
Ne szóljanak meg, nem a választások, miegyebek ellen szólok, de valószínû, nem vagyok egyedül, akit ez a nagy választási zenebona, a perpatvar, az örök átok, a ,,demokrácia gyakorlása? néha zavar, és ilyenkor, illa berek, nádak, erek! - nyakamba veszem a világot, és meg sem állok valamelyik vízpartig, erdei tisztásig.
Eredetileg nem is volt szándékomban azon a napon az urbánus környezetből (?) ,,a természet lágy ölébe kivonulni?, de a sepsiszentgyörgyi zöldségpiac előtt már második napon ismétlődő utcai jelenet kiûzött a kockaházak dzsungeléből. Egy sereg lármázó ember ölszámra markolászta össze a választási reklámzacskókat, dzsokésapkákat, lufikat, és úgy iramodott a városi kampánycélpontok felé. Aztán vigyél X úrhoz is! - ordított a reklámsapkás haver felé az áruelosztó, aki a flaszterre sercintve jelezte, hogy tudomásul vette a parancsot.
Vajon némely ily módon voksfogó jelöltek számolnak-e azzal, hogy arcképük az urnák előtt juttatja a szavazó eszébe ezeket a marhavásártéren is állatian primitívnek minősülő ,,kampányjeleneteket??
Szóval a piaci kampánynyitó után úgy döntöttem, hogy meg sem állok az Illyefalvi Kerektóig. Természet(ellen)esen a kampány oda is velem jött, pedig ez elől menekültem.
Első meglepetés a tóparton: az éveken át gazos, szemetes, mocskos környék most viszonylag tiszta. Szerencsém is van, a kiadós eső üde zöldre mosott füvet és fát. A tavaszi tóparttakarítást a tûzhelyek jelzik, ahol a rengeteg szemetet elégették. A tó vízszintje az Olt tavaszi áradása miatt magasabb, a gazdag élővilágot a víz mozgása, színe is elárulja. Egyik ismerősöm büszkélkedett minap: négy és fél kilós csukát fogtam az illyefalvi Kerektóban.
A tópart mondhatni néptelen. Nincs még horgászszezon, ebben az időszakban csak ragadozó halra - csuka, sügér - lehet horgászni mûcsalival. A partszéli nádasban három gyermek pecázik. Örülök, hogy nem néznek ki belőlem valami ellenőrfélét, büntető embert, hogy én nem tépem ki a kezükből az ócska horgászbotot. Két férfi is végigmustrál. A tó állapota felől érdeklődöm, de célratörően a tóparti tisztaságnál kötök ki.
Az egyikük helybéli. ? tudja, hogy az illyefalvi szociális segélyben részesülőkkel végeztették el a nagytakarítást. Én nem tudom, személy szerint kit illet dicséret ezért, a polgármestert vagy valaki mást a tanácstól, de látatlanban is fogadja-fogadják gratulációnkat. És köszönet a község lakosainak is, akik, úgy tûnik, le tudnak szokni arról a mocskos dologról, hogy a szemetes szekérrel a vízpartokat keressék. Megfigyeltem, hogy a délután folyamán két nagyobb csapat kerékpáros iskoláskorú suhanc is kikarikázott ebbe az újra széppé és egészségessé varázsolt környezetbe. A szülőnek nem kell azért aggódnia, hogy valamibe belelép a gyerek, vagy ,,felszed? valamilyen betegséget. A bokrok mögül hallom, hogy csupa virtuskodásból lennének közülük, akik meg is fürödnének. Szerencsére akad, aki lebeszéli a májusi fürdőzésről a vagánykodókat, amit, meglehet, ők sem gondoltak komolyan. A tó régi állapotát ismerve viszont én nem garantálnám, hogy a felelőtlenül vízbe dobált törött üvegcserepek is olyan barátságosak lennének, mint a tiszta tópart.
A tóra tudtommal bérlő vagy tulajdonos vigyáz. Az egyik fûzfapálcával és kétméternyi zsinórral pecázó férfi tudni véli, hogy a tógazda most éppen Ausztriában van. Azt is végigbeszéljük, hogy két esztendővel ezelőtt hitvány emberek megmérgezték a tavat. A halpusztulás hírére magam is kimentem akkor a helyszínre, végigfotóztam a haltetemek halászását. Mostani beszélgetőtársam ilyen esetben a radikális megoldást ajánlaná: az ilyen gazembereket vízbe kéne fojtani!
Előre félek, hogy a nemsokára megkezdődő horgászszezonban a tópartot ellepő idegenek újra telemocskolják a vízpartot és környékét. Hátha az idei biztató kezdet jó példaként szolgál, mércét állít, és meg tudják őrizni a tó és környékének tisztaságát.
Ehhez elsősorban egészséges szemléletû közgondolkodás és közvélemény-formálás szükséges. A családtól az iskoláig és templomig terjedően, de a községi tanácsnak, rendőrségnek, körorvosnak, más hatóságiaknak is résen kellene lenniük, s a törvény szigorával bánniuk a környezetrondító és pusztító semmirevalókkal. Hivatásos környezetvédőnek, halőrnek, rendőrnek azt is bírságolnia kellene, aki maga mellett megtûri a más szemetét.
Az Illyefalvi Kerektó gondozottsága kapcsán az is megfogalmazható, hogy a részleges horgásztilalom előnyös a tó és környékének megőrzése szempontjából is. Az a két férfi s a három gyermek, akik azon a délután arra jártak, és kezdetleges horgászszerszámaikkal néhány apró halat kifogtak, nem is tudják talán, hogy miközben apró vétséget is elkövetnek, szemmel tartják a tavat és környékét, és távol tartják a szemetelő környezetkárosítással súlyosabban vétkezőket.
Olt-part oltalom nélkül
Illyefalvát nem a szokásos útvonalon közelítettem meg: Kilyén alatt, az Olt teraszán ereszkedtem alá a vízpartra, hogy a három évtizede ismert tájon a változásokat számba vehessem.
A természet a legjobb tájsebész: az egykor, minősíthetetlen felelőtlenséggel, a sóderbányászattal és szeméttel pokolivá degradált terület bebokrosodott-befüvesedett. Aki ismeri Kilyéntől Illyefalváig ennek a partszakasznak a negyedszázaddal ezelőtti állapotát, akár elégedetten is bólogathat a csalitos, dimbes-dombos Olt-part láttán. Aki viszont tudja, mert tanúja volt, az akkori megyei vezetés és a közvélemény fellármázója, mint jómagam, az most is hüledezve emlékszik arra, hogy mi van itt a föld alá temetve. A város és a városépítő emberek szégyene. Pedig a sóderkitermelés első fázisában egyetlenegy ember elegendő lett volna ahhoz, hogy kijelölje: a kanalas kotrók, más munkagépek hová helyezzék el a kavicsréteg fölött lévő, az építkezésekhez alkalmatlan meddőt. Nem tették meg, talán örökre jóvátehetetlenül összevissza turkálva degradálták, s az oda hordott szeméttel megfertőzték az egész térséget.
Mintegy tíz kilométeres szakaszon szinte ingyen egy tófüzérből álló halas-, csónakázótó-rendszert és víkendtelepet lehetett volna kiképezni. Akkor, elsősorban Ioan Drago?nak - Drago? papának - köszönhetően néhány kubikgödör alját elsimították, kiegyengették. Ezekben az apró víztükrökben szemmel láthatóan is milliószámra hemzsegnek a kárász- és keszegfélék, az apró sügérek. Kevés munkával telelőgödröket lehetne kotortatni, az új tavacskák tízeit lehetne kialakíttatni.
A jelenlegi ellenőrzés felületességére vagy teljes hiányára vall, hogy nem az egykori gigantikus méretekben és mértékben ugyan, de a tájrombolás, a környezet degradálása ma is javában tart. Egyrészt továbbra is folyik a sóderkitermelés. Találomra. Ahol alkalmas kavicsot, homokot találnak, ott nekiesnek a kanalazógépekkel, és utat, árvízvédelmi töltést, mindent szétmarcangoltatnak. Másrészt az ipari és háztartási szemetet vagonszámra hordják ma is a kubikgödrökbe. Az esztelenség netovábbja, hogy a súlyos környezetszennyezés, újabb tájsebek ejtése mellett olyan kikotort, vízzel spontánul feltöltődött medreket temetnek be szeméttel, amelyek kiváló horgásztavak lehetnének. Másutt hatalmas kiadással létesítenek tavakat, itt pedig, ostoba módon, a meglévőket is feltöltik ipari és háztartási hulladékkal.
A kívánatos környezetvédelmi képviselet
Végigolvastam a polgármesterjelöltek egy részének eddig közzétett programját, különös tekintettel a természeti környezet védelmére és megőrzésére vonatkozóan. Ismerjük a gyakorlati lépéseket is, ezekről lapunkban is szóltunk több ízben (az Állomás negyedi Tükör-tó, az árkosi patakmeder-tisztítási akció, a vargyasi, lemhényi haltelepítés stb.). Tudunk a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal Gémvári Ikertó-rehabilitációs terveiről is. Pártszínektől, politikai csoportosulásoktól függetlenül üdvözöltük ezeket a figyelemre méltó első lépéseket.
A programok általában túl általánosak, a települések belső fejlesztéséhez kapcsoltak. A sepsiszentgyörgyi polgármester- és tanácstagjelöltektől, a megyeitanács-elnöktől és majdani tanácstagoktól elvárjuk, hogy - az Olt város alatti folyószakaszának tulajdonjogi tisztázása után - legyen konkrét elképzelésük, hogy ezt a sokhektáros, súlyosan degradált térséget a terület egészét átfogó rehabilitációs terv alapján újrarendezzék, és új vízfelületek kialakításával, parkosítással, fásítással a város és a környező falvak számára turisztikai övezetté változtassák.
A környezetért felelős hatóságok, szervezetek és intézmények munkaköri feladatait úgy szabályozzák, hogy a felelőtlen környezetpusztításnak elejét vegyék, a természeti értékek védelmét a törvény szigorával is biztosítsák, a tömegessé vált környezetrombolást felelősségre vonással is akadályozzák. Változtatni kell azon az áldatlan állapoton, hogy a környezetvédők és más hatóságok, amelyeknek a természeti környezet védelme munkaköri feladatuk, fényes palotákban székelve, elegáns formaruhákba öltözve tétlen szemléljék a lakosság természeti életterének pusztítását. A környezetvédelmet sem lehet négyéves választási ciklusokra szabdalni. Ezért fontos, hogy a kampányjelleg mellé hosszú távú tervek társuljanak, mert a fák évgyûrûi sem négyévenkénti ciklus szerint vastagodnak.
A tervezési és kivitelezési távlatosság még a választási minimumként megjelölt kátyúzás, gödörtömés esetében is érvényes. Vagy lesz a városnak, illetve bármelyik város körüli településnek - akár komoly hitelfelvétel árán is - átfogó úthálózat-építő terve és kivitelező lehetősége, vagy örökös primitív kampánytéma marad a polgármesterek egyetlen kvalitásaként megjelölt idétlenség, hogy ki lesz alkalmasabb majd utcalyuktömésre. Ócska és ocsmány választási tömegzsarolási fogás az is, hogy olyanokat válasszunk, akik lévén ,,jó származásúak? és ,,szájízûek?, ,,menő vállalkozók?, eredményesebb lyukdugók lesznek a gyaur nyelvû és hitû helyieknél. A kategóriát ismerjük, elegünk van belőlük. Arról most nem is szólva, hogy eleve korrupcióbûzû az egész efféle konstrukció.
Jó hírként vettük tudomásul, hogy a kőröspataki ,,bányagödör? helyén a beruházás folytatódik, és lehetőség van egy hatalmas pihenő- és szórakoztatókomplexum kialakítására. Az sem lesz majd mellékes, hogy ennek az üzemeltetése milyen kezekbe kerül.
A sepsiszentgyörgyi állomási Tükör-tó, a Gémvári Ikertó, Sugásfürdő, a Sepsibesenyői Víztározó, a Kőröspataki Bányató és üdülőkomplexum, a Kilyén-Illyefalva közötti sóderbányasor kubikgödrei hosszú távon is nagy értékû üdülőövezetet, pihenőparkokat képezhetnének Sepsiszentgyörgy körül.
Sok egyéb mellett ilyen tervek valóra váltásáért kellene versenybe és a választási megmérettetés elé állniuk a sepsiszentgyörgyi és a környék településeinek tanácsi és polgármesteri helyeiért.
Bár ez nem a reklám helye - ezért nem hivatkozunk névre -, a figyelemre méltó témafelvetés és fogalmazás végett idemásolunk egy választási szórólap-szövegrészletet:
Gyerekkorom óta rajongok a természetért. A hegyek, a fák, a növények és állatok világa megtanított arra, hogy az életnek jól meghatározott rendje van. Ebben a rendben minden lény fontos valahol, és mindeniknek szüksége van a másikra. Így van ez az emberek világában is. Egymásra vagyunk utalva céljaink elérésében.
Ezért fontos, hogy életképes közösségünk legyen: erős családunk, nemzetünk?
Sylvester Lajos