Közélet: Ellenpélda

2004. május 25., kedd, Archívum 2003–2007

Évtizedek óta ódzkodom az irodai ügyintézés, a hivatal csak tenyérnyi vagy derékmagas ablakaitól, a bürokrácia felesleges, időt, ideget rabló eljárásaitól. És idegenkedem az aktatologató tisztségviselők, hivatalnokok kimért, a mindenkori ügyfelet lenéző, néha szemtelen-pimasz, magas lóról beszédmodorától. A közigazgatás, a pénzintézet, rendőrség, mindenféle államhatalmi szerv tisztviselőitől, akik úgy gondolják, hogy az állam ők maguk, tévedhetetlen kisistenek, akik természetesnek veszik, ha a polgár, mint Reb­reanu ,,Ionja?, idegességében sapkáját gyûrögetve áll a hivatal ajtajában, s izgulva-ijedve várja, hogy az íróasztali akták halmaza fölé hajlók közül valaki végre ránéz, s megkérdi, na mi a baj, tata? Sok-sok negatív példával tudnám alátámasztani a hivatalok és hivatalnokok iránti antipátiámat az elvtársak diktatúrájából átjőve a mostani, sajátos román demokrácia másfél évtizedébe. Olyan érzést, hogy meg- és lealázták a hivatalban, talán minden olvasó átélt?
Ezért is esett jól a minapi ellenpélda tapasztalása. És figyelmeztetett: nem szabad általánosítani! Az adóbevallás utolsó előtti napján (korábban háromszor jártam a megyei pénzügynél kitöltendő kérdőívekért, s bocsátottak utamra, hogy majd küldik Bukarestből - talán majd jövőre megérkezik) minden nyitott ablaknál egy-két személy. Ösztönszerûen a lépcsővel szembeni, bal oldalit választom. Akkor sem pártolok át a jobb oldalihoz, amikor az néhány másodpercre megüresedik. Hat-nyolc perces várakozásom megérte a türelmet. Volt idő megfigyelni, hogy az előttem ügyintéző asszonykának mily higgadtan, türelmesen ellenőrzik, javítják papírjait, s tüzetesen magyarázzák az adóbevallási kérdőívek kitöltésének fifikáját. A kedves, alig középkorú pénzügyi tisztviselőnő személyemet is hasonló bánásmódban részesítette, s nem neheztelt, hogy nem tudok eligazodni a román közgazdaságtani-pénzügyi kifejezések gazdag halmazában. Sőt, rövid dialógusunkban olyan mondatokat ejtett, hogy: ,,ez a mi kötelességünk, azért vagyunk itt, hogy magyarázzunk, segítsünk?, ,,nem is nehéz, csak annak tûnik, ki nem járatos pénzügyekben?, ,,mindenki a maga szakmáját, munkakörét ismeri jobban?? És derûs arccal, higgadtan, inkább az ügyfelet nyugtatva mutatott, magyarázott, minden szavából kiéreztem, hogy ő és ők vannak értünk, adófizető fizikai, szellemi dolgozókért. És nem fordítva! Az alig ötperces ügyintézésem közben sikerült fél szemmel lelesni a kitûzőről a nevet. Ugye, kedves Gyöngyösi Gabriella, nem lesz harag abból, ha a mindig kedvetlen, szenvtelen arcú, morózus tisztviselő-hivatalnok típusával szemben az önét állítom mintegy ellenpéldaként? Mert úgy éreztem azon a szombat délben, hogy életemben talán először távozok hivatalból szép, emberi és mégis ,,hivatalos? szavak által feltöltődve jó közérzettel.
Ferenczy L. Tibor
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-05-25: Archívum 2003–2007 - :

Közélet: ,,Az elsodort falu?

2004-05-25: Archívum 2003–2007 - :

Közélet: A makett