A vendégfogadás e módjáról ma sokan úgy beszélnek, mintha csak a huszadik század második feléhez kötődne, pedig a szállodaipar általános térhódítása előtt a vendégfogadás természetes módja volt. A század utolsó évtizedeiben újból teret hódít, hiszen a városiak életszemléletében az üdüléssel kapcsolatban is változás következett be. Sokan a kikapcsolódást már nem a többcsillagos szállodák kényelmében keresik, az úgymond steril és gombnyomásra történő, elszemélytelenedett szolgáltatások világában, hanem inkább a természet és a természetes eledelek, valamint az emberi kapcsolatok közelében. Ezért is használják még a zöld turizmus vagy bioturizmus kifejezést.
A vendégfogadás e formája a vidék fejlesztésére is lehetőséget kínál, és ezt tőlünk nyugatabbra nemzetgazdasági tényezőként kezelik. A falvak elnéptelenedése, a mezőgazdasági termékek értékesítése, a munkahelyteremtés ott is problémát jelent. A turizmust úgy tekintik, mint a vidék föllendítésének egyik eszközét, ezért tudatosan támogatják közpénzekből párhuzamosan több csatornán is - vissza nem térítendő hitelekkel, adókedvezménnyel - a települések közmûvesítését, az információs hálózatok kiépítését, az épületek korszerûsítését, ugyanakkor nagy gondot fordítanak a természeti és kulturális örökség megőrzésére. Az érintetlen természet, a rusztikus környezet, a biogazdaságban előállított élelmiszerek iránti érdeklődés növekedik. A táj szépsége mellett a helyi termékek és gasztronómiai hagyományok is turisztikai vonzerőt jelentenek.
A vendéglátás nem csak a szállás és az étkeztetés biztosítását jelenti, hanem a szabadidő kitöltésére változatos programokat szerveznek, ami sokszor egy egész falu összefogását igényli. A különböző rendezvényekkel a települések igyekeznek fölhívni magukra a figyelmet, a falunap, a kulturális programok, a kézmûves-bemutatók, gasztronómiai vetélkedők célja a vendégek vonzása az adott településre.
Szûkebb vidékünket jórészt azok látogatják, akik történelmi és kulturális érdeklődésûek, vagy érzelmileg kötődnek hozzánk. Egyesek már konkrét programmal jönnek, és a rossz utak ellenére is fölkeresik nevezetességeinket, és egyszerû körülmények közt is jól érzik magukat. Általában a szerényebb anyagiakkal rendelkező nyugdíjasok, diákok vagy elhivatott értelmiségiek sorából kerülnek ki. Azonban olyan is akad, aki csodálkozik, hogy magyarul beszélünk.
Más kategóriák megcélzására vidékünkön nincsen állandó programajánlat, csak alkalmilag létezik egy-egy megyei szintû rendezvény. A téli üdültetés feltételezi a sí- vagy rendezett szánkópályák létezését, a nyári üdüléshez a gyalog- és kerékpártúrák mellett a legtöbb ember elképzelésében nagyobb vízfelület társul. Ezért nem közömbös a helyi újságban már többször is megjelent tudósítás, hogy 5-6 év alatt turisztikai központtá alakítják a bezárt kőröspataki bányát, a fejtés helyén mintegy 32 hektáros tavat létesítenek. A sokat ígérő megvalósítás nem csak a községre lenne hatással.
Szakács Nagy Magdolna
(folytatjuk)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.