A füvek a természet ,,népsége-katonasága?. Mindenütt jelen vannak, és alig ismerjük őket. Legyen hát szó ezúttal róluk!
Sepsiszentgyörgy ,,zöldjei?, gyepjei mellett elhaladva gyakran jut eszembe az az őslénytani tény, hogy bizony a hatalmas füves puszták nélkül sem az őslények legelésző változatos világa, sem jelenkorunk kérődzői, lovai és rokonsága, de a rájuk táplálékként alapozó ragadozók sem létezhetnének. De mi magunk, akik a pázsitfûfélék (az ún. ,,édesfüvek?) magvait tekintjük alapélelmiszerünknek, vajon mit fogyasztanánk?
A füvek a legszélsőségesebb égtájakon is megélnek, fejlődéstanilag e szélmegporzású fajok népessége fiatalabb a virágos növények ,,virágként? megnevezett fajainál. Földkerekségünk vegetációjának egyötödét adják! ?k az elsők a lepusztult erdők, a kiirtott, kiégett természet újraéledésének, feltámadásának hirdetőiként. Lehetetlen őket végképp letaposni, kiirtani bármily szegényes talajon. Milyen is lenne a virágos rét e nélkül a szerény hátteret alkotó, dús zöld tömeg nélkül?
Fennebb a pázsitfüveket édesfüveknek neveztem. Ide tartoznak termesztett füveink is (gabonafélék). Ez a család a népesebb (Poaceae). A savanyúfüvek a palkafélék (Cyperaceae) és a velük rokon szittyófélék (Juncaceae). Vannak a füvekhez hasonló, de nem rokon növények (pl. gyékény, kálmos, útifüvek stb.).
Mai témánkon gondolkozva, csupán a kíváncsiak kedvéért hamarjában összeszedtem néhány ,,füvet?, ami igazán egyszerû volt, hiszen alig kellett kilépnem a tömbház kapuján. Hadd mutassam be őket, hiszen naponta többször is elmegyünk zászlófejecskéik mellett. A perjék népes nemzetsége gyepjeinkben akárhol fellelhető (pl. a ligeti perje, réti perje, egynyári perje stb., valamennyi a Poa nemzetség tagja). Gyakori a könnyen felismerhető egérárpa (Hordeum murinum), nem ritka a csomós ebír (Dactylis glomerata), az annyi bosszúságot okozó tarackbúza (Agropyron repens), a réti csenkesz (Festuca pratensis), a rozsnokok (Bromus sp.), a tippanok (Agrostis sp.), a komócsinok (Phleum sp.), a nád (Phragmites sp.).
A szittyófélék a hûvös, nedves helyek növényei. Városunk gyepjeire nem jellemzőek, de a környékbeli szántóföldeken már a csomós szittyó (Juncus conglomeratus) nem ritka. A savanyúfüvek ismert tagjai a kákafélék, a feltûnő virágzatú gyapjúsás (Eriophorum sp.) és számos sásféle (Carex sp.), amelyekkel hegyi túráink hoznak össze.
Néhány fûféle rajza emlékeztessen a sok-sok (olykor rejtett) életforma szálláscsinálóira.
Puskás Attila
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.