A régiófejlesztési törvényt valószínûleg újra elő kell majd venni az elkövetkező években, hiszen több ellentmondás is van benne (pl. egy mondaton belül jelenti ki a létrehozandó központi szerv partneri és döntéshozói jellegét), és a kormány alá akarja gyûrni az önkormányzatokat, ami még az 1991-es alkotmányhoz képest is visszalépés a központosítás irányában - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Márton Árpád parlamenti képviselő, egyúttal egy másik alapvetően hibás törvény születéséről is beszámolva. Ezt amolyan fogyasztási kódexnek nevezte, amelynek feladata a különböző fogyasztóvédelmi, garanciális, termékazonossági és minőségi követelmények együttes szabályozása lett volna (ez uniós követelmény), de a napok alatt átcsavart tervezet nem összefogta a meglévő szabályokat, hanem sok általánossággal és innen-onnan átvett cikkelyek közbeiktatásával egy újabbat hozott létre (amelynek megszavazásától az RMDSZ tartózkodott).
Jó hír ellenben, hogy a levéltári törvény módosítása a könnyebb hozzáférhetőséget biztosítja, és tisztázza, hogy mi kerül az állami s mi a magánjellegû levéltárakba - utóbbiakba az állambiztonsági hivatalok és a Román Tudományos Akadémia mellé sikerült bevinni az egyházak, múzeumok és egyetemek saját levéltározási jogát is, így ezek visszakaphatják irataikat. Módosult a titkosítási idő is, a legtöbb száz évről ötven évre csökkentették a kutathatási határidőt, amely az érintettek beleegyezésével rövidíthető is. Fontos újdonság, hogy a hozzáférhetőség megtagadását meg kell indokolni, és bíróságon a döntés megtámadható - sorolta a képviselő, és hozzátette: remélhetőleg ez új fejezetet nyit a Grigore B?lan utcában is.
Márton Árpád kitért az RMDSZ-es képviselőtársai által nemrég elkészített két autonómiatörvény-tervezetre is, elmondta, hogy az aláírása nem volt hozzáférhető, s bár észrevételei egy részét beépítették, néhány valós és megoldatlanul hagyott kérdés miatt nem is kívánta aláírni (például előbb a Magyar Nemzeti Tanácsot akarták ,,implicit módon? elfogadtatni választott szervként, holott ezt a kerettörvény előírásai szerint kellene megválasztani, a kulturális autonómiaterv pedig akkor sem mûködne, ha megszavaznák, mert ott is sok végig nem gondolt kérdés van, pl. a kisebbségi önkormányzatoké, ami jó lehet szórványban, de párhuzamos szerkezet lenne a tömbmagyarságban). Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy közelebbről az RMDSZ-nek is ki kell dolgoznia saját törvénytervezeteit, és ebben minden olyan testület munkájára szükség lesz, amely az autonómiát tanulmányozza - ezeket az erőket össze kellene fogni, és akár alternatív terveket kidolgozni, remélhetőleg már a következő hónapokban, mert a parlamenti választások után mintegy fél évvel legfeljebb másfél évig van esély józan törvények elfogadtatására, utána újra a választásokra kacsingat minden párt. Márton Árpád szerint nem igaz, hogy nem lehetséges a jelenlegi román alkotmánnyal összhangban levő, a magyar közösségnek jó törvényeket elfogadtatni - csak másképp kell fogalmazni. Hiszen az alkotmány előírja, hogy lesz kisebbségi törvény, és abba be lehet vinni egyet-mást. És ki lehet dolgozni olyan törvényeket is, amelyeket egy módosított alkotmány esetén lehetne bevetni - mindenképpen szükséges, hogy ilyen jogszabályok készenlétben álljanak.
A helyhatósági választásokról úgy vélekedett, hogy ,,születtek szép és kevésbé szép eredmények?, le kell vonni a következtetéseket, s ahol a választás nem volt diadalmenet, elemezni és változtatni kell, különösen az újraválasztottak esetében. A távolmaradottak beskatulyázásától óvakodva (hogy tiltakozás vagy érdektelenség okozta) csak annyit mondott, hogy számukra valamiért nem volt fontos részt venni a választásokon, és ez egyértelmûen a jelöltek kudarca, de ilyen részvétel mellett az RMDSZ-nek nincs oka a parlamentből való kieséstől félni. Megismételte az RMDSZ nyitottságát és tárgyalókészségét az MPSZ-szel vagy a Magyar Nemzeti Tanáccsal, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az előválasztásokon (,,belülről?) a polgári oldal nem kívánt részt venni, és ha a parlamenti benevezést koalícióban képzelik el, annak bejutási küszöbe nem öt, hanem nyolc százalék, azaz elbúcsúzhatunk a magyarság parlamenti képviseletétől - amit még az RMDSZ-szel szemben állók táborából sem mindenki lát kívánatos fejleménynek.
Demeter J. Ildikó
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.