Védzáradékot egyelőre nem alkalmaznak az országgal szemben, de az igazságügy megfigyelése mindaddig folytatódik, amíg a rendszer nem működik megfelelőképpen, illetve a politikum nem támogatja hatékonyan a korrupció elleni harcot.

A jelentés lajstromozza az ágazat megreformálása érdekében hozott intézkedéseket, valamint a hiányosságokat. Egyebek között megdicsérik a román ügyészeket, másrészt bírálatot fogalmaznak meg amiatt, hogy a bíróságokon évekig húzódnak a korrupciós perek. Az EB országjelentése „felkéri" Romániát, hogy mérje fel a négy jogi törvénykönyv hatását, és szervezzen hatékony közvitát a büntető és a polgári perrendtartási törvénykönyv témájában, amelyeket minél hamarabb el kell fogadni. A jelentésben az Európai Bizottság ugyanakkor azt kéri, hogy az illetékesek egy törvény elfogadásával könnyítsék meg a négy jogi törvénykönyv gyakorlatba ültetésének folyamatát.

A jelentés megállapítja, a román kormány hatékonyan reagált az EB által 2009. február 12-én közzétett ideiglenes országjelentésben megfogalmazott aggodalmakra, kijelölték az igazságügyi reform folytatásának útját is, de ezek hatásának a gyakorlatban is meg kell mutatkozniuk. A jelentéstevők megállapítják, a politikai pártok nem támogatják feltétel nélkül a reformok gyakorlatba ültetését. Főként a parlament tétovázik, nem támogatja a kormányt a jogi reformok megvalósítása és a korrupció felszámolása érdekében tett erőfeszítéseiben. Az EB felkéri Romániát, biztosítsa, hogy a parlament egységesen és szigorúan alkalmazza minden jelenlegi vagy volt parlamenti képviselő és kormánytag esetében az eljárást, ha ezek bűncselekményeket követtek el. A jelentés szerint a rendszer stabilitása és a magas szinten folyó korrupció felszámolásának folytatása szempontjából fontos lépést jelentett, hogy Daniel Morart újra kinevezték a Orszá­gos Korrupcióellenes Ügyészség főügyészi tisztségébe. A dokumentum szerint létfontosságú Románia számára a hatékony korrupcióellenes tevékenység.

A politikusok, párthovatartozásuk függvényében, a jelentés negatív, illetve pozitív oldalait emelték ki. A Boc-kormánnyal szembeni bizalmi gesztusnak lehet tekinteni a dokumentumot — véli Roberta Anastase, a képviselőház demokrata-liberális elnöke. Sajná­latosnak tekinti, hogy a felügyelet nem szűnik meg az igazságügy terén, de jó hírként értékeli, hogy nem alkalmazzák a védzáradékot. Ellentétes a véleménye Mircea Geoană SZDP-elnöknek. Úgy véli, az EB-jelentés fekete pontnak tekinthető, és Traian Băsescu államelnököt terheli a legnagyobb felelősség amiatt, hogy az igazságügyben az előrehaladás korlátozott volt, és nem túl meggyőző. Az államelnök és a kormány kudarcának tekinthető a jelentés — véli Crin Antonescu liberális pártelnök is. Bírálta az EB-jelentés parlamenttel kapcsolatos kifogásait Márton Árpád RMDSZ-es politikus, Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter pedig úgy nyilatkozott: „lehetett volna jobb, de rosszabb is". Vélemé­nye szerint a jelentés új lökést adott, hogy folytassák az igazságügy reformját.