Közélet: A román választási törvény fonákságai

2004. június 19., szombat, Archívum 2003–2007

a) Az első szakaszban a választókerületi választási iroda megállapítja az egyes jelöltlistákra, valamint a független jelöltekre jutó mandátumok számát a választási hányadostól függően, amelyet úgy határoznak meg, hogy a küszöböt elért összes listára és független jelöltre összesen leadott szavazatok számát elosztják az illető kerület összes tanácsi helyének számával. A választókerületi választási iroda minden egyes listára annyi mandátumot oszt ki, ahányszor a választási együttható belefoglalható az illető listára leadott összes érvényes szavazat számába. Úgyszintén megválasztottnak tekintik azt a független jelöltet, aki legalább a választási együtthatóval egyenlő szavazatot kapott. Fel nem használtnak tekintendők az egyes politikai pártok és választási szövetségek tekintetében a mandátumok odaítélése után megmaradt, valamint a választási hányadost el nem érő szavazatok.
b) A második szakaszban a kerületi választási iroda a ki nem osztott mandátumokat a választási küszöböt elérő politikai pártok, politikai szövetségek és választási szövetségek számára, táblázat alapján, a fel nem használt szavazatok csökkenő sorrendjében kioszt egy megmaradt mandátumot abban a sorrendben, ahogy a táblázatban szerepelnek. Ha nem sikerül elosztani a mandátumokat, a mûveletet meg kell ismételni, amíg a mandátumok elfogynak. Ezt nevezik a legnagyobb maradék módszerének. A második szakaszban a független jelöltek már nem vesznek részt, akkor sem, ha elérték a választási küszöböt.
Eddig a törvény, és első olvasatra talán nincs benne semmi feltûnő. Mi is a helyhatósági választás? A választó ama jogának érvényesítési lehetősége, hogy egyéni szavazatával állást foglaljon települése közigazgatási vezetőségének személyeit illetően. Azaz a választás szavazatszámokban kifejezett eredményei arányaiban és személyekben tükröződjenek a közigazgatási vezetésben.
Ehhez képest a román helyhatósági törvény mandátumokat szabályozó második része, azt lehet mondani, a véletlenre épít, előre nem látható esetleges tényezőkből (választási együttható, töredék szavazatok) kikombinált logaritmus alapján osztva el a mandátumokat. Ennek eredményeként a többségi szavazat, a választói akarat elve gyakorlatilag egyáltalán nem érvényesül.
Egy konkrét példa. Illyefalva, mert ezt ismerem. Bejutók: egy független jelölt (186), a Népi Akció (283) és az RMDSZ (243). Választási együttható 69. Így az NA első körben kap 283/69 = 4,101, az RMDSZ 248/69 = 3,594, azaz négy, illetve három mandátumot. Eddig érvényesült a választói akarat. De mivel a községnek 11 mandátuma van, 1 egy függetlené, 3 az RMDSZ-é, 4 az NA-é, marad még három elosztható mandátum. A független nem kaphat, marad a két párt. A legnagyobb maradék elve alapján táblázatot kell készíteni, amelyben első 0,594-gyel az RMDSZ, második 0,101-gyel az NA. Tehát először kap egyet az RMDSZ, aztán egyet az NA, de mivel három van, még egyet oda kell ítélni, a törvény szerint addig kell ismételni, amíg a mandátumok elfogynak, így a törvény értelmében az RMDSZ jogosult a harmadik mandátumra. Az állás a szavazási arányok szerint: RMDSZ 3, NA 4, a törvényes elosztás után 5:5. Hiába kapta az NA a többségi szavazatokat, az állás 5:5. Függetlenül a szavazatkülönbségektől előállhat ilyen helyzet, attól függően, hogy a megmaradt mandátumok száma páros vagy páratlan, kinél kezdjük az osztást stb.
Ez persze fordítva is elsülhetett volna, hiszen a logaritmus ismeretlen, előre nem látható, esetleges adatokra épít. De könyörgöm, ez nem szerencsejáték. Mintha a kiszámolók ecc-pecc logikájára épülne. Nesze neked, törvényesség. Persze, az első elosztási körben sportszerû, hogy az kapjon először, akinek több fel nem használt szavazata van (jelzem, a különbség lehet 1, vagy 99, az eredményen nem változtat), de ezzel a mûvelettel a maradékok kiegészültek, és innen kezdve nem sportszerû két 0 maradék esetében az előző szabályt alkalmazni, és a többségi szavazatszámot figyelmen kívül hagyni.
Ez a választási törvény ecc-pecc logaritmusa. Nem ismerem más országok erre vonatkozó szabályait, de most már kíváncsi lennék rájuk.
Hogy próbáltunk-e jogásszal konzultálni? Hát persze! Pl. Pusztai Miklós törvénybíróval, a megyei választási iroda elnökével. Mivel az illyefalvi irodában elértük a 4:6 arányú elosztást, a választói többség elvét tiszteletben tartandó, így került fel a jegyzőkönyv a megyei választási irodához, ahol a civilizáció furcsa fintoraként a számítógép a beletáplált ecc-pecc logaritmus alapján 5:5 arányban a mandátumokat újraosztotta, és a számítógép tökéletességét nem lehet ,,kontesztálni?.
De otthon mit mondjak a választóinknak, mire is jók a választások, mire is volt jó az a 73 százalékos soha nem volt részvételi arány, amely a változásra adta a voksát? Hát, tudjátok, ez az ecc-pecc másként is lehetett volna, ha az ecc máshol kezdődik, de mivel a peccel végződött, ezúttal is pechünk van.
Benedek Erika
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-06-19: Archívum 2003–2007 - :

Belföldi hírek