
Horderejéhez méltó érdeklődést ébresztett lapunk beszámolója a zágoni Bota közbirtokossági tulajdon eladásának tervéről. A tegnapi számból megtudhatta az olvasó Garda Dezső képviselőtől, aki törvénytelennek tartja a próbálkozást, hogy az erdőnek jelenleg különben sincs ára, évtizedbe telhet, míg a valós árat megadják nálunk is érte. (Erdész szerint míg a vevőként jelentkező osztrák-román cég 1600 eurót ígér most hektárjáért, Ausztriában 10 000-ért sem veheti meg.) Két újabb állásfoglalás futott be tegnap, mindkettőt ismertetjük az alábbiakban.
Az első jogászi véleményezés arról, hogy áruba bocsátható-e a közbirtokossági tulajdon. (A múlt héten lapunknak azt nyilatkozta Tamás Sándor képviselő, hogy ezt a törvény kifejezetten tiltja, mi több, az önmagát feloszlató közbirtokosság vagyona minden térítés nélkül visszaszáll az államra.) Nos, most tudtuk meg, hogy pontosan e törvénycikkely okozott fejtörést a Bota vezetőségének is, emiatt, amikor az osztrák Schweighofer Holdindustrie európai nagycég vásárlási ajánlatát megkapta, a cég bukaresti jogtanácsosához fordult a dolog tisztázása végett. Vlad Cirjan ügyvéd (Gilescu ?i Partenerii Ügyvédi Társaság) feladata tehát az volt, hogy megtalálja a kiskaput, és válaszában közli: teljesítette a megrendelést. Érvelése konklúzióját közöljük a továbbiakban.
,,A törvényben nincs kifejezetten tiltva a közbirtokossági erdő eladása, mindössze az tilos, hogy harmadik fél (tehát közbirtokosságon kívüli személy) javára elidegenítsék az egyes közbirtokossági tagok résztulajdonát, ezért az egész erdő adásvétele úgy jelenik meg, mint amit a törvény megenged.?
Szóval a részt eladni tilos, az egészet - nem.
Meglehetősen kemény dió, de okvetlen feltörendő, nem bánnók, ha képzett jogászok, képviselők is hozzászólnának.
Varga Gusztáv azt nyilatkozta a sajtónak (Krónika, 2004. május 5.), hogy a jogtanácsos szerint ,,a társaság (a közbirtokosság) vagyona nem tévesztendő össze tagjai vagyonával, és nem adható vissza nekik?. Szerinte tehát a közbirtokosság eladhatja az erdőt, s a bevételt jövedelemként könyvelheti el. És ezt követően idézi a polgári törvénykönyvet - lásd a fenti megállapítást -, melynek adásvételi forgalomra vonatkozó paragrafusában nem szerepel kivételként a közbirtokosság, tehát ebből arra következtethet, hogy arra is ugyanaz az eladási jog vonatkozik, mint minden egyébre. Varga ezt úgy értelmezi, hogy nem oszlatják fel a közbirtokosságot, és nem a közbirtokossági tulajdon egészét adják el, csak annak fő javát, az erdőt, de azt teljes egészében. Megmarad a telek, a nyaraló, a csemetés? és a közbirtokosság mint gazdasági társaság. (Ha még annak lehet nevezni, ami marad.)
Állást foglalt a zágoni magánerdészet vezetője is a sajtóban, aki kifejtette, szerinte nem hozhat olyan döntést a közgyûlés, hogy ha a tagok 70 százaléka úgy dönt, eladhatóvá válik az erdő. ,,Ha én egyedül nem akarom, az én tulajdonomat nem adhatja el senki az én beleegyezésem nélkül? - véli Bessenyei István mérnök. Törvénytelennek tartja az aláírásgyûjtést is, az nem közgyûlési határozat. Mostanig nem is sikerült határozatképes közgyûlést összehozniuk - állítja.
Most pedig következzék az RMDSZ képviselőházi frakciójának állásfoglalása, melyet tegnapelőtt tettek közzé:
Felelősséggel a közbirtokosságok vagyonáért!
Az RMDSZ képviselőházi frakciója aggódva értesült arról, hogy külföldi vállalkozások a székelyföldi közbirtokossági erdőtulajdonra szemet vetettek.
A székelyföldi lakosság igényének megfelelően, hosszú évek során azért harcoltunk, hogy a székely közösségeknek vagyonbiztonságot és a jövőépítéshez gazdasági alapot teremtsünk. Az RMDSZ parlamenti frakciójának óriási erőfeszítésébe került a 2000. évi 1. számú törvény meglakotása és annak jobbítása. Mi az erdőt nemcsak az örökhagyóknak, hanem azok fiainak és unokáinak küzdöttük vissza. A közbirtokossági erdőtulajdon mindig a közösség gyarapodását szolgálta, és ennek így kell lennie a jövőben is.
Nyomatékosan fel szeretnénk hívni a közvélemény figyelmét a következőkre:
1. A hatályos törvények értelmében a közbirtokosságokkal - fennállásuk teljes ideje alatt - kizárólag közösen lehet gazdálkodni.
2. Amennyiben bármilyen oknál fogva felszámolják a közbirtokosságot, annak vagyona visszakerül az állam tulajdonába.
3. A közbirtokossági résztulajdon csak közbirtokossági tagoknak adható el.
4. Mindezeket figyelembe véve meggyőződéssel hisszük, hogy a Székelyföld lakói nem próbálják aprópénzre váltani a közösség vagyonát, és nem teremtenek olyan helyzetet, hogy a verejtékkel megszerzett vagyonuk ismét a román állam tulajdonába kerüljön.
Az RMDsz képviselőházi frakciója
A vita által nyitva hagyott kérdésekre következő számainkban visszatérünk, többen jelezték, állást kívánnak foglalni a nagy érdeklődést kiváltó kérdésben, miként lapunk véleményét is a tárgyilagos tájékoztatás szabályaihoz tartva magunkat, külön hozzuk az olvasók tudomására.
(b. kovács)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.