Sport: Olümpiátől Athénig

2004. június 28., hétfő, Archívum 2003–2007

34.
Kézilabda
?sét valahol Görögországban kell keresni - episzkürosz névre hallgatott. Minden bizonnyal ezt játszották Ittaka leányai, amikor Odüsszeusz partra szállt, s elindult otthona felé. Igaz, a nagy átmérőjû, szőrrel tömött labdát kézzel-lábbal igyekeztek túljuttatni az ellenfél alapvonalán, így aztán arra következtethetünk - és bátran -, hogy az episkurisnak ,,több gyermeke? is volt?
A játék megtetszett a rómaiaknak, akik harpasztum néven meg is honosították, majd a birodalom terjeszkedésével eljuttatták a meghódított országokba is. Ezen a Nyugat-Európa felé haladó hódító úton jutott el a játék Angliába, ahol aztán háttérbe szorult a kéz használata, és egyre nagyobb figyelmet szenteltek a labda rúgásának. A labda rúgásának lázában erősen meg­növekedett a sérülések száma, és emellett egyre drágábban lehetett beszerezni a szükséges felszerelést. Mindez arra késztette a testnevelő tanárokat, hogy olyan kézzel játszható labdajátékot találjanak ki, amelyet a szabadban és a teremben egyaránt játszhatnak mind a férfiak, mind a nők. Így jutott el a sportvilág a dániai haanholdhoz - szabadalmazója és szabályzatának kidolozója Holger Nielsen -, a csehországi hazenához, a németországi Torballhoz, amely - miután Karl Schelenz kidolgozta játékrendszerét, szabályzatát - Handball néven megkezdte világhódító útját. Eredményesen, hiszen 1928-ban megalakult a sportág nemzetközi csúcsszerve, a Fédération Internationale de Handball (Nemzetközi Kézilabda-szövetség), s még ez évben amszterdami olimpián bemutatóként mûsorra is tûzték, majd 1936-ban nagypályás változatával felkerült a játékok programjába, majd két évvel később mind a nagy-, mind a kispályás változata világbajnokot avatott.
1956-ban életbe lépett a nagypályás kézilabda ,,háromharmados? szabálya, mely felszámolta ugyan a kétsoros betonvédelmet (a kpauharmadban csak hat védő és hat támadójátékos tartózkodhatott), de ugyanakkor kikapcsolt a játék legérdekesebb mozzanataiból, a gólt előkészítő akcióiból és a góldobás örömeiből négy-négy játékost, mert a kapuharmadba bevitt labdát már nem játszhatták vissza a középharmadban tartózkodókhoz, azok pedig tétlen szemlélőivé váltak a játék legmozgalmasabb részének. Természetesen, egyéb tényezők is - többek között az, hogy a skandinávok megszakítás nélkül kitartottak a kispályás játék mellett, nyáron szabadban, télen pedig teremben játszották, ahová gyakran vendégül látták a szabadtéri idényre készülő Európa különböző országainak nagypályásait - a kispályás változat malmára hajtották a vizet, míg végül az egyre egyenlőtlenebbé váló versenyfutásban győzött a gyorsabb, a látványosabb, ez pedig a kispályás kézilabda.
A berlini olimpiai bemutatkozást hosszú csend követte. Meg kellett várni, míg újra német földön (tévedés ne essék, ez csupán a véletlen játéka) rendeznek olimpiai játékokat, hogy a kézilabdát újra mûsorra tûzzék, hogy végre elnyerje az olimpiai sportág státusát.
Addigra a csodálatos pályát befutott román kézilabda (a kispályás már birtokában volt harmadik világbajnoki címének, a negyediket ugyanis 1974-ben nyerte) már rálépett lefelé tartó pályájára. A játékokon - messze elmaradva világbajnoki szereplésétől - mindössze egy ezüst- és három bronzérem jutott a tarsolyába. Büszkék vagyunk, hogy az érmesek között szerepelt az imecsfalvi születésû Kicsid Gábor, a hétfalusi Boros József és a szilágysági Birtalan István.
Montrealban bemutatkoztak a nők is. A bronzcsata magyar-román viadalt hozott, és magyar győzelmet. A negyedik helyen végzett román csapatnak tagja volt Soós Rozália, Magyari Mária. A második bronzérmét nyerő magyar együttesben helyet kapott viszont a mezőbándi Mátéfi Eszter.
A kézilabda olimpiai bajnokai
Év Férfi Női
1936 Németország 1972 Jugoszlávia 1976 Szovjetunió Szovjetunió
1980 Német DK Szovjetunió
1984 Jugoszlávia Jugoszlávia
1988 Szovjetunió Dél-Korea
1992 Független ÁK Dél-Korea
1996 Horvátország Dánia
2000 Oroszország Dánia
Kosárlabda
Valamivel fiatalabb, mint a kézilabda, de sokkal népszerûbb. ,,Születését?, bár a véletlenek lánca előzte meg, mégis azt mondjuk, inkább a célszerû munka eredményeként került szabadalmazásra. Feltalálója a springfieldi főiskola testnevelő tanára, dr. James A. Naismith, akit azzal bízott meg az egyetem vezetősége, hogy télen ,,megfelelő játékkal? a teremben foglalkoztassa tanítványait. Naismith sokat gondolkozott a ,,megfelelő játékon?, de sehogy sem tudott zöld ágra vergődni, míg a véletlen segítségére nem sietett. Egy napon, testnevelési óra előtt labdával a kezében tanítványaira várakozva egyszer csak szóltak neki, hogy siessen a telefonhoz, mert keresi valaki, erre a tanár úr, hogy ne vigye magával a labdát, az udvar végében egymásra rakott gyümölcskosarak egyikébe dobta? Ez adta az ötletet az új labdajátékhoz. Miután visszatért a telefontól, és megérkeztek tanítványai, két csapatra osztotta őket, és elkezdtek játszani, egyelőre az egymásra rakott kosarakba dobálták a labdát. Később terembe vonultak, és ott folytatták a játékot, a kosarakat pedig a karzatra rögzítették. Telt-múlt az idő, s a kosarakat leszerelték a karzatról, gyûrûkkel helyettesítették, a gyûrûk aljára zárt hálót erősítettek, s erre egy zsineget szereltek, amelynek segítségével kivehették a hálóba juttatott labdát. A karzatra rögzített gyûrûk viszont túl közel álltak a szurkolókhoz, akik kedvük szerint - kedvenc csapatuk érdekében - hol akadályozták, hol segítették a labda gyûrûbe juttatását. Hogy a szurkolók ne avatkozhassanak a játékba, a gyûrûk mögé palánkot szereltek, s a gyûrûre olyan hálót, amelynek alja lyukas volt. A gyûrûk magasságát ma is a springfieldi főiskola karzatára helyezett palánk és gyûrû magassága határozza meg.
Az első játékszabály 1892-ben látott napvilágot. A játék egyre népszerûbbé vált, s már az 1904-es olimpián bemutatták, de hivatalosan csak 1936-ban került az olimpiai játékok mûsorába, miután megalakult a Féderation Internationale de Basketball Amateur (Nemzetközi Amatőr Kosárlabda-szövetség), mely 1935-ben meg is rendezte az első Európa-bajnokságot.
Amerikai győzelemmel kezdődött a sportág olimpiai pályafutása, és folytatódott is a tengerentúliak sikersorozata, mindössze háromszor csendült fel más ország himnusza a díjosztásokkor. A nők később, 1976-ban léptek a játékok palánkjai alá. A hét olimpiai vetélkedőn szovjet-amerikai párviadal alakult ki, háromszor a szovjetek (a FÁK csapatát is beleértve) és négyszer az amerikaiak szerezték meg az aranyérmet.
A román férfi kosárlabda egyszer szerepelt az olimpiákon, 1952-ben, de sajnos kiesett az előcsatározáson. A magyarok 1948-ban a tizenhatodik helyen zártak, 1952-ben pedig, akárcsak a románok, ők is búcsúztak az előmérkőzéseken.
A kosárlabda olimpiai bajnokai
Év Férfi Női
1936 Egyesült Államok 1948 Egyesült Államok 1952 Egyesült Államok 1956 Egyesült Államok 1960 Egyesült Államok 1964 Egyesült Államok 1968 Egyesült Államok 1972 Szovjetunió 1976 Egyesült Államok Szovjetunió
1980 Jugoszlávia Szovjetunió
1984 Egyesült Államok Egyesült Államok
1988 Szovjetunió Egyesült Államok
1992 Egyesült Államok Független ÁK
1996 Egyesült Államok Egyesült Államok
2000 Egyesült Államok Egyesült Államok
Az olimpiák éremtáblázata
Ország Férfi Női Összesített
Egyesült Államok 11 1 1 4 1 1 15 2 2
Szovjetunió 2 4 3 3 - 1 5 4 4
Jugoszlávia 1 4 1 - 1 1 1 5 2
Franciaország - 2 - - - - - 2 Brazília - - 3 - 1 1 - 1 4
Bulgária, Ausztrália és Kína (mindhárom női) 0-1-1, Olaszország, Spanyolország, Horvátország (mind férfi) 0-1-0, Litvánia (férfi) 0-0-3, Uruguay (férfi) 0-0-2, Kuba (férfi) 0-0-1.
(Áros Károly)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-06-28: Archívum 2003–2007 - :

Sport: A cél: Athén (Torna)

2004-06-28: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás