Tovább gyűrűzik a szlovák államnyelvtörvény körüli botrány. Minekutána a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó törvénymódosítást múlt héten aláírta Ivan Gasparovic államfő, a jogszabály éles vitát váltott ki Pozsony és Budapest között is.
Hétfőn négy magyarországi parlamenti párt közös nyilatkozatban kérte a nyelvtörvény módosítását, s a dokumentumot Szili Katalin házelnök eljuttatta Pavol Paskának, a szlovák parlament elnökének (lásd lapunk tegnapi számában: Módosítsák a szlovák nyelvtörvényt!). Erre hevesen reagált Robert Fico kormányfő, ám a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint félrevezeti a közvéleményt. Közben a szlovákiai magyar párt tömegtüntetést szervez szeptemberre, a szabadságolások lejárta utánra.
Pozsony hárít
Robert Fico határozottan elutasította a négy magyar parlamenti pártnak a szlovák államnyelvtörvény visszavonását kérő közös nyilatkozatát. A szlovák koalíció és a kormány nem enged semmiféle külföldi nyomásnak és zsarolásnak, s az államnyelvtörvény kérdésében nem hátrál meg — szögezte le a miniszterelnök. Szlovákia olyan ország, ahol teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbséghez tartozók jogait. Szuverén ország, amelyben a szlovák a hivatalos nyelv. Természetes az elvárás, hogy ezt a nyelvet minden állampolgár elsajátítsa, nemzetiségre való tekintet nélkül, s minden állampolgárnak joga legyen megértetnie magát ezen a nyelven — jelentette ki Fico. Szerinte tarthatatlan az a helyzet, hogy Szlovákia déli részein az ott élő szlovákok a hivatalokban nem tudják megértetni magukat az államnyelven. A szlovák kormányfő úgy véli: a magyar politikusok nem értették meg, hogy a történelmi Magyarország már a múlté, Szlovákia pedig önálló, szuverén ország. Fico szerint a nyelvtörvény módosítása nem csorbítja, hanem hét esetben kiszélesíti a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot. Kijelentette: a hétfői nyilatkozattal a magyar politikusok minden határt túlléptek. A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy az államnyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal, ezért nem tudja elképzelni, miért kellene Szlovákiának bármit is magyaráznia külföldön. Fico a nyelvtörvényt szent szlovák ügynek minősítette. Hozzátette: a szankciók bevezetésére azért volt szükség, mert Dél-Szlovákiában eddig nem tartották be az 1995-ben hozott nyelvtörvényt.
Félrevezeti a közvéleményt
Robert Fico több olyan valótlanságot állított, amelynek egyedüli célja a Szlovák Köztársaság állampolgárainak félrevezetése és a magyarellenes hangulat fokozása a szlovák társadalomban — olvasható az MKP állásfoglalásában. A párt hazugságnak tartja azokat az állításokat, amelyek szerint Szlovákia déli, többnyire magyarok lakta régióiban a szlovákul beszélő állampolgárok nem jutnak információhoz, vagy nem szolgálják ki őket. Az igazság az, hogy a közéletből, a köztéri feliratokból éppen a magyar nyelv kezd kiveszni Dél-Szlovákiában, miközben a Magyar Köztársaság határ menti régióiban szlovák nyelvű feliratok kezdenek megjelenni — olvasható a dokumentumban. Az MKP szerint nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a magyar parlament képviselői lekezelő módon viszonyulnak a szlovák félhez. A közlemény emlékeztet: az állásfoglalás jogát az 1995-ben aláírt szlovák—magyar alapszerződés teremtette meg. Ilyen alapon védte a magyarországi szlovák kisebbség érdekeit Robert Fico nemrégiben a pilisszentkereszti Szlovák Ház ügyében. Az MKP úgy véli: a szlovákiai magyarok felháborodása a nyelvtörvény módosítása kapcsán jogos, mert mind a törvény, mind annak módosítása csorbítja a polgári szabadságjogokat, ezért ilyen szempontból jogos téma az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet számára. A nyelvtörvény módosításával Robert Fico megsértette azt az ígéretét, hogy kormánya nem csorbítja a nemzeti kisebbségek jogait Szlovákiában — mutatott rá a szlovákiai magyar párt.
Tüntetést szerveznek
Tömegtüntetést tervez szeptember elejére a szlovákiai államnyelvtörvény ellen az MKP — nyilatkozta a párt alelnöke, Berényi József. Ezt egészítené ki még az alkotmánybíróságnak címzett beadványuk, amelyben elsősorban a büntetések kiszabásának jogtalanságára szeretnék helyezni a hangsúlyt — fejtette ki a politikus. Berényi elmondta: az MKP az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta a Pozsonyban akkreditált külföldi diplomatákat. A politikus nem tart attól, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági válság miatt ne érdeklődnének a nyelvtörvény iránt, mivel a kisebbségek helyzete biztonságpolitikai kérdés. Ez legalább annyira fontos, mint a gazdaság helyzete Európában. Ahol nyugtalanok a kisebbségek, ott a beruházások biztonsága is más, mint más országokban. Ez ilyen szempontból összefügg, és nem zárja ki egyik a másikat. Vannak olyan nagy nemzetközi fórumok, mint az Európa Tanács és az EBESZ, amelyek kimondottan emberjogi és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
