Környezetünk: Az ukrán Duna-csatorna

2004. június 1., kedd, Archívum 2003–2007

Izgalmas sajtóhírként spriccelt végig a világban: az ukránok, minden külön bejelentés meg határegyeztetés nélkül, a Duna-delta területén hozzáláttak a Bisztroe-csatorna megépítéséhez. A Bisztroe, azaz magyar nyelvre átültetve a Sebes-csatorna, amely nevével a gyors forgalmú közlekedésre utal (bisztro=sebes, ebből a szláv szóból honosult nyelvünkbe a pisztráng vagy a Beszterce szavunk), 3 km hosszú, a Duna Chilia (határ) ágát kapcsolja át ukrán felségterületre, teszi hajózhatóvá és a bős-nagymarosi Duna-eltérítéshez hasonlatossá, azzal a különbséggel, hogy a Kádár-kormány önként kötött egyezséget az akkori Csehszlovákiával, évtizedekkel ezelőtt megelőlegezvén a mai ,,Merjünk kicsik lenni? magyar politikai koncepciót. Az ukránok a román féllel a határfolyó ügyében nem kérdeztek semmit, és nem válaszoltak semmire, hanem egy német céggel csekély 15 millió USA-dollárért néhány héttel ezelőtt elkezdték építeni a Bisztroe-csatornát. Megjegyzésünkben nincs cinizmus, a 15 millió dollár valóban csak egy töredéke annak az összegnek, amelyet az ukrán állam Romániának csatornahasználat fejében fizet. Az ukrán folyami forgalmat ugyanis az idei nyár végéig - a Sebes-csatorna elkészítéséig - a Duna Sulina folyamágán bonyolítják le. Ezért a szomszédos baráti állam öt év alatt 600 millió dollárt fizetett.
E sorok írója a Duna-eltérítésekben jártas magyar olvasók számára a www.gondola.hu internetes portálon közölte a néhány passzus kihagyásával megjelenő alábbi jegyzetét, amelyre elektronikus levélben válaszolt dr. Kiss J. Botond Duna-delta-kutató, és amelynek utánközléséhez kért hozzájárulást az Erdélyi Nimród szerkesztősége.
A téma iránti érdeklődésnek a Bisztroe-csatorna körül most kibontakozó vita nemzetközi felerősödése az oka. A román fél ugyanis ez alkalommal is érzékenyebb a határai körül zajló eseményekre, mint a magyar. A románok ,,ökológiai bûnözésnek? minősítik az ukrán csatornaépítést, máris fellármázták a nemzetközi szakfórumokat, köztük a Duna Bizottságot is, Gheorghi Pris?caru, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke a két ország közötti alapszerződés értelmében a munkálatok azonnali leállítását követeli Kijevtől. Eugen Bejinariu kormányfőtitkár a román-ukrán vegyes bizottság azonnali összehívását kezdeményezte.
Kiss J. Botond visszajelzése szerint: ,,A csatornát a Bisztroe ágra tervezték, térképem nincs. Ami az ukránokat illeti, átvágja a Dunajszkije Plavnij bioszféra-rezervátumot. Ami minket, mint román népet illet, akivel a Chilia-ág közös: nem kérdeztek meg, csinálják-e, és ha igen, hogyan. Olyan távoli hidrológiai változásokat hoz, amelyeknek ökológiai hátteréről egyelőre fogalmunk sincs. Annál is inkább, mert mostanáig egy kompetens hatástanulmány nem készült róla, nem is tudom, igényelte-e valaki. Gazdaságilag keményen érinti Romániát mind a Sulina ágon zajló forgalom, illetve ennek anyagi vonatkozású csökkenése.?
A Duna-megcsapolás pikantériája, hogy - bizonyos információk szerint - léteznek olyan román tervek is, amelyek a Szent György-ág újabb lerövidítését célozzák meg. Ez átvágná a bioszféra-rezervátum román védterületét is. Ezt a tervet a deltaszakértő 1999-es deltakönyvében megjósolta. Kivitelezéséhez, illetve a munkálatok elvégzéséhez bizonyos körök rendkívüli gazdasági érdekei fûződnének. Arról se feledkezzünk meg, hogy államelnökünk, Ion Iliescu hidrotechnikai mérnöki diplomáját a nagy Szovjetunióban szerezte, ahol megismerkedhetett a nagy folyameltérítések elméletével és gyakorlatával.
A Bisztroe-csatorna megépítése körüli nemzetközi botrány viszont egyúttal eltömi ennek a romániai folyamág-rövidítésnek a lehetőségét is. Szerencsére, mert ezzel a szó szoros értelmében lecsapolnák a Duna-deltát, amely UNESCO-védelem alatt áll, és a világörökség része.
A Duna Ukrajnába terelése
A Duna-delta Romániának kalandokban és izgalmakban felette bővelkedő régiója, amelynek nádasait az erős keleti szelek mellett a Kárpátok Géniuszának ?89-es elreptetése után nemzetközi politikai események is borzolják. A több évtizedes deltapusztító román belpolitika után most román-ukrán viszály zavarja a Duna vizét. A Duna Chilia nevû ága román-ukrán határfolyó. A gránicot a folyam fő sodra képezi, és maga a természet is az ukrán fél malmára hajtja a vizet, a tengeri beömlésnél ugyanis egy kisebb fiókdelta képződik, amely évente mintegy 20-50 méter széles üledéksáv lerakásával a Fekete-tenger romániai partjából kapcsol át a keleti szomszédhoz egy-egy partszakaszt.
A természetnek ezt a bosszantó mûveletét tetézi most az ukrán kormány is, amely néhány héttel ezelőtt a saját térfelén egy hajózható csatorna építésébe kezdett, amellyel megszünteti Románia monopolhelyzetét a dunai hajózás fölött. (...)
Tény az, hogy a Ceau?escu-rezsim deltapusztító ténykedése már a nemzetközi érdeklődés előterébe emelte a 534 000 hektárnyi vizenyős területet, amelyen a világ legnagyobb összefüggő nádasa található. Cousteau kapitány személyesen vállalta fel a Duna-delta védelmét, az ő tekintélye kellett ahhoz, hogy létrehozzák a Duna-delta Bioszféra-rezervátumot.
Számunkra az sem közömbös, hogy a Duna-delta-kutatás egyik nemzetközi szaktekintélye az erdélyi származású Kiss J. Botond, aki a ?89-es romániai fordulat után személyesen látott hozzá egy százfős deltarendőrség megszervezéséhez, amelyért a román parlament pulpitusáig habzó támadássorozat érte, egészen addig az abszurditásig, hogy Erdély Magyarország általi elfoglalását majd egy délről jövő fegyveres támadással fogja segíteni.
A Jókai fantáziáját is meghaladó nagyromániás támadás után néhány évre Kiss J. Botond államtitkári beosztásban felelt Románia környezetvédelméért, mint az RMDSZ reprezentánsa. Ebből a funkcióból az RMDSZ távolíttatta el - a környezetvédelmi tárcát a kormánypárt magának vindikálta - anélkül, hogy búcsúzáskor bár egy ,,köszönöm szépennel? jutalmazták volna. Botond jelenleg a Tulcea székhelyû Duna-delta-kutató és Fejlesztési Intézet egyik alapembere.
Témánk szempontjából az sem mellékes, hogy Kiss J. Botond A delta könyve címû (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982) kiadvány szerzője, ennek román nyelvû bővített változata másfél évtizeddel később, 1997-ben Székelyudvarhelyen jutott nyomdafestékhez, fő támogatója a Szabó László vezette Aves Alapítvány.
Mielőtt tulajdonképpeni témánkra visszatérnénk, éppen Kiss J. Botond kapcsán említsük meg azt is, hogy a Duna-delta iránti magyar érdeklődés akár rendkívülinek is mondható. A diktatúra éveiben az erdélyi magyarok egyik közkedvelt horgászhelye és politikai ,,búvóhelye? volt. Ezt az időszakot megelőzően az ?50-es években a leghírhedtebb romániai számûzetési helyként tartották nyilván, ahol az elítéltek és a deportáltak ezrei sínylődtek, és több százan pusztultak el.
Jelenleg a magyar horgászok és deltajárók gyakori és közkedvelt vendégek, két magyar cég is fogadja, horgásztatja, panziós ellátásban részesíti az érdeklődőket.
A Duna három folyamága közül az említett Chilia a leghosszabb - 120 km -, a vízmennyiség kétharmada ezen az ágon jut el a Fekete-tengerig. A Ceau?escu-érában a tulajdonképpeni deltából a legnagyobb területeket a Chilia-ág melletti részekből hódították el ,,a mezőgazdasági program számára?. Ezt a programot - amely a Rákosi-korszak magyar narancstermesztéséhez hasonlatos - a deltai nádprogram előzte meg. A középső folyamág, a Sulina egyik kistelepülésén gigantikus cellulózkombinátot és ,,nádkutató intézetet? létesítettek. A Duna-delta számára ez volt a legsúlyosabb csapás, hatalmas nádrengetegeket tapostak szét és tettek örökre tönkre.
A ,,nádprogram? csődje után a halászati projekt következett. Ceau?escu személyesen foglalkozott a grandomániás terv végrehajtásával. A világon itt létesítették a legnagyobb haltenyésztő telepeket. Tíz-tizenötezer hektár felületû tórendszereket választottak le töltéssel a delta testéről. Ezzel megszüntették a tavaszi áradások idején a delta teljes egészének elöntését, kizárták a halak természetes ívóhelyeit, tönkretették a spontánul kialakuló táplálékláncot, és a delta halállománya rohamosan fogyni kezdett. A kifogott csukaállomány például öt év alatt 75 százalékkal csökkent.
Az ugyancsak csődbe jutott halászati programot a mezőgazdasági váltotta fel. A csatornázással hatalmas területeket csapoltak le. Köztük az egykori gigantikus halastavak alján is kukoricát termesztettek. Óriási szivattyútelepeket helyeztek üzembe, amelyeknek gépkolosszusait és csővezetékeit ma is a delta mélyén eszi a rozsda. A kukoricatermesztés gyorsan ,,kiélte? a talajt. A Duna-delta csapadékban igen szegény, a nyári hőség idején az üledékből és növényi korhadékból képződött talaj betonkeménységû vékony kérget képezett, amely megfojtott minden kultúrnövényt.
A teljes csődhöz nem csak a pártutasításra szervezett kukoricatermesztés vezetett, hanem az egzotikus növénytelepítési tervek is. A tudomány és az őshonos lakosság hiába tapasztalta, hogy átlag minden ötödik évben befagy a Duna vize, hiába tudták, hogy nyolcféle deltai szél közül az orosz puszták felől érkező, szláv nyelvû káromkodással fogadott viharok kegyetlen hideget zúdítanak a térségre, déli gyümölcsök telepítésével is kísérleteztek. Ennél már csak az a különösebb, hogy Ceau?escu bukása után néhány évvel ugyanilyen tudományos ,,princípiumok? alapján a román tengerpartra Görögországból drágán importált pálmafákat telepítettek. (?)
Az aberráns történeteket megtorpantotta az UNESCO védelme alá helyezett bioszféra-rezervátum státusának elnyerése, amely jelentős külföldi támogatást is maga után vont. A nagy romlás után a változások lassan következtek be, a meglékelt környezetvédelmi ösztön és megsebzett természet lassan gyógyult.
Ma is anekdotikus történetek szemléltetik az emberi hanyagság és ostobaság ingoványos területeit. Mondják például, hogy a nagy építkezések idején egy traktor éppen valami nagykutyák munkalátogatása alkalmával fordult bele a Dunába. A traktorista valahogy kiúszott. A delta inspekciózói elrendelték, hogy a traktor árát a szerencsétlen ember fizesse meg. Ez jó deltai szokás szerint ,,lehalazott? néhány búvárt, akik alámerültek, drótkötelet kötöttek a traktorra, és erőgépekkel kivontatták a vízből. Mikor viszont az iszapot kezdték lemosni róla, a gépész felordított: ,,Ez nem az én traktorom! Az enyém piros színû volt!?
A búvárok: ,,Mit gondolsz, mi ott lenn elkezdjük válogatni, hogy melyik a tiéd??
Nos, az ukrán Duna-eltérítés ilyen előtörténetek után érzékenyen érinti a román felet. Már nemzetközi környezetvédő szervezetek is fellármázták a világot, leveleket írtak Kucsma elnöknek, de ahogy mi a jó ukránokat ismerjük, nem mindannyian ismerik az angol ábécét, s a reklamációkat legfeljebb korommal írják fel a kéménybe.
Hiszen mondják, hogy olyan határincidensek is megesnek, amikor az ukrán halászok átjönnek a román partra halat hálózni, mert azt mondják, hogy a románok a kompról azért borítanak be egész utánfutónyi kukoricát, hogy a halak azon a partszakaszon bandázzanak, és a bő táplálékforrás közelségében ikrázzanak.
A Chilia folyamág, a deltafiók csatornázása egyébként is eltörpül amellett, amit a Kígyók szigetével az ukránok mûvelnek, amelyet még dr. Groza Petru miniszterelnök ajándékozott volt az oroszoknak, s egyébként is az ukránok Észak-Bukovinában és Herca tartományban a román nyelv eltérítésével, ukrán elcsatornázásával is foglalkoznak. Nem különbek Moldova Köztársaság ruszofil hatóságai sem, akik a román helyett kitalálták a moldován nyelvet, és cirill betûvel íratják le azt is, hogy ,,nu?, illetve ,,nyet!?
A román fél minden bizonnyal szívesen fogadná a Duna menti országok, köztük a magyar állam állásfoglalását is a Chilia-csatorna (Bisztroe-kanális) ügyében, de ebben az esetben is az a kérdés, hogy a magyar fél kockáztatja-e a románnál kedvezőbb magyar-ukrán kapcsolatokat.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép