Ezen a nem hivatalos beszélgetésen Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a kovásznai protokolláris ebéd után a Háromszéknek elmondta: ,,Szűkebb körben a magyarság politikai helyzetéről, közösségünk politikai struktúrájáról tájékoztattam az elnököt, szóltam a politikai pluralizmus szükségességéről, ha már demokráciában élünk. Az elnök úr egyébként ismeri a helyzetet, és arra kértem, hogy biztosítsa az állami intézmények pártatlanságát. (…) Ha az MPSZ összegyűjtötte a pártbejegyzéshez szükséges támogató aláírásokat, akkor engedjék a pártot bejegyezni, ne legyen akadályoztatás a bejegyzésben, hiszen politikai szereplők és tényezők kívánunk lenni. Az autonómia kérdését úgy vetettem fel, mint egy receptet, amely megoldást nyújt nem csak a Székelyföldön, hanem az ország minden történelmi régiójának" — mondta Szász Jenő, és az egyik okvetetlenkedő román újságírónak leszögezte: az elnök nem garantálta az autonómiát, de nyitott volt e kérdésről beszélni, különben is egyetlen beszélgetésen nem lehet megoldásokat találni. Toró az MTI-nek elmondta: szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babeş—Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Băsescu úgy vélekedett — mondta Toró —, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Băsescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széles körű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Toró szerint Băsescu végighallgatta ezt a gondolatot, de nem mondott véleményt róla.