Kultúra: Háromszék rádiózási múltja

2004. május 15., szombat, Archívum 2003–2007

Ha a csernátoni tájmúzeum harmincéves múltja figyelmünket eddig abba az irányba terelte volna, hogy itt ,,csak? a népmûvészetnek, a népi mesterségeknek, no meg a Háromszéken használatos mezőgazdasági és ipari eszközöknek, gépeknek és berendezéseknek lett volna szíves vendéglátása és szálláshelye, bizony elmarasztalható az egyoldalúság, a ,,csőlátás? miatt.
A múzeumfenntartók az eltelt harminc esztendő idején is kellő súllyal jelenítették meg a mûvelődéstörténet háromszéki eszköztárát, de amit most látunk a Háromszék rádiózási múltja téma kapcsán összegyûjtött, restaurált és állandó kiállításra berendezett két teremben, az minden eddigi elképzelést felülmúl.
A régi gyûjtemény intenzív kiegészítése a múlt évben kezdődött. A Haszmann fivérek becslése szerint jelenleg mintegy 1200 különféle készülék került a kiállítótermekbe. A rádiókészülékek sokasága mellett morze, telefon, gramofon, patefon hallgatózik, és várja, hogy az önkéntes restaurátorok, akik saját költségükön hetenként tíz kilométereket utaznak Csernátonba, az elnémult kommunikációs eszközöket mûködési állapotba hozhassák és megszólaltathassák.
Van itt minden: a maga korában igen drága készülék, a ?20-30-as évek telepes rádiói, a háborúk hírét, a bécsi döntés eufóriáját közvetítő készülékek, és a szocializmus építésének ,,görényládái?, amelyeken ,,a párt hangja recsegve érkezett a néphez?, vannak olyan készülékek, amelyek padláson, belső szobákban bujkáltak gazdáikkal együtt, hogy a kommunizmus bukásába vetett hitüket naponként erősítsék.
A gyûjtemény olyan mértékben gyarapodik, hogy az újabb típusú készülékeket már vissza kell utasítani, mert a múzeumban nincs hely a raktározásra.
Bizony, akik szeretnék hinni, hogy ezeken a tájakon velük kezdődött a civilizált világ, nagyot csalódnak, mert kiderül, hogy ez a vidék a szellemi elnyomás legsötétebb időszakában sem volt vidék, a modern világban is képes a Bod Péterek, Gábor Áronok, Végh Antalok, Fekete Andrások szellemi örökségét gyarapítani.
Szóval Csernátonban ismét a bőség zavarával küszködnek a háromszéki múlt megelevenítői. Kiss Albert árkosi nyugalmazott tanár, a sepsiszentgyörgyi Csáky Ernő mérnök, rádiós szak­ember, ifjabbik Kovács László fotós neve kívánkozik az eszközök összegyûjtőinek és gondozóinak élére, de a névsor olyan hosszú, hogy a kiállításszervezők a teljességében a múzeum aranykönyvében és a nemsokára megnyitandó tárlat eszközei mellett tüntethetik fel az adományozók kilétét.
A rádiós kiállítás megnyitását a kirán­dulószezon kezdetéhez igazítják. A gyûjtemény zöme Csernátonból, Felső-Háromszékről került a múzeumba. A szervezők várják, hogy az alsó-háromszéki térség is megmozduljon, mert nem szeretnék, ha a gyûjtemény félszárnyú lenne.
(sylvester)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép