Közélet: Cseppek és mosolyok?

2004. május 25., kedd, Archívum 2003–2007

Nagy a baj akkor, ha az ember nem megy, hanem viszik? a sürgősségre. Ez ugyan velem talán az 1980-as balesetem után csak most ismétlődött meg, de rendkívüli élmény volt. Rossz is, és jó is. Persze, a rosszal kezdődött, amikor olyan általános remegés fogott el, amilyent életemben sem éreztem ,,csekély? 72 éves koromig. Haza akartam menni, de mivel éppen gyûlésen voltam, kollégáim azonnal autót kerítve az ,,illetékes? helyre irányítottak. Köszönet érte!
Ugye, az ember sok elítélőt olvas (éppen a napokban is) a kórházakról, amúgy oda úgysem szórakozni igyekszik az ember, de hát ilyenkor annyira tehetetlen a saját, késői egészségére büszke ember, hogy nyomban gyermeteggé válik. Nos, itt, a sepsiszentgyörgyi sürgősségen fordult a rossz nagyon hamar jóra. Egy injekció a vastagabb felembe, s nyomban szûnt a reszketés. Azt el sem tudom mondani, hogy körülöttem úgy sürögtek orvosok, egészségügyiek és sok más kisegítőszemélyzet, hogy nyomban elmúlt a félelmem. Nem késlekedett sem a röntgenes, sem a kerekes kocsis, s fenn az intenzív osztályon nyomban megkezdték a kezelést a készséges és mosolygó asszisztensek, ápolók, beindult a monitor, és rövid időközönként jelezte gondozóim számára a tudnivalót, akik kedves hangjukon mosolyogva nyugtattak meg: nincs nagyobb baj.
Ezt mondta a maga egyszerûségében a román szót magyarra váltó orvosnő is.
Bizony, az első nap a vízszintesből könnyen belátható tájképen kívül a fiziológiás oldat csepegtetését figyeltem: egy csepp le, ekkor csökken kb. 3 mm-t a folyadékmagasság, s rögtön rá az újabb csepp, kiegészül, majd újra lemegy. Ezt néztem órákon keresztül. A magamfajta, üresjáratú szellemiséget nehezen tûrő értelmiséginek mindig kell töprengenivaló. (Visszaemlékszem: a szamosújvári cellám magányában a rácsos ablak mészka­parékába beköltözött hangyákat figyeltem álló nap?)
Aztán a kedves Albert Pista egy halom papírral a kezemben elbocsátott: meggyógyultam. De a sok orvosságon kívül bízvást hiszem, hogy ehhez kedves ápolóim mosolya is hozzásegített. Köszönet érte!
Puskás Attila
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép