Máról holnapra: Az alkotmány rózsái

2004. június 23., szerda, Archívum 2003–2007

Kétesztendős huzavona és rengeteg kemény összekülönbözés után elfogadták Európa alkotmányát, pontosabban: alkotmányos szerződését, mely egyetlen alaptörvénybe gyúrta az eddigi sarkalatos döntések, határozatok, megállapodások meglehetősen szövevényes, néha belső önellentmondásoktól sem mentes rendszerét.
Hatalmas eredmény, még akkor is, ha e dokumentum csak akkor emelkedik valós törvényerőre, ha az összes tagállam parlamentjei ratifikálják, illetve néhány országban népszavazáson szentesítik bevezethetőségét. Tehát: bár közelebb került a cél, az út még korántsem ért véget.
Európa hatalmasai úgy ítélik meg, hogy a dokumentum elfogadásával az unió nagyot lépett előre, javulhat általános mûködőképessége, s az alkotmány teljes elfogadtatási procedúrája befejeztetvén, többé egyetlen tagállam ,,sem faraghat félre?, hiszen az európai normák attól tovább feltétlen elsőbbséget élveznek a nemzeti törvénykezésekkel szemben. Magyarán, minden legiszlációt a közös elvekhez kell igazítani.
Első pillanatra úgy tûnhetne, hogy ez egy nemzetek, országok feletti kontinentális szuperhatalom, egy föderáció alapvetése lehet, ám a fennforgók tagadják ezt, mondván, hogy nem több az egy laza szövetségi rendszer önként vállalt normakereténél, amely érintetlenül hagyja a nemzeti értékeket és érdekeket, a szuverenitást, csak új dimenziókba helyezi ezeket, sőt érvényesülésüket segíti elő. Egy bölcs angol mondás szerint: ,,a puding próbája az evés?.
Magyar szempontból nem túl jó, de nem is rossz ez az alkotmányos szerződés, hiszen a nemzetenkénti (országonkénti) egy biztos szavatolása egyenlő esélyt ad Magyarországnak is érdekei védelmére, s ha vázlatosan is, a dokumentumban helyet kapott a kisebbségek jogállására, védelmére vonatkozó magyar javaslat is, ami kimaradt - s ebből komoly bajok lehetnek még! - az Európa keresztény, esetleg zsidó-keresztény gyökereire és értékrendszerére való utalás. Ez utóbbi mellőzését nem nagyon értjük, s ha az ellenében felhozott egyetlen komoly érv Törökország feltételezhető EU-tagsága, hát kevés az.
Magyar szempontból az is jó, hogy az alkotmány szerint az összes döntést a tagállamok több mint felének kell támogatnia, hiszen ez a kis és közepes országok érdekvédelmét biztosíthatja, a kapcsolódó elv, miszerint a támogatottságnak az EU-s polgárok hatvanöt szá­zalékát kell képviselnie, ez már a ,,nagyoknak?, Német­országnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Olasz­országnak kedvez: Berlin, Párizs, London és Róma továbbra is könnyebben érvényesítheti akaratát, mint Pozsony, Budapest, Tallinn, Riga, Nicosia vagy Prága?
Nem arról van szó, hogy az újaknak és a kicsiknek kuss lenne a neve az unióban, hanem arról, hogy az alapítók és az igazán nagyok, ha elegánsan is, de mégis megőrzik megszerzett szupremációjukat.
Magyarosra véve ama angol szólás tartalmát, mi azt mondhatjuk pillanatnyilag, hogy a jövő dönti el, kié is lesznek az európai alkotmány rózsái, kinek jutnak a tövisei??!
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-06-22: Archívum 2003–2007 - :

köszönet

2004-06-23: Archívum 2003–2007 - :

Emelkednek az árak