Az ideális díszfának egyenes, sudaras törzse és egy domináns, jól kifejezett csúcsa van, ami újra és újraképezi az egyenes törzset. A törzs körül pedig majdnem szimmetrikusan rendeződik el az ágrendszer, fajra jellemző, sajátságos koronát alakítva. Miután az alakítómetszésnek is köszönhetően ez a sajátságos, természetes korona kifejlődött, a továbbiakban a korona karbantartására kell összpontosítanunk. Ezt a metszést karbantartó vagy felügyeleti metszésnek is nevezzük. Ha sikerült szabályos és természetes koronát kialakítani, a továbbiakban már alig, illetve csak enyhén szükséges a metszés. Ha ültetéskor elegendő helyet biztosítottunk a díszfa teljes nagyságú kifejlődéséhez, akkor ezután csak a beteg és elhalt, esetleg rosszul helyezkedő vagy eltorzult, sérült ágakat, ágrészeket kell tőből eltávolítani.
A fa azonban több ápolásra szorul, ha kevés hely áll rendelkezésére, ilyenkor gyorsan túl magasra nő, vagy túlzottan elterebélyesedik. Ezekben az esetekben gyakori a legnagyobb metszési hibák elkövetése. Elegendő tapasztalat nélkül azt gondolhatjuk, hogy minél többet metszünk le, annál kisebb marad a fa. Ez azonban téves következtetés, mert kevesebb rügyet hagyva ugyanaz a tápmennyiség erősebb kihajtást, erőteljesebb növekedést eredményez. A metszés helye alatt több oldalhajtás is felegyenesedik, és versengeni kezd egymással a domináns csúcspozíciókért. Ha egyik sem tud új központi hajtást, sudarat fejleszteni, akkor a fa többtörzsûvé válik, és két-három év múlva újra eléri régi magasságát, a szép fajra jellemző növekedés pedig odavész! A többtörzsû koronák, mint már korábban említettük, könnyen lehasadnak és elkorhadnak.
Az utóbbi időben helyszûke miatt a gesztenyét, platánt, hársat, akácot és juhart szokták radikálisan visszametszeni, túlzottan megrövidíteni, hogy a fa termete az adott térhez alkalmazkodhasson. Ilyenkor nem csak a csúcsokat, ágvégződéseket, hanem az egész koronát rövid ágcsonkokra metszik vissza. Korábbi ismereteinkből tudjuk azonban, hogy a csonkok nehezen hegednek, a nagy sebek pedig korhadáshoz vezetnek, ami először a csonkot, majd a törzset is megtámadja. A metszés helye körül a fa kényszerûségből számtalan új rügyet fejleszt, amelyből úgynevezett járulékos hajtások növekednek. De tudjuk, hogy minden járulékos hajtás verseng egymással, aminek következtében a korona természetes rendje, szépsége megbomlik. A járulékos hajtások pedig a törzshöz gyengén kötődnek, és fejlődésük előrehaladtával, tömegük növekedésének súlya alatt szeles időben lehasadhatnak.
A korona csonkolása tehát egy rossz metszési eljárás, ami a fát idővel kiszipolyozza, teljesen tönkreteszi! Ha a fa magasságát megfelelő mértékben szeretnénk szabályozni, akkor a rendszeres és kíméletes metszést kell alkalmazni! Ehhez a mérsékelt visszametszés mellett a sudár és a vázágak főhajtását egy jól helyezkedő oldalhajtásra kell átirányítani, átvezetni. A kíméletes visszametszéssel (rövidítéssel) és az enyhe ritkító metszéssel, valamint az átirányított elágazási szög növelésével a növekedési esély lelassul. E módszer rendszeres ismétlésével tarthatjuk meg leginkább a fa egyensúlyát és a korona természetes formáját.
A természetes szépségû korona kifejlesztése érdekében nem elegendő azonban kizárólagosan csak a metszésre hagyatkozni. Újra beigazolódik az ültetőanyag terepviszonyok szerinti kiválasztásának és az ültetőtávolság betartásának rendkívüli jelentősége. Ugyanazon fajok esetében szûk területeken ajánlatos a törpe vagy cserjés változatokat telepíteni, amelyek kevesebb térfogatot igényelnek. Példának okáért megemlítem: az impozáns termetû, 25 m magas, fehér virágú vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) helyett a kertbarát méretekkel rendelkező, 15 m magas, hússzínû vadgesztenyét (Aesculus carnea), a 12 méteres, sárga vadgesztenyét (Aesculus flava), a 6 méter magas, pirosló vadgesztenyét (Aesculus pavia) vagy az alig 3-4 m magas cserjés vadgesztenyét (Aesculus parviflora) telepíthetünk. Azért hangsúlyozzuk ismételten, nagyon fontos a terepviszonyoknak legjobban megfelelő termetû fajokat, fajtákat és változatokat telepíteni. Láthattuk, utólag nem lehet a nagyméretû fákat metszéssel szûk helyre bezsugorítani, mert ezáltal elveszítik természetes szépségû koronaalakjukat.
Kérdéseivel, javaslataival forduljon továbbra is a városi zöldszolgálathoz (telefon: 316 365).
György Ignác kertészmérnök
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.