
Újra a film került Sepsiszentgyörgy kulturális életének fókuszába! A helybéli Cabiria filmklub tizedik évfordulója alkalmából - már önmagában véve is figyelemre méltó, hogy egy maréknyi ember egy évtizeden át mûvészfilmeket népszerûsít! - Európai filmhetet tartott, több napon át különböző nemzetek alkotásaiból vetítve rövid-, kísérleti, dokumentum- és mûvészfilmeket. A tavaszi lendületes dokumentumfilm-fesztivál, illetve számos fotókiállítás után ez azt a hitet erősíti meg a vizuális kultúra eme szegmense pártolóiban, hogy itt, hol az öreg kontinens csak szólamokban közeli, a mozgó és kimerevített képkockák mégis becsempészik azt a légkört, amire néhányan oly nagyon sóvárognak. Percekre, órákra, napokra nagyvárosi lehet a pocsolyás provincia.
A különböző filmes napok - cseh, magyar, francia, lengyel, román, ,,székely? és spanyol - közül kettőről érdemes bővebben szólni. A lengyel nap - mely a bukaresti Lengyel Intézet közremûködésével jött létre - kapcsán hangsúlyozandó, hogy a lengyel-magyar kulturális kapcsolatok terén most első alkalommal tartottak kies városunkban végre lengyel napot, dacára annak, hogy Bem apó derék unokái már 2001-ben próbálkoztak (tarnowi és krakkói kezdeményezés volt) hidakat építeni errefelé is, kiindulva abból, hogy lengyel s magyar két jó barát. A székely kapu Tarnowban felavattatott, az itteni küldöttség felhörpintette sörét s borát, hazautazott, s agyő, Lengyelország, minek nekünk Közép-Európa?? Pedig öreg hiba elmulasztani a kulturális összefonódást azokkal, akiknél történelmi hagyomány, hogy szeretik a magyarokat; igaz, nem biztos, hogy pontosan tudják, mit is jelent az, hogy székely?
De vissza a filmhez! A külföldi alkotók közül az Ördögtérgye címû produkció lengyel operatőrével, Maciej Kozlowskival találkozhatott a közönség, aki országa filmes irányvonalairól beszélt. Ismételjük: ő az első lengyel alkotó a 2001-es sikertelen kapcsolatfelvétel után Szentgyörgyön! Ami pedig az erdélyi magyar - ,,székely? - dokumentumfilmeket illeti, a Ségercz Ferenc megyeszékhelyi zenészről készített portréfilm (melynek most volt az ősbemutatója!), valamint az őrkői cigányokról szóló, többszörösen díjazott produkció feltétlenül figyelmet érdemel.
Előbbi Ferencz Csaba, utóbbi Petke László munkája, ők a vetítés utáni beszélgetésben azt boncolgatták, léteznek-e, s ha igen, melyek a ,,székely film? sajátosságai. Elhangzott: a bemutatott képsorok látleletek, melyeket esetenként magukat ,,hályogkovácsnak? tekintő alkalmi filmesek készítenek ,,úri szórakozásból?, kellő finanszírozás, szervezés, felszerelés és anyagi háttér hiányában, s az, hogy Szentgyörgyön egyfajta filmes mûhely alakulhason ki, egyelőre merő ábránd marad, de az azért fő, hogy dolgozzanak?
Elhíresült szakmabéli szállóigével élve némiképp olyan tehát a székely film, mint a magyar narancs: valójában citrom, ennélfogva tehát savanyú, de legalább saját termés. Hát ez van, feleim, íme, fanyalgásunkra itt a székely narancs!
Mózes László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.