
Mikola István: A nemzeti identitás életvédő program
- 2001-re lelassult, a tavalyi évben viszont ismét felgyorsult a nemzet fogyásának üteme. Mi az oka ennek?
- A kollektív tudattalanban, vagyis a nemzetlélekben keletkezett energiahiány az oka a romló népesedési és népegészségügyi mutatóinknak. Megfogyatkozott a magyar nemzet pszichés energiája a történelmünk során elszenvedett és felhalmozódott sérelmek miatt. A mohácsi csatavesztés, az ország török, majd Habsburg-megszállása, a számtalan megoldatlan probléma, a trianoni nemzetcsonkítás kimerítette erőinket. A nyolcvannégy évvel ezelőtti területi és populációs integritásunkban esett sérelem olyan mélyen érintette a magyar nemzetet, hogy ha csak a filozófiai tudományok megállapításait venném figyelembe, azt mondanám, nincs nemzeti feltámadás.
- Milyen állapotban van a magyarság?
- Sem testileg, sem lelkileg nincs jó kondícióban a nemzet. Ahogy a közösségben, úgy az egyénben is nyomot hagy a kollektív energiahiány. Csökken az ember tûrőképessége a stresszhelyzetekben, s egy idő után a toleranciaszintje már a legapróbb napi problémák jelentkezésekor lenullázódik. Egy példa erre: a közelmúltban a szentendrei úton két autó összekoccant, a sofőrök kiszálltak jármûveikből, majd anélkül, hogy köszöntek, bemutatkoztak volna, elkezdték egymás anyját szidni. Hasonló esetben Németországban a két gépkocsivezető köszön egymásnak, elnézést kér a vétkes, kicserélik a papírokat, és mennek tovább a maguk útján.
- Milyen forrásokból pótolható a hiányzó energia?
- A családból, az egészséges nemzeti öntudatból, a társadalmi identitásból és a hitből.
- Az elmúlt másfél évben a jelenlegi hatalom támadásai pontosan ezekre a területekre összpontosultak. Alattomos és álszent téma a családon belüli erőszak, a szocialisták szerint a polgári kormány túlszerette a határon túli magyarságot, Gyurcsány Ferenc Szûz Mária helyére lépne, az MSZP európai parlamenti jelöltje, Kósáné Kovács Magda szerint a Vatikán bekebelezi Európát, s mindeközben összemosván a hazaszeretetet és az idegenellenességet, a gyûlöletbeszéd törvényt erőltetik?
- Az otthonteremtési támogatás szétverése, az oktatási rendszer átalakítása és piacosítása lelassítja a töltekezés folyamatát, de megakadályozni már nem tudja. Az Orbán-kormány időszakában kidolgozott Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program és a kedvezőtlen demográfiai tendenciák megfordítására hozott intézkedések központi gondolata mára már független a napi politikától. Az embert helyeztük a középpontba, a lényt, akinek lelke van. Az ember biológiai csoda, az élővilágban egyedül birtokolja azt a képességet, hogy önmagát tudja cselekvés közben látni. Önmagam szubjektív észlelése, maga a lélek. Az ember ráadásul szabad akaratot kapott a teremtésben, így számon kérhető rajta, mit cselekszik. Szembesíteni kell az egyént a cselekedetével, a hatás nem marad el. Nem felejtem el, amikor meghívtak az egyik reggeli televíziós mûsorba, ahol az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programról kellett beszélnem, s az egyik riporter így kezdte: mi ez már megint? Az Orbán-kormány egy újabb politikai blöffje választások előtt? A válaszomban annyit mondtam: uraim, nyár vége van, nézzenek végig magukon, gyalázatos állapotban vannak. Nagy zavar támadt soraikban, amikor szembesültek magukkal, hogy sápadtak, fáradtak, pocakosak. Ha önmagamért, azaz saját testem-lelkem épségéért vállalom a felelősséget, annak fel kell ébrednie a másik emberrel szemben is, hiszen az ént csak a te, vagyis a másik ember határozhatja meg. Az egymásért viselt felelősséggel közösséget építünk. Az önmagamért és a másért viselt felelősség, a szolidaritás, a gondoskodás a kereszténység alapja. A Bibliában azt olvashatjuk: az Úr megszólítja Káint: hol van a testvéred, Ábel? Káin azt feleli: miért, tán őrizője vagyok én a testvéremnek? Igen, egymásnak őrizői vagyunk. Az egymásért viselt felelősség adja a közösségépítés nagy energiáit. Ebből táplálkozik minden barátság, szerelem, a családi kapcsolatok, a kis- és nagyközösségek, a nemzetközösség. Az egymásért felelősséget vállalók kis energiájából jön létre az a hatalmas pszichés energia, ami képes arra, hogy a nemzet kollektív tudattalanján keresztül új nemzettudatot s ennek részeként - reményem szerint - új egészségtudatot formáljon.
- A közösségteremtés legkisebb egysége a család. Tavaly először több volt a válás, mint a házasságkötés.
- A népességfogyás okainak kutatásakor a családokat ért anyagi, mentális, kulturális és táradalmi romboló hatásokat kell kiküszöbölnünk. Ezek többsége ismert, a lista egy újabbal gazdagodott. Sokan nem értik, miért került napirendre mostanában a családon belüli erőszak.
- Miért?
- Ennek az áll a hátterében, hogy a közvéleménynek bebizonyítsák, nem is olyan jó intézmény a család, az apa veri az anyát és fordítva, a gyermek meg sok szörnyûséget lát. Az adatok ismeretében nem hatástalan ez a tevékenység. Csakúgy, mint az, ahogy a médiumok segítségével igyekeznek uralkodóvá tenni a ,,valósítsd meg önmagad? szemléletet. Az egyéni szabadságjogok mindenek felettivé tétele, a liberalizmus égisze alatt hangoztatott szólamok: ,,saját magam rendelkezem a testem és az életem felett?, elvezet az abortusz, az eutanázia és a drogfogyasztás liberalizálásának követeléséig. Most már második éve a Kendermag-tüntetéssel tesztelik a társadalom ellenállását a kábítószer-fogyasztással kapcsolatban. A két tüntetés között folyik az agymosás, olyan adatokat közölnek az újságok, hogy a középiskolások 70 százaléka kipróbált már valamilyen kábítószert. Kezünkben vannak azok a tudományos eredmények, melyek igazolják, erről szó sincs. Ha viszont sokszor ismétlik, hogy a fiatalok több mint fele kipróbált már valamilyen szert, a közvélemény úgy tekinti majd idővel, hogy ez a normális.
- Hasonló a cél a másság kultuszteremtő programjával?
- Tobzódik a másság. Ám amit valójában látunk, az nem a másság, hanem a közbotránkoztató, magamutogató, lélekzúzó halálkultúra megjelenése. Minden évben végigvonulnak exhibicionista tobzódással fiatalok kamionokra kapaszkodva az Andrássy úton, és hihetetlen jeleneteket produkálnak gyermekeink előtt. A médiumok nagy teret adnak az eseménynek, így a serdülők tömegei láthatják mindezt szexuális identitásuk kialakulásakor. Ha valaki ennek pusztító hatását szóvá teszi, akkor megbélyegzik: előítélete van a kisebbséggel, a mássággal szemben, és rövidesen eljutunk addig, hogy az illető rasszista. Orvosi pályám során nagyon sok olyan emberrel találkoztam, aki saját neméhez vonzódik, de ezt, ahogy kell, intimitásként kezeli. A homoszexualitás ugyanolyan diszkrét, mint a heteroszexualitás.
- Magyar jelenség a halál kultúrájának eluralkodása, vagy világtendencia?
- A halál kultúrájához sorolom az abortuszliberalizációt, az eutanáziát, a valóságshow-kat, a médiumok konzumidióta gyártását. Az egész világon megfigyelhetők ezek a folyamatok, csak hatásuk nem olyan súlyos, mint Magyarországon. Ennek a korábban említett nagyfokú energiahiány az oka, mi védtelenebbek vagyunk ezekkel a hatásokkal szemben.
- Az európai közösség ösztönözhet bennünket nemzeti önvédelmünk erősítésére?
- Európa is védekezésre kényszerül az egyre nagyobb teret hódító globalizációval szemben. Az európai közösség időközben pénzügyi-gazdasági közösséggé alakult át, és már nem az, aminek lennie kellene, egy szociális biztonságot nyújtó közösség. Az európai gondolat lényege a szolidaritás, az egymásért vállalt felelősség. A globalizációnak nem ismerjük a vezetőit, a központját, láthatatlan számunkra, csak azt tapasztaljuk, hogy lélekhámozott, önmegvalósító emberek hordáiról van szó. A közösségromboló magatartással szemben a szekularizált Európának és Magyarországnak is egyetlen védekezési eszköze van, a közösségépítés. Óriási a jelentősége a kolping-egyesületeknek, a polgári köröknek. Ezekben a közösségekben tapasztalható a társadalmi identitás megnyilvánulása, a különböző társadalmi csoportok szolidárisak egymással. Rendszeresen találkoznak, beszélgetnek, közösen gondolkodnak problémáik megoldásáról. Ezekben a körökben polgárok vannak.
- Mostanában rengeteg támadás éri a polgár szót?
- A polgár jelenti a kétkezi munkást vagy a határokon túl élő magyart is. Polgár mindenki, aki felelősséget érez önnmaga, nemzete és környezete iránt.
- Ahogy az egyénnek, úgy a nemzetnek is van teste, lelke, szellemisége. Hogyan állítható helyre a nemzet egészsége?
- A magyar nemzet újraegyesítése csak spirituális megközelítésben lehetséges. Ennek forrását nem csak a polgári kormány ismerte fel. A minap Edelényben jártam, ahol Veres András püspökkel közös fórumot tartottunk, és döbbenten hallottam, hogy ugyanarra a következtetésre jutott, amire én is, pedig teljesen más pályán tevékenykedünk. Ezt eddig Wass Albert fogalmazta meg a legjobban a költő zsenialitásával: ,,Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasztják már fönn az égben a rostát, s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint, és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia, s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz, és csak a kő marad. De a kő marad.? A kő, mely maga a nemzetlélek, maga a kollektív tudattalan. Ez marad az utókornak, ebből táplálkozhatunk mi és utódaink, valamint anyanyelvünkből, kultúránkból, történelmünkből, mert a víz, miként az egyéni életünk, elszalad.
- Ebben a megközelítésben az uniós csatlakozás mást is jelent a magyarságnak, mint egy politikai-gazdasági közösséghez való tartozást: jelentheti-e a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést?
- Történelmünkben néhány hete csatolták vissza a legnagyobb területet és embertömeget Magyarországhoz. A jelenlegi hatalom az uniós csatlakozást elképesztő tivornyával, populáris módon ülte meg. Bántó volt, hogy senki nem mondta ki, hogy a szlovéniai, ausztriai és a felvidéki magyarság újra a nemzettest része lett, még ha országhatárokon átnyúlva is. A szocialisták volt kormányfője ráadásul olyan megjegyzéseket tesz, hogy itthon hagyná a jobboldalt. Jól teszi, mi nem akarunk menni innen sehová, az európai határok terjeszkednek ki a mi határainkhoz, mintegy átölelve bennünket. Ez az európai paradigma jel számunkra, a határon átnyúló nemzetegyesítéssel megvalósulhat az, amit Antall József mondott az első szabad magyarországi választások győztes éjszakáján: ,,én lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke akarok lenni?. Ebben a tömegben olyan energiák szabadulnak fel, amelyek képesek orvosolni a történelmi sérelmeket, és visszatölthetik a hiányzó energiákat, és nemzetmegtartó tudatot formálhatnak az európai közösségben.
- Képes lesz a magyarság élni ezzel a történelmi lehetőséggel?
- Igen. Ismét Antall Józsefet kell idéznem, aki nagybetegen útravalóul azt szánta utódjának, a későbbi fiatal miniszterelnöknek: ,,keresztény Magyarországot akartam?. A magyar államalapító, keresztény nép, a kereszténység pedig nem több és nem kevesebb, mint közösségépítés. A hit a legfontosabb forrása a hiányzó energiák visszapótlásának. Nem feltétlenül a vallásos hitre gondolok, hanem arra, hogy aki hisz valamiben, aki a jövőbe vetett offenzív optimizmussal van eltelve, az képes a világot megváltani, hiszen erre csak jókedvû emberek képesek. A hit a sokszor megváltoztathatatlannak tartott világfolyamatokba való aktív beavatkozás nagy lehetősége. A magyar hívő nemzet, meg kell nézni, a legutóbbi népszámláláskor hány ember vallotta magát hívőnek.
- Az egyházak felkészültek a nemzetmentő programban rájuk váró feladatok végrehajtására?
- Az egyház én, te, mi vagyunk. Az egyházakra, csakúgy, mint a társadalomra, sok munka és nagy feladatok várnak. A magyar államalapító, keresztény nemzet, melynek régi történelmi közösségéhez való visszatértekor missziója van, vissza kell vezetnie a szekularizált Európát az evangélium tanításaihoz.
- Általában a polgári oldal foglalkozik a népesedés, a népegészségügy kérdéseivel. A látlelet elkeserítő.
- Rosszak a mutatóink az unióhoz képest, de ha csak erről beszélünk, a hallgatóságon eluralkodik a sötét kilátástalanság érzése. A gondviseléstől kaptunk egy újabb lehetőséget, hogy megfordítsuk a folyamatokat, ehhez el kell felejteni végre azt a magyar módit, hogy amikor baj van, összejövünk, kisírjuk magunkat egymás vállán, aztán hazamegyünk, és utána garantáltan nem történik semmi. Sokkal céltudatosabb, önmegbecsülő magatartásra van szükség, hogy a magyarság boldoguljon demográfiai és népegészségügyi szempontból is. Cselekedni kell, hogy folytatódjék, amiről Józan Péter írt Epidemiológiai korszakváltás Magyarországon címû cikkében az Orvosi Hetilapban, hogy 1993 és 2001 között a születéskor várható élettartam 2,3 évvel nőtt. Vagy arról, hogy 2001-ben 1800-zal kevesebb ember halt meg, mint 1993-ban. Ebben a változásban része volt a rendszerváltásnak, a zászlóátadási ünnepségeknek, a nemzet együvé tartozási igénye újrafogalmazásának, az erdélyi magyar egyetem létrehozásának is. A nemzeti identitás életvédő program.
- Képes lesz a magyarság legyőzni a kormányzati szintről ráerőltetett ,,merjünk kicsik lenni? felfogást?
- Sikerülni fog, bár a tömegek butítása őrült iramban folyik egy egyszerû pszichológiai tételre alapozva. A werberi kommunikáció lényege az, hogy ha sokat mondom valakinek, hogy sántít, sántítani fog, ha sokat ismétlem, hogy a Fidesz lop, az emberek elhiszik. A jelenlegi hatalom olyan mélyre merült a halál kultúrájában, ami nem folytatható, mert az a nemzet megsemmisüléséhez vezet. A fennmaradás és a nemzetmegtartás ösztöne azonban messze erősebb, mint a politika rombolása. Ezért készülnünk kell testileg-lelkileg az építkezés nagy feladatára. Nem lehetünk fáradtak, erőtlenek, depressziósak, mert akkor a legkisebb problémát is világfájdalomként éljük meg. A polgári oldalnak kötelessége, hogy megfelelő állapotba hozza magát, levetkőzve káros szokásait, hogy ezzel is demonstrálja, bízik a jövőben. A gondviselés munkál velünk, kegyelmi állapot van ismét, mint Ady Endre érezhette, nem is olyan régen: ,,Mikor elhagytak, mikor a lelkem roskadozva vittem, csöndesen és váratlanul átölelt az Isten.?
Sándor Csilla
(Magyar Demokrata)