Nem is olyan régen Székelyudvarhelyen jártam, más ,,kínálat? nem lévén, az ISK focimeccsét néztem végig egy nem futball szakos testnevelő tanárral. A mérkőzés végén, gondoltam, elköszönök tőle, s irány a Hargita, igyekszem hazafelé. Gondoltam én? A tanár úr ugyanis erősen ragaszkodott ahhoz, hogy kísérjem el a közeli vendéglőbe, mert szívesen lát egy kávéra, s ott találkozhatom a többi testnevelő tanárral is - a birkózók, a gyeplabdázók, a kézilabdázók? mestereivel. Elfogadtam a meghívást. Mert tényleg furdalta az oldalamat ez a ,,nagy összetartás?.
Meggyőződtem, hogy tényleg az. A vendéglőben ott volt minden, Székelyudvarhelyen tartózkodó sportiskolás tanár, legyen az foci, kézilabda, birkózó, gyeplabda, asztalitenisz szakos. Egy-egy pohár sör, bor vagy éppen kávé mellett megvitatták, értékelték a látottakat, kritikák hangzottak el (érdekes, nem haragudott meg a megkritizált), és tanácsok is. Miután megszorozták, összeadták, elosztották és kivonták a kivonnivalókat, elindult ki-ki a maga útján, hiszen mindenkit várt otthon a család. Magam is autóba ültem, és elindultam a Hargita felé, útközben azon gondolkodtam, miért nincs ez nálunk is így. Miért közömbösek egymás munkája iránt a tanárok, az edzők? Miért elfásultak saját munkájuk területén, saját munkájukban?
Az, hogy a sportcsarnokban remekelő kézdivásárhelyi junior III-as női kézilabdacsapat játékára nem volt kíváncsi egyetlen szentgyörgyi kézilabda szakos sem, értem, mert éppen a Kós Károly-kuparendezvényen voltak érdekeltek, de hogy a szentgyörgyi kolléga edzette csapat játékára sem kíváncsiak, azt már nem értem. És ekkor még nem említettem a más sportágak rendezvényei iránt tanúsított érdektelenséget.
Így aztán nem csodálkozom azon, hogy hangtalanul elnézik, elkönyvelik a megye felső sportfórumain kívülről diktált vezércseréket, kinevezéseket - rendszerint az akarnokok, könyökölők közül, de nem a rátermettek, a munkájuk alapján ráérettek sorából. És nem csodálkoznék, ha kívülről, felülről jött parancsra, mondjuk: Ugorjanak ki a vártemplom tornyából!, azt kérdeznék: Melyik ablakból, a déliből, az északiból? parancsolják?
Szomorú, nagyon szomorú.
(nagymohai)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.