A múlt hét péntekén a kézdivásárhelyi kísérleti állomás gazdanapjára számos magántermelő, szakember és szaktanácsadó jött el. Az előadásokat dr. Vasile Marin, az Agrár- és Erdőtudományi Akadémia (ASAS) munkatársa és Viorel Toader, a Summit Agro vegyszerforgalmazó cég eladási igazgatója tartotta. Ezenkívül terítékre került a háromszéki termesztők számtalan, régóta megoldatlan gondja és az uniós csatlakozás előrelátható nehézségei is.
Az akadémia munkatársa elemezte a hazai farmgazdálkodás lehetőségeit. A számításaik szerint gazdaságilag életképes és optimális nagyságú farmok tekintetében egyelőre regáti példákat mutattak be, ám ígérték, hogy hasonló számításokat végeznek más kultúraszerkezetû farmokra is. Felméréseik szerint nálunk az átlagos farmnagyság 3 hektár alatti, ezek száma meghaladja a 4,5 milliót. Ilyen nagyságrendû farmok semmiképp sem tudják felvenni a versenyt a jóval nagyobb unióbeli egységekkel, ahol az átlag a júniusi új tagok csatlakozása előtt 17,4 hektár volt. Az akadémia stratégiai programja szerint előreláthatóan a farmok száma 2012-ig drasztikusan csökken, a piacon hozzávetőlegesen egymillió megfelelő méretû termelőegység tud fennmaradni. A farmnagyság növekedésének három járható útját nevezte meg: az életképes földalapú piac kialakítása, az új típusú termelőszövetkezetek létrejötte és a bérbeadási és koncesszionálási törvények kiszélesítése. Az akadémia egy befektetési alap létrehozását javasolta a mezőgazdasági minisztériumnak, amelyből hitel formájában földvásárlásra lehetne összegeket igényelni. Mostanában egyre több szó esik egy életjáradék típusú bérbeadásról is, amelynek lényege, hogy azon földtulajdonosok, akik felhagynak a mezőgazdasággal, földjeiket az állami földalapba adnák. Bérelhetnék a vállalkozók, a tulajdonos pedig a terület nagyságának függvényében kapná a megfelelő nagyságú juttatást.
Az előadó beszélt a farmszintû könyvelés fontosságáról is, ez a 2007-es várható csatlakozáskor kötelezővé válik. A szakminisztérium keretében létrehozták a RICA nevezetû irodát, amely egy egységes, informatizált könyvvitel bevezetését és alkalmazását hivatott szorgalmazni. Minden mezőgazdasági farm pénzügyi adatait ez a rendszer veszi nyilvántartásba. Jelenleg csupán 650 hazai farm szerepel az adatbázisban.
A szakember véleménye szerint az uniós csatlakozás számos előnnyel jár majd, legfontosabbnak a mezőgazdasági támogatások növekedését tartja. Számításai szerint az unióban az állami és uniós támogatások a hektáronkénti költségek 60 százalékát fedezik majd, míg nálunk ez jelenleg nem éri el a 10 százalékot sem.
A háromszéki gazdák sérelmezték, hogy egyedül Románia engedélyezte feltétel nélkül a külföldiek földvásárlását, míg a most csatlakozott tíz ország mindenike öt-tíz év haladékot kapott. A Bánságban már rengeteg földet felvásároltak a külföldi befektetők olcsó pénzen. Az is gyakorlat, hogy míg a külföldi befektetők nagyon előnyös, 2-3 százalékos évi kamatokhoz jutnak földvásárlás céljából, addig a bankok a hazai mezőgazdászokkal szóba sem állnak, esetleg előnytelen feltételek mellett nyújtanak hitelt számukra. Bírálat érte a szakminisztériumot is, hiszen a burgonyatermesztők egyesületének közgyûlésén a meghívás ellenére sem képviseltette magát megfelelő szinten. Ugyanakkor az egyesület tagjai az ágazatban fellelhető gondokat nyílt levélben fogalmazták meg, de választ még nem kaptak. A vetőmagtermesztők azt sérelmezték, hogy a magvizsgálónak fizetendő szolgáltatási díjak irreális módon emelkedtek, ez ma már hektáronként elérte a nyolcmillió lejt. Továbbá eddig a burgonyát mindig kifelejtették az állami támogatások sorából, legutóbb újabb ígéretet kaptak, hogy jövőre rendeződik a helyzet.
A hozzászólók szerint a SAPARD-programot is elbonyolították, az eligazító füzet rettenetesen bürokratikus, képtelenség a feltételeket teljesíteni. Példának hozták fel a környező országokat, ahol többször is kénytelenek voltak leegyszerûsíteni a pályázatkiírást.
Az akadémia szakembere elismerte, hogy a bonyolult füzet nem uniós követelmény volt, jelenlegi formáját egy hazai cég dolgozta ki, ezért ők is kérték a feltételek egyszerûsítését. Viorel Toader a nagy kárt okozó burgonyavészről tartott előadást. Szerinte nincs egységes recept a vész ellen, de a megelőzés sokkal kézenfekvőbb és olcsóbb, mint a betegség kezelése. Példának hozta fel Hollandiát, ahol már a burgonya 10 cm-es magasságánál elkezdik a vész elleni permetezést, egy termelőciklus alatt 10-15-ször permeteznek. Rengeteg próbálkozás történt a genetikailag ellenálló fajták és vonalak kitenyésztésére, de a szakember nem hisz a módszer sikerében. A genetikai beavatkozás viszont sikeresnek bizonyult a kolorádóbogár leküzdésében. A burgonyavész tekintetében a szakember első kezelésként a szisztemikus vegyszerek alkalmazását javasolta, majd a kontakt- és szisztemikus szerek váltakoztatását. Ha így sem sikerül megakadályozni a vész megjelenését, a levélben felszívódó, transzlamináris kezelést látja célszerûnek. Külön felhívta a figyelmet a jégverés veszélyére, ha megtörténik, a nyílt sebeket azonnal réztartalmú vegyszerekkel kell permetezni.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.