
A felső-háromszéki Nyujtód jelenleg Kézdivásárhely északkeleti peremfaluja. Hogy az utolsó hazai közigazgatási átrendezéskor szerencsés, avagy szerencsétlen volt-e ezt az egykori községet városi alárendeltségû településsé változtatni, azt a nyujtódiak és a városi önkormányzat tudná eldönteni. Ottjártunkkor senki sem háborgott, senki nem hangoztatta a közhellyé vált jelzőt, hogy ,,mostohagyermekek vagyunk?, s azt sem, hogy az önállóság útjára akarnának lépni. ,,Mi külön lokálpatrióta falu- és egyházközösségként éljük életünket? - vélekedtek. A rebellisebbek szerint: ,,rossz a rosszal, de rosszabb a rossz nélkül!? Egyébként a város pereme egy szép és rendezett katolikus székelymagyar település. ,,Mi nem alárendeltjei vagyunk az egyébként tehetős városnak - helyesbítettek -, hanem legalább mellérendeltek!?
Visszalapozó
Amikor Orbán Balázs A Székelyföld leírása címû munkáját írta, ennek a településnek 1150 lakossa volt. A század elején - miként azt az egyházi schematismus írja - 1100 katolikus lélek élt ebben a faluban. Nos, azóta csupán 400 lélekkel gyarapodott Nyujtód. Anyakönyveit 1771-től vezették, de nevét már 1332-ben beírták a pápai dézsmák regesztrumába. Népes település nem lehetett, mert 1567-ben csak 25 kapuval jegyezték. Nevét onnan kaphatta - találgatják a helyiek -, hogy ,,hosszan elnyúlik a Feketeügy mentén, leazon, a víz mejjékén?. Legrégibb emléke a Szent László tiszteletére felszentelt katolikus mûemlék templom, melynek faragott kövei a XV. századi gótika formavilágát őrzik. Mai alakját az 1821-es átalakításkor kapta, így harangtornya barokk. Régi keresztelőmedencéjén azonban az 1553-as évszám olvasható. Sajnos, összefoglaló nyujtódi monográfia tudtunkkal még nem látott napvilágot, pedig lenne, amiről írni erről a településről. Jeles famíliája, a Nyújtódi család kihalt. Ennek volt tagja Nyújtódi György, aki Székely Mózes barcasági csatájában halt meg 1603-ban. Nyujtódra bebírók voltak a Mikesek, de Tanóczi Sára elrablása miatt vagyonukat Rákóczi György 1639-ben Apor Lázárnak, Kézdiszék főkirálybírájának és nejének, Imecs Juditnak adományozta. Így történt aztán, hogy Apor Lázár javíttatja ki a falu régi templomát. Nyujtódon ringatták bölcsőjét Jancsó Emánuelnek (1816-1881), aki Háromszék asessora volt, dulóbiztos és római katolikus egyházmegyei főgondnok. Hazafias és vallásos költeményei nyomtatásban is megjelentek. Nyujtódi születésû volt Papp István (1884-1968) katolikus kántortanító, egyháztörténeti kutató. Porai Szentesen nyugszanak. Ebben a faluban jegyezte be a születési anyakönyvbe Finta Antal plébános 1940. március 3-án Jakabos Ödönt, a Kőrösi Csoma Sándor sírját felkeresők egyikét. Azóta egy új századba lépett a falu, csendesen éli mindennapjait.
Szent László örökében
Nyujtód népének igazi önkormányzata az egyház, annak vezetősége, az egyháztanács. Itt érvényesül igazából a közösség akarata, a megtartó összefogás. Így van ez, bólint rá Boros Vilmos, az 1500 lelket pásztoroló plébánia papja: Nyujtódon az egyház a falu, a falu az egyház.
- Egyházszerető nép a miénk - mondja a plébános. - Templomát szépen rendbe tette, fával mûködő központi fûtése van. Jó lenne, ha hozzánk is eljutna a földgáz. Talán még azt is nélkülözni tudnánk, ha visszakapnánk erdővagyonunkat, amelyet meglehetős homály fed. Talán a martonosi és ozsdolai részen volt erdeje ennek a plébániának, de volt része a helybeli erdő-közbirtokosságban is. Sajnos, a közbirtokosság névsorát nem találták meg, még mindig keresik... Eltûnt. Ha az egykori egyházi vagyon mind visszakerülne, nem kellene annyit koldulnunk a hívektől. Tennivalónk sok van. A plébánia épülete 1870-ben épült, korszerûsíteni kellene. A kántori lak is közel hasonló helyzetben van. Utóbbinak felújításához az asztalosmunka már elkészült. Tizenkét hektár földvagyonunkból csak öt hektárt kaptunk vissza. Várjuk a 2000/1-es földtörvény értelmében visszajáró jussunkat. Az talán biztató, hogy megkezdték itt a földek újramérését.
Nyujtódon a dal és az ének élteti a mûvelődést. Furcsán hangzik, de ennek a településnek évtizedek alatt sem tudott egy mûvelődési otthont építtetni a mindenkori városi tanács. Így az egyházi énekkar, melynek olykor része a helybeli iskola furulya-fuvola csoportja is, legtöbbször a templomban lép fel. Pakó László zenetanár, a falu szülötte is besegít, állandó karmestere a kántor. Június 27-én tartják itt a búcsút, mert a templom titulusa Szent László. Ekkor érkezik Nyujtódra a magyarországi testvértelepülés, a Baranya megyei Oroszló 26 tagú csoportja. Nyujtód buzgó katolikus népe lélekben már készül a falu legnagyobb ünnepére.
Önkormányzat helyett
falufelelős
Ha közérdekû dolog után érdeklődik valaki ebben a faluban, könnyen azt felelik: nem tudjuk biztosan, kérdezze meg a falufelelőstől. Bíró István Nyujtód egyetlen képviselője a kézdivásárhelyi városi tanácsban. Újból jelöltette magát az RMDSZ színeiben. Ellenfele nem volt, mindenki jól ismeri, itt előválasztásokra nem volt szükség. Nyujtód jövőjéről, a településgondok felől érdeklődtünk.
- Kapcsolatomat Nyujtóddal és a hozzá tartozó Szászfaluval jónak tartom. Legnagyobb eredménynek könyvelem el, hogy a városi tanács segítségével megkezdtük végre a volt téesz épületének főjavítását, melyet amolyan faluházzá szándékszunk alakítani. Ez lesz a közmûvelődés majdani hajléka. Másik óhajunk a földgáz bevezetése volt, de ezt sajnos mindeddig nem sikerült dûlőre vinni.
Bíró István elmondta, igyekeztek rendben tartani a település közvilágítását, mert a két peremfaluban nem mûködik éjjeliőrség. Ebben az évben is sikerült megejteni a legelőtakarítást, zökkenőmentes a háztáji szemét összeszedése, a mezei utak és a belső utcák burkolatának feljavítása.
- Nagyon remélem - folytatta a képviselő -, hogy új mandátumom idején sikerül befejeznünk a faluházat, megteremteni annak fûtésrendszerét. Ha megkapjuk a földgázat - mint a más városi alárendeltségû települések -, akkor mondhatjuk el, hogy nem alárendeltek, hanem mellérendeltek vagyunk. A Szászfalun áthaladó Eresztevény patakán hidat kell építenünk, mert a falu felső részét a régi hídon jármûvel megközelíteni nem lehet. Tervezzük a leromlott járdák javítását, a mezei utaknak a mûúttal való találkozásánál egy részt le kell aszfaltozni. Ezt a rendőrség is kéri. Csordajáró utat kell kialakítanunk valahol a Feketeügy mellett, mert a rendőrség nem fogja engedni, hogy a tehéncsorda a nemzetközi úton sétáljon. Felvetődött, hogy Nyujtódnak szüksége lenne egy kisebb, négy-öt asztallal ellátott piacra, ahol megfelelő körülmények között lehetne árusítani a helybeli mezőgazdasági termékeket. Nem elegendő az autóbuszjárat sem a tanulók, sem pedig az ingázó munkásság számára. Arra is kérjük a városi tanácsot, hogy rendezze a helybeli óvoda és orvosi rendelő tulajdonjogi helyzetét, mert az magántulajdon lenne.
Ha fújni kezd majd a Nemere
Van addig még bőven idő, de a téli tüzelőnek ilyenkor már száradnia kellene. Az arra hivatottak jó lenne, ha rendeznék - jegyeztük az egyre sürgetőbb gondot a Jakabos Ödön Általános Iskolában.
- 69 iskolásunk van, és egy népes óvodánk, ahol 48 kisgyereket nevelnek-oktatnak. Iskolánk épülete jó állapotban van, s így az idei költségvetésből a csempekályhákat kell kijavíttatnunk. Itt minket telibe talál a Nemere, kegyetlenek a telek errefelé. Az óvodának 16 millió lej áll rendelkezésére a tetőzet feljavítására - tájékoztatott Ugron Matild igazgatótanár, és elmondta, hogy nincs veszélyben az iskola, ugyanis a gyereklétszám ha enyhén is, de emelkedőben, az első és második osztályok már 10-15 tanulóval mûködnek.
A nagy út
Nem a Kőrösi Csoma Sándor által megtett útról van szó, még csak az ő sírját felkereső Jakabos Ödönéről sem, hanem arról, amit egy különlegesen díszes, kisméretû és szimmetrikusan elhelyezkedő ágakkal rendelkező, kimondottan karácsonyfának való fenyő, a kaukázusi jegenyefenyő (Abies normanniana) tett meg őshazájából Dánián és Németalföldön át Nyujtódig.
Ugron Gábor régi jó ismerősünket a nyujtódi krumplipiac felől faggattuk (mert van még eladásra alkalmas krumpli a falu pincéiben, amin most már hamar túl kell adnia a termelőnek), s végül a dendrológia berkeiben kötöttünk ki. Ugronék kertjében fehér virágait bontogatja a birs, nászruhába öltözött a vörösmogyoró bokra, ízlelgeti az eléggé szélsőséges felső-háromszéki klíma viszontagságait a kaukázusi fenyő.
- Nem én vagyok ebben a szakértő - mondja Ugron Gábor. - Fiam, aki ifilovasként szerepelt önnek az egyik riportjában, most Dániában dolgozik, s ott ismerkedett meg e fenyőfajta termesztésével. Én is szerettem mindig a különlegességeket, természetes, hogy helyet adtunk a csemetéknek. A székely is szeretni fogja majd, egy szép, kis, különleges fenyőt öltöztethet fel karácsonykor.
Visszatérve a hétköznapok krumplis dolgaira, azt is elmondták, hogy Nyujtódon a Túróczi fiúk olyan burgonyát termesztenek, amely kimondottan a ma nagyon keresett chipsek készítésére alkalmas.
Búcsúzás előtt belemerültünk a négygyermekes család gondjaiba. Ugron Gábor 7,2 hektár földterületét várja vissza, melyet a kézdivásárhelyi burgonyanemesítő intézet használ, 10,5 hektár földjét a 2000/1-es földtörvény értelmében kellene visszakapnia. Részleges mozgássérültként, de teljes elégtétellel éli mindennapi életét, felesége az iskola igazgatótanára. Három a lány az Ugron családban. Az egyik Kézdivásárhelyen él, és országos kézilabdabajnok, apjuk nyomdokába lépett. A másik lány filológus Németországban, német-magyar szakosként az előbbi nyelvben gyakorolja magát. A harmadik a kolozsvári kétéves gyógytornász főiskola hallgatója.
*
Útban hazafelé azon gondolkozunk, hogy mily gazdag az egyszerû falusi ember lelkivilága. Meg tud elégedni sorsával, bele tud abba törődni. Össze tudja gyûjteni a mindennapok apró örömeit, s ki tudja rakni belőlük életének színes mozaikját.
Kisgyörgy Zoltán