Az olimpiák története az évezredek homályába vész. Eredetéről három legenda is mesél. Az első és a legrövidebb így szól:
A görög hitvilág legfőbb istene, Zeusz elhagyva Olümposzt, atyjával, Kronosszal az Alpheiosz és Kladeosz folyók között elterülő ligetben, Olümpiában küzdött meg a világ feletti uralomért, és győzelme emlékére ott, a győzelem helyszínén versenyjátékokat rendezett. E versenyeken Apollón, a költészet és a zene istennője futásban legyőzte a gyors lábú hírvivőt, Hermészt, majd ökölvívásban a hadistent, Árészt?
I. e. a VIII. században három görög király, az éliszi Iphitosz és a spártai Lükurgosz egy megállapodást, szerződést kötött, melyhez csatlakozott a pizai Kleosztenész is. A szerződés szent hellyé nyilvánította Olümpia ligetét, a játékok színhelyét, és arra kötelezett minden görögöt, hogy az olimpiai játékok idejére szüntessenek meg minden fegyveres összetûzést. A megállapodást, az úgymond ekecheiriát, magyarul ISTENBÉKÉT egy érckorongra vésték, és elhelyezték Zeusz templomának oltárán.
És élt az istenbéke mindaddig, míg a 379-395 között uralkodó Theodosius czászár az általa kibocsátott milánói edictummal betiltotta a játékokat.
Az 1870-71-es francia-porosz háború a poroszok győzelmével ért véget. A békeszerződés, melyet kötöttek, megfosztotta a franciákat az állandó hadsereg fenntartásának jogától? Egy nemzet - a francia - töprengett azon, hogy megoldást találjon ifjúsága szervezett foglalkoztatására? Rájöttek, a megoldáshoz egyetlen út vezet - a sport? Hosszú tanulmányok után támadt Pierre de Coubertin ötlete: háború helyett rendezzenek világversenyeket! 1892. november 25-én a Sorbonne aulájában Renaissance Olympique címmel előadást tartott, s ebben mondta:
,,Vigyünk külföldre evezősöket, vívókat, futókat, és íme, szabad forgalmat indítunk meg, amelynek segítségével a vén Európa vérkeringésébe belevisszük a béke gondolatát. Ez bátorít fel engem arra, hogy az önök segítségével, a mai idők követelményeinek megfelelően átalakítva, javasolhassam az olimpiai játékok felújításának gondolatát.?
1896. április 5-én, egy felhős, esőre hajló szerdai napon 12 nemzet részvételével megkezdődött az újkori olimpiai játékok versenysorozata.
Sajnos, Olümpia szent ligetében, Zeusz temploma oltárán felejtették ama diszkoszt s vele az ISTENBÉKÉT! Jöttek is szép sorjában a bajok.
1916-ban elmaradt a VI. újkori olimpia, mert kitört az I. világháború.
1920-ban az antwerpeni olimpiára nem hívták meg az első világháború veszteseit.
1940-ben és 1944-ben elmaradt a XII. és a XIII. újkori olimpia, mert javában tombolt a II. világháború.
1972. szeptember 5., München. A játékok tizedik napjára készült a város. Készült. Mert pirkadatkor lövések zaja ébresztette az olimpiai falut. Palesztin terroristák hatalmukba kerítették az izraeliek háromemeletes házát, és túszul ejtették az izraeli sportolókat. Még aznap este a repülőtéren egy tûzharcban a palasztin terroristák és a német mesterlövészek között tizennégyen vesztették életüket. Szeptember 6-án délután a gyászoló izraeliek kérésére folytatódtak a játékok.
1976. A Legfelsőbb Afrikai Sporttanács bejelentette: az afrikai országok nem vesznek részt a nyári olimpiai játékokon, ha Új-Zéland elküldi rögbiválogatottját Dél-Afrikába? És nem vettek részt.
1980. A Szovjetunió afganisztáni hadjáratáért az Egyesült Államok és barátai bojkottálták a moszkvai játékokat.
1984. A Szovjetunió és a szocialista tábor egy része ,,visszavágott? a moszkvai olimpia bojkottjáért, és nem vett részt a Los Angeles-i játékokon.
1996. Atlanta. Centenáriumát ünnepelte az olimpiai mozgalom. A játékok színhelyén, az olimpiai parkban bomba robbant.
2004, Athén. Még messze a megnyitó időpontja, de az olimpiák földjén az idei játékok színhelyét, Athént bombarobbanások rázogatják. Mi lesz veled, Athén?
Hinni merjük, hogy augusztus 13-án a több mint 200 nemzet fiai és leányai békében vonulnak fel a megnyitóra, s bátran hívják a világ körüli útjáról érkező olimpiai lángot: Jöjj, szent láng! Világolj, melegíts, és ne aludj ki soha!
(Nagymohai)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.