Nyílt tér: Ringben a polgármesterjelöltek

2004. június 17., csütörtök, Archívum 2003–2007

Talán a jó félórás késés, a terem zsúfoltsága, levegőtlensége és valóban fülledt sportcsarnokokra emlékeztető hangulata tette, de tény, hogy a versenyben maradt sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltek - Albert Álmos, aki az RMDSZ és Rétyi Ödön, aki a kormánypárt színeiben méretkezik meg a június 20-i második fordulóban - kedd esti nyilvános vitájukon nemigen tudtak felülemelkedni a kátyús utcák, veszteséges vízvezetékek és hasonlók színvonalán, és távlatosabb képet mutatni a megyeszékhely jövőjéről. Igaz, kérdésekre válaszoltak, ezeket a kampánystábok válogatták ki a beérkezettek közül, az első menetben tizenöt kérdés szólította meg mindkét jelöltet, a másodikban névre címzettekre kellett válaszolniuk. S bár néha épp a lényeg sikkadt el, mintha nem is ez lett volna a tét, hanem a két tábor erejének felmérése-mutatása.
A kezdő mûsorszám a jelöltek bemutatkozása és a programok ismertetése lett volna, ez azonban meglehetősen vázlatosra sikerült: a tisztségben levő polgármester eléggé ismert, Rétyi annyit közölt magáról, hogy nős, három gyermeke van, vállalkozó, programját szétosztogatták, olvashatták, nem kívánja az időt ezzel vesztegetni. Azért jelöltette magát, mert úgy érzi, többet tud tenni Sepsiszentgyörgyért, mint amennyit ez a város az utóbbi tizennégy évben fejlődött. Szociáldemokrata elvei, valamint a polgármesteri feladatok ellátásához szükséges háttértámogatás miatt indult a kormánypárt színeiben. Szerinte a városgazda megválasztásakor el kell tekinteni a párttagságtól, és ,,álljon elő bárki azzal, hogy az utóbbi tizennégy évben mikor dolgoztam a sepsiszentgyörgyi érdekek ellen. Sokan azt kérdik, mit veszít a város, ha engem megválasztanak: csak azt nem kérdi senki, hogy mit nyer?!? - fejezte be.
Albert Álmos múlt hónapban töltötte az ötvenedik évét, az előző választásokhoz képest négy évvel idősebb, egy esztendeje döntötte el - a városlakók támogatását érezve -, hogy még egy mandátumot megpályáz. Nagyon jó csapatot sikerült létrehozni a polgármesteri hivatalban, és erre szükség is van, ha elhisszük, hogy 2007-ben Románia is csatlakozni fog az Európai Unióhoz. ,,Lépni kell, kész programokat kell gyakorlatba ültetni, és nekem erre már a következő hetekben lehetőségem lesz, nem kell ismerkednem az adminisztrációval. Az RMDSZ eddig is, továbbra is a magyarság érdekképviseletét vállalta, látja el, és érvényesíteni tudja a sepsiszentgyörgyi magyar közösség jogos és megérdemelt elvárásait. Együtt kell továbblépnünk - mondotta -, hiszen láthatjuk Marosvásárhely példáján, hogy a többségi tanács és a más érdekeket képviselő polgármester milyen nehezen tud egyeztetni a köz javát szolgáló kérdésekben.?
- Bebetonozta magát a jelenlegi városvezetés, nem kellene fiatalítani? - kérdezte a vitát levezető Erdély András, mire Rétyi azzal válaszolt, hogy a helybeli magyar fiatalság 92 százaléka kivándorolt, nagy a szegénység, a brassóiak vásárolják fel lakásainkat, és az etnikai arányok változása most emiatt történik, ,,nem azért, mert én leszek a polgármester?. Albert Álmos elmondta, programjában a fiatalokról is szól, különféle rendezvények, létesítmények készülnek számukra, a polgármesteri hivatalban is látható fiatalítás, pár éve még ötven év fölött volt az alkalmazottak átlagéletkora, ma alig éri el a 35 évet. Az elvándorlás nem megállíthatatlan, és nem is mennek el mind, a következő lépés a munkahelyteremtés kell hogy legyen. ,,Biztos, hogy ha lehetőségem lett volna, én is tanultam volna külföldön, de az is biztos, hogy visszajöttem volna? - jelentette ki. Szólt az idősebbekről is, ,,akiknek mindannyian köszönettel tartozunk?, a különböző, számukra létrehozott szociális jellegû otthonokról, a közszállítási kedvezményekről, valamint arról, hogy a nemrég városi tulajdonba került üzlethelyiségek egyikében nyugdíjaszsebeknek szánt boltot szeretnének nyitni - noha a fájdalmasan alacsony nyugdíjakat nem a város szabja meg.
- Milyen lehetőségek vannak arra, hogy elébe menjünk az EU-csatlakozásnak, és milyen intézkedésekre van szükség? - hangzott el az utolsó riporteri kérdés.
- Bizonyos, hogy 2007-ben EU-tagok leszünk, és lassan el kell felejteni az etnikai alapra építkezést. Itt magyarkodunk, de úgy kell gondolkoznunk, mint bármelyik európai ország - felelte Rétyi Ödön.
- Arról az uniós előcsatlakozási pénzalapról, amelyet eddig tizenkét ország használt fel, némi túlzással elmondhatjuk, hogy tíz ország május 1-jei csatlakozása után csak Románia és Bulgária között oszlik fel. Elkezdődhetett volna a felzárkózás hamarabb itt is, ha a kormánymegbízott ténykedése folytán el nem úszik az a bizonyos hatmillió euró, amelyből a vízhálózatok felújítását fedezhettük volna - válaszolt Albert Álmos, a teremből begyûjtött kérdések előtt még egyszer csokorba gyûjtve legfontosabb céljait: a helyi önkormányzatok valós, közjogilag szavatolt autonómiája, az életszínvonal, a polgári réteg növekedése, a kivándorlás megfékezése, az oktatás, sport és turizmus fellendítése (utóbbi gazdasági erejét is tekintve), a szociális támogatások kiterjesztése, a környezetvédelem és a mezőgazdaság lemaradásainak csökkentése, a mûvelődés támogatása, mert ,,kultúra nélkül egy nemzet sem tudja megőrizni önmagát?.
ERDÉLY ANDRÁS: Az első kérdés Pethő Istvántól érkezett: támogatja-e Székelyföld területi autonómiáját?
ALBERT ÁLMOS: Azt hiszem, nem kétséges, ténykedésem, szereplésem abba az irányba mutat, hogy Székelyföld az autonómiáját elérje. A végső célunk egy olyan régió létrehozása a Székelyföldön, amely autonóm irányításnak örvend, amely saját maga törvényeit tudja meghozni. Én ennek a híve vagyok, és ezért cselekszem az elkövetkezendőkben.
RÉTYI ÖDÖN: Személy szerint én is támogatnám, amíg sikerül ezt megvalósítani, addig gazdaságilag kellene egy kicsit megerősödni.
E. A.: Mit tennének a jövőben annak érdekében, hogy a közvilágítás elfogadható legyen Sepsiszentgyörgyön?
R. Ö.: Szerintem erre több megoldás, több pályázati lehetőség van, erre nem kell különösebb helyi pénzeket fordítani.
A. Á.: A közvilágítási rendszer Sepsiszentgyörgy közvagyonában szerepelt, majd az SZDP javaslatára, anélkül, hogy a várost megkérdezték volna, a közvagyonból kivétetett. A közvilágítással a lakók ki vannak szolgáltatva egy kormány alá rendelt cégnek, és emiatt a helyi önkormányzat vajmi keveset tud tenni ebben az ügyben. Mi vásároljuk a villanykörtét, jön egy villanytelepes alkalmazott, átveszi a polgármesteri hivatal kapusházából, megmondjuk neki, hogy melyik villanyoszlopra szerelje fel, aztán elmegy, és vagy felszereli, vagy nem. A megoldás az, ami máshol, pl. Suceava megyében már mûködik: a közvilágítási rendszer a város tulajdonában kell hogy legyen, ezt a rendszert bérbe kell adni vállalkozóknak, azzal a feltétellel, hogy amit villanyszámlára kifizetünk, ami nem kevesebb, mint évi hatmilliárd lej, ebből a pénzből két év alatt teljes mértékben felújítja a közvilágítási rendszert, majd tizenöt évig ő használhatja ezt. Hogy mitől éri ez meg neki? Olyan technológiát alkalmaz, olyan rendszert épít ki, amely éjszaka csökkenti a fogyasztást. Ezt kell elfogadtatnunk a kormánypárttal, hogy egyezzen bele, miénk legyen ez a rendszer is.
E. A.: A román kormány az önkormányzatoknak kulturális rendezvények számára írja elő kötelező módon pályázatok kiírását. Kívánják-e támogatni a civil szervezeteket ifjúsági rendezvényekre való pályázatkiírással?
A. Á.: Szintén az autonómiához kötődik ez a támogatási lehetőség. Vannak törvények, amelyek előírják az önkormányzatok feladatait, de vannak önként felvállalt feladataik is. Például a civil szervezetek számára van pályázati lehetőség, az elmúlt években ezt a döntést a tanács meghozta, és természetesnek tartom, hogy azokat a civil szerveződéseket kell támogatni, amelyeknek a tevékenységéből amúgy a sepsiszentgyörgyiek életkörülményei megjavulhatnak.
R. Ö.: Szerintem ez a most megalakult többségi RMDSZ-tanácson fog múlni, ha ők ilyen értelemben hoznak határozatot, akkor biztos, ha én leszek a polgármester, ki is fogom vitelezni.
E. A.: Önök szerint mi az oka az ifjúság tömeges emigrációjának? Mennyire érzik kötelességüknek, céljuknak e jelenség visszafordítását? Mi az oka annak, hogy ez idáig semmilyen intézkedést nem foganatosított a város?
R. Ö.: Szerintem a fiatal szakemberek véleményére nem volt megfelelő igény, nem voltak igénybe véve. A kampányidőszak alatt nagyon lelkes fiatal szakemberek álltak mellém anélkül, hogy én kértem volna. Kérdeztem is őket, nektek a helyetek nincs sehol? A ti véleményetek nem számít sehol? Senki nem kérdez tőletek semmit? Akkor normális, hogy a fiatalok innen kénytelenek elmenni, hogyha a véleményüket nem vesszük igénybe.
A. Á.: Az ifjúság kivándorlásának ténye létezik, ezzel szembe kell nézni. Amit az önkormányzat megtehet, és a programomban is szerepel, az ifjúsági ház megvalósítása. Egy olyan központot kell létrehozni, ahová szívesen elmennek, szívesen tesznek fel kérdéseket, ahol az ő gondjaikat meghallgatják. Lehet, tartózkodnak attól, hogy ez éppen a polgármesteri hivatal legyen. Ennek ellenére fontosnak tartottam mindig, hogy a meghirdetett állások feltételei között szerepeljen egy korhatár, ami nem több, mint 35 esztendő.
E. A.: Szeretném javasolni egy városi ifjúsági központ létrehozását, ahol az ifjúsági civil szervezetek rendezvényeket szervezhetnek. Mi a véleményük a javaslatról, a támogatás mennyiben lehetséges az önök részéről?
A. Á.: Erről szóltam az előbb is, egy ifjúsági civil szervezetnek, amely mûvelődéssel foglalkozik, biztosítottunk már irodahelyiséget, a múlt héten vették birtokukba. Természetesen, a felújítási munkálatokban részt veszünk, hogy olyan környezet alakulhasson ki, ahol ők jól érzik magukat.
R. Ö.: A fiataloknak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a szakmai felkészültségükhöz méltóan érvényesüljenek az életben, és ne kényszerüljenek arra, hogy elmenjenek.
E. A.: Sok szó esett az elmúlt években a szépmezői 500 hektárról, ami ma állami tulajdon. Hogyan kerülhet ez vissza jogos tulajdonosaihoz?
R. Ö.: Voltak ilyen kampányjellegû üzenetek, ezzel személy szerint nem értek egyet, én nem voltam részese annak az 500 hektárnak az átjátszásában az állami közvagyontulajdonba. Viszont vannak akták, és kedves jelölt úr minden üzenetébe azt foglalta bele, hogy a kormánypárt volt ezért a hibás, mert az itteni magyar emberek nem kapták vissza a szántóterületeket. Ez messzemenően nem így van, erre vannak igazoló akták. Akkor, amikor az RMDSZ kormánykoalíciós párt volt ?98-ban, egy RMDSZ-es államtitkár úr írta alá, hogy igenis, az 500 hektár föld átmehet állami tulajdonba. Egy olyan papír volt küldve Bukarestbe, hogy az 500 hektárra nincs letéve igénylés az emberek részéről, holott 1998-ban már több mint 1600 kérés volt iktatva a tulajdon visszaállítására.
A. Á.: Néhány számot ki kell igazítanom, az 1-es törvény megjelenése előtt két esztendővel nem lehetett ilyen kéréseket elfogadni. Az igaz, hogy nagy sebtében, 1999 végén, talán karácsony és újév között született meg az az ominózus miniszteri rendelet, amit az államtitkár úr írt alá (Pete István - sz. m.), amely nem emelkedett jogerőre sohasem, hisz nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben azóta sem. Az, hogy a kormány az idén a köztulajdonba befoglalta, öt évvel azután, miután elkezdődött ez az 500 hektáros folyamat, az - lehet - részletkérdés. Én mélyen elítélem azokat az RMDSZ-es vagy magyar személyeket, akik tudván 1999 végén már, hogy 2000-ben 1-es számmal fog megjelenni az a törvény, amelynek alapján 10 hektáron felül is visszaigényelhető földterület - én ezt akkor jeleztem is -, közrejátszottak a földterület átjátszásában. Köztük több RMDSZ-tisztségviselő, olyanok is, akik funkciókat töltöttek be különböző hivatalokban, akár a mezőgazdasági minisztérium Kovászna megyei képviselője, a kataszteri hivatal vezetője, de ide sorolhatom az akkori megyei elnököt vagy az állami gazdaság igazgatóját is. Mélyen elítélem ezt a cselekedetet, de a kérdés most az, hogy a kormánypárt hajlandó-e lemondani erről a közvagyonról, hajlandó-e átutalni a magánvagyonba, hogy visszaadjuk nem annak az 1600 embernek, hanem annak a 147 személynek, akiknek emiatt nem lehet megoldani a jogos követelését, és nemcsak Sepsiszentgyörgyöt, hanem Angyalost és Rétyet is bizonyos mértékben érinti ez. A kormánypárt ezt nem tudta négy év alatt pozitívan kezelni.
A hetedik kérdésben Bíró Lázár veterán ezredes a lakossággal való kapcsolattartást feszegette.
A. Á.: Körzetesíteni kellene a várost, és minden tanácstagnak legyen meg a maga körzete, ahol begyûjti és ismeri a gondokat, feladatokat.
R. Ö.: A tanácson fog múlni, amit dönt, életbe helyezem.
A nyolcadik kérdés a vízellátásra, vízórákra, veszteségekre vonatkozott.
R. Ö.: Elszomorító, hogy az idősebbek nem bírják fizetni a vizet, tudok olyan esetről, hogy jelzálog került egy nyugdíjas lakására a tartozása miatt. Miért kell megfizetniük a veszteséget is?
A. Á.: Akkor fog ez a kérdés megoldódni, amikor minden fogyasztó külön szerződést köt a vízmûvekkel, és erre van lehetőség. Vagy lesz.
A kilencedik kérdés a szelektív hulladékgyûjtésre vonatkozott.
A. Á.: Több próbálkozás is van, ma csupán a fémeket és a mûanyagokat válogatják külön, nem a fogyasztók, hanem a begyûjtőnél. A kérdés szintén uniós programmal oldható meg.
R. Ö.: Én is így gondolom.
A tizedik kérdező a lakótársulások, lakóbizottságok adminisztratív személyzetének fizetéséről és feladatairól érdeklődött.
R. Ö.: Nem vagyok ilyen adatok birtokában, de az is fizet vízveszteséget, aki vízórát szereltetett.
A. Á.: Az ilyen gondnoki állásra fiatal szekembereket kellene szerződtetni, mert többnyire elszámolási gondok vannak. Ezt törvény is előírja, és az elmúlt évben szerveztünk képzést az érintetteknek, bár nem mind jöttek el. Sepsiszentgyörgyön közel 400 ilyen munkakör van, várjuk a fiatal szakembereket!
A tizenegyedik kérdés: Hogyan tegyünk korlátot a lépcsők mellé?
A. Á.: Fémből és betonba ágyazva.
R. Ö: A mozgássérültekről is szó van, törvény is előírja, hogy feljárókat kell nekik építeni, csak még ki kell vitelezni.
A tizenkettedik kérdés a sepsiszentgyörgyi magyar egyetem létrehozásának lehetőségét firtatta.
R. Ö.: Nem a polgármester hatásköre, a törvény szabályozza ezt.
A. Á: Nem a polgármester hatásköre, de a helyi tanácstól és tőle is függ, hogy egy egyetem létrehozásához szükséges feltételeket próbálja-e biztosítani. Ma a BBTE két kollégiuma mûködik Sepsiszentgyörgyön, a rektor úrral már tárgyaltuk, hogyan lehetne ezt karrá alakítani, és akkor a sepsiszentgyörgyi diploma egyenértékû lenne a kolozsvárival.
A tizenharmadik kérdező a helyi tévé újraindításáról érdeklődött.
A. Á.: Sok vád ért, amíg mûködött, hogy csak bizonyos dolgokat közvetít, és mégis fontosnak, érdekesnek és vonzónak találtam, hogy a tanácsüléseket egyenes adásban nézhette bárki, és láthatta, hogyan dolgoznak, vitáznak a választottak. Civil szervezettel próbáltuk létrehozni, Rétyi Ödön barátom is támogatója volt. Jelenleg is tárgyalunk, egy hónapon belül biztos, hogy újra beindul az STV mûsora.
A tizennegyedik kérdés a B?lcescu utcai panaszok ismeretéből vizsgáztatta (volna) a polgármesterjelölteket.
R. Ö.: Nem ismerem ezeket.
A. Á.: Ez egy terelőutca a város központjában, ahol csatornázás sincs, nagy a forgalom, és az ott lakók kérték az utcakő aszfaltra cserélését, mert berezegnek a házaik. Az esővizet elvezettettük, a járdát is megcsináltattuk, ahogy ígértem, és a többi munkálatra is sor kerül.
Az utolsó közös kérdés inkább javaslat volt: a roma lakosság tûzifázhoz való juttatásának megoldása erdőtakarítási munka címén.
A. Á.: Ez eddig is így történt, a város százhektárnyi erdőjéből a hulladékfát a roma lakosság gyûjti be. Augusztusra elkészül a kitermelési üzemterv, a kivágott tûzifát a városi kertészet udvarán fogjuk tárolni, és ebből remélhetőleg biztosítani tudjuk - szociális felmérések után - a rászoruló családoknak a téli tüzelőt.
R. Ö.: Ugyanezt akartam én is mondani.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-06-17: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta

2004-06-17: Archívum 2003–2007 - :

Nyílt tér: Második menet