Néri Szent Fülöp IskolaA kréta körül: Kenyérharc tanítói állásokért

2004. június 30., szerda, Archívum 2003–2007

Tizenkét esztendővel ezelőtt született az ötlet, hogy az egy tömbben élő sepsiszentgyörgyi cigányok gyermekei számára iskolát létesítsenek. Először felépült az őrkői katolikus templom, amelynek alagsorában és karzatán, valamint bent a templomban megkezdődött az óvodai és elemi szintû oktatás. 1998-ban iskolaavatóra is sor került. A hitből és a hitre épített falak állnak, néhány megszállott ember nevelőmunkája ellenben, úgy tûnik, törést szenvedett. Hét pedagógusnak, akiknek a cigányoktatáshoz kötődő évei összeadva több mint fél évszázadot tesznek ki, augusztus 31-től mennie kell az őrkői iskolából.
Tanítottak és tanultak
Az érintett hét tanítónő beszélgetésre hívott az iskolába. Elmondták, hogy önszántukból választották a cigány gyermekek tanítását, az elején nem volt könnyû, de megszerették őket, és maradtak. Egyeseknek nem volt pedagógus végzettsége, érezték, ha meg kívánják őrizni állásukat, lépniük kell. Alkalom adódott, hogy beiratkozzanak a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskolára, ezt meg is tették, és a roma specializációval bővített, ember és társadalom mûveltségi területen tettek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek. Ekképpen szerepel a 2001-ben kiadott oklevelükön, amelyet 2002-ben honosított a román oktatási minisztérium. Egy kis nyelvi ficammal szakosításukat másként fordította a szaktárca, mint ahogy az eredeti magyar szövegben szerepel, így lettek szociopedagógiai oktatók. Helyzetükön ez sem segít. A Néri Szent Fülöp Általános Iskolában a címzetes állások beteltek, a zsámbéki végzősök lekésték szerencséjüket. Hogy mindez hogy történt, miért maradtak ki a címzetes kinevezésekből a romológus szakemberek, Keresztély Irma főtanfelügyelőt kérdeztük.
Keresztély Irma: ,,Először is azt kell tisztázni, hogy a Néri Szent Fülöp-iskola nem speciális iskola, nem rendelkezik kiemelt státussal. Ez egy városnegyedi iskola, roma diákokkal. A létrejöttétől kezdődően I-IV. osztályos iskolaként indult, de amikor igény volt rá, akkor kibővítettük, és I-VIII. osztályossá alakítottuk át.
A felnőttek képzésével is foglalkoztunk, írásra-olvasásra tanítottuk őket, felzárkóztató osztályokat hoztunk létre. Az itt igénybe vett tanítói állásoknak a száma nagyon megnőtt. 1998-tól tudom követni azt, amit Néri Szent Fülöp Általános Iskola néven nevezünk. Azóta tíz címzetes tanítói állást töltöttünk itt be. 1998-ban négy tanítónő nyert ebben az iskolában címzetes katedrát, 1999-ben hozzáadódott még egy, 2000-ben három, és 2001-ben kettőt áthelyezéssel hoztunk a Nicolae Colan-iskolából, ahol katedraszûkítést kaptak. Ezzel gyakorlatilag lezárult a tíz tanítói állás betöltése ebben az iskolában.?
A tanfelügyelőséget hibáztatják
A hét tanító becsapottnak érzi magát, de sérelmeik sokkal régebbiek. Nyolcan ülünk az asztalnál, a tanítónők szinte egymás szavába vágva, illetve kiegészítve egymást mondják el panaszaikat. Farkas Melinda, Gábor Ildikó, Imreh Mária, Kernászt Irma, Koczka Ágnes, Kósa Emese, Lőrinczi Anna-Katalin több tucat kérdésre vár választ a tanfelügyelőségtől.
- A főtanfelügyelő kétszer volt itt, amióta megalakult az iskola, egyszer a megnyitón és egyszer külföldi vendéggel, hogy dicsekedjék. És Lengyel úr, aki tanfelügyelőként értünk felel, ő sem jött soha, hogy megnézze, hogy dolgozunk. Amit tettünk, nem azért tettük, hogy vártunk valamit, erre rá kell érezni. Eleinte nehezen boldogultunk, most pedig, amikor egy nemzedék kiment a kezünk alól, most félre kell állnunk.
- Amikor ketten ott voltunk a templom pincéjében, senki el nem jött ide, hogy megnézze, hogy dolgozunk.
- Kimondottan a romológiát választottuk, és nem az általános mûveltségi tárgyakat. Amikor pedig elvégeztük, a kolléganőmnek azt mondta a tanfelügyelőség személyzeti osztályának vezetője, hogy annyit ér a diplománk, mint holt lón a patkó.
- Addig tették ide az embereket, hogy most mi maradunk állás nélkül. A kérdésünkre választ szeretnénk kapni, hogy hová forduljunk, mert ha nem, hiába tanultunk romológiát, és fizettük a sok pénzt a kiutazásokra Magyarországra.
- Azt mondta a főtanfelügyelőnő, hogy végre eljött az idő, amikor az ember tudása útján jut egyik munkahelyről a másikra. Hát hiába próbál versenyvizsgáztatni minket, mert én azokkal a versenyt nem tudom felvenni, akik most érettségiztek. Én harmincegy éve tanultam az érettségi anyagot. Akkora nagy a követelmény, hogy már képtelen vagyok megtanulni.
- Miért nem kaptunk eddig figyelmeztetőt a tanfelügyelőségtől, hogy ne végezzük el ezt a szakot, mert nem lesz helyünk?
- Én tavaly beadtam egy kérést a tanfelügyelőségre, amiben kértem, hogy válaszoljanak, mit kezdhetünk a diplománkkal. Választ még mai napig nem kaptam. Elmondtam a személyzetisnek is, hogy tavaly szeptembertől választ várok 4416-os iktatószámú kérésemre, de azt mondta, nem látták. Nem tudom, hova tûnt el.
Válaszra sem méltattak
A kinevezések nem egyik napról a másikra történtek, hanem fokozatosan. Tetszett, nem tetszett, de észre kellett vennie az iskola igazgatójának is, hogy amire a kollégái Zsámbékon oklevelet szereznek, a helyek betelnek. Koczka Ágnes tavaly leváltott igazgatót kérdeztük, milyen lépéseket tett ennek megakadályozásáért.
Koczka Ágnes: ,,Ilyen jellegû beadvány nem volt, egyszerûen nem volt, amire hivatkozni. Nem tárgyaltak egyenlő félként soha. Az igazgatónak nem volt beleszólása abba, hogy ki jöhet ide, és ki nem. Soha semmire nem kaptam írásbeli választ. Ilyen egyszerû dolgok, hogy többször kértem, adjanak kapust, adjanak egy fél munkaidős takarítónőt, azt is vagy három esztendő után adták meg. Egyszerûen válaszra sem méltattak.?
A tanfelügyelőség cáfol
Keresztély Irma főtanfelügyelő: ,,Tálcán tartottuk őket ott tíz éven keresztül, alig tudtuk meggyőzni, hogy beiratkozzanak, és valamit elvégezzenek. Az, hogy most van egy főiskolai diplomájuk, az önmagában nagyon jó dolog, mert tanultak, képezték magukat. De sajnálom, hogy ez annyi idő alatt valósult meg, hogy amire teljesítették a feltételeket, akkorra az állások beteltek, illetve megjelentek versenyvizsgán, de nem írták meg az ötöst. Tehát folytonosság ide vagy oda, abban a pillanatban, amikor a minőségről van szó, már nem tudok csak a folytonosságba kapaszkodni.?
A tanítók elmondták, hogy a főtanfelügyelő csak kétszer járt az iskolában, és nem ismeri az ott zajló munkát. Keresztély Irma ezt cáfolja:
,,Nem kétszer jártam az iskolában, de ez lényegtelen. Minden egyes iskolában nem személyesen a főtanfelügyelőnek kell jelen lennie ahhoz, hogy az oktatás jól mûködjék. Ez egy rendszer, ebben a rendszerben megvannak az emberek és a pontos feladatok. Azokkal a személyekkel, akiknek a kezdeményezésére ez az iskola létrejött, majdnem kéthavonta találkoztam, és megbeszéltük az iskola problémáit.?
Az iskolaalapító védi a tanítókat
Az őrkői cigányok legjobb ismerője Márkus András plébános. Papjuk, tanítójuk, bátorítójuk, aki akkor is tudja, hogy mi történik az iskolában, amikor nincs jelen. A gyermekek a templomba viszik mindazt, amit az iskolában tanultak, ,,rájuk van írva?, hogy miként dolgozik egyik-másik tanító. Iskolaalapítóként úgy érzi, a tanfelügyelőségnek őt is meg kellene kérdeznie arról, hogy ki tanítson a Néri Szent Fülöp-iskolában. Míg évekig sikerült efelől megegyezniük, idén a plébános nem tudott beavatkozni, miként mondja, ,,túlságosan szőrszálhasogatóan ragaszkodott a tanfelügyelőség a törvényszerûséghez?.
Márkus András: ,,A frissen végzettek, vagy akik két-három éve dolgoznak a tanügyben, megnyerik utcahosszal a versenyvizsgát, és igyekeznek bejutni a városba. A cigányiskola a tanfelügyelőségnek a szemetesládája, mert idelöknek mindenkit, és olyanok érvényesülnek, akiknek halvány gőzük ahhoz, hogy hogyan kell a cigánygyermeket megközelíteni. Én itt tisztában vagyok azzal, hogy melyik tanító mennyit ér. Ennek alapján minden évben a tanfelügyelőségnek leadtam a névsort, hogy kik azok, akiknek a munkájára a következő évben is számítanék.?
Márkus atya sérelmezi, hogy csupán a tanév elején, az utolsó percben közölte vele a főtenfelügyelő, hogy Koczka Ágnes igazgatót leváltja. Volt ugyan ennek előzménye, mert tavaly májusban egy ellenőrzés után az igazgatónő beadta a lemondását, végül a tanfelügyelőség kérésére befejezte a tanévet, de az atya úgy érezte, keserû galuskát kellett lenyelnie. A tanfelügyelőség Kiss Róbertet nevezte ki igazgatónak, aki már két éve az iskolában tanított. Ezzel Márkus András is egyetértett. Az új igazgató a tanítók helyzetének ellehetetlenüléséről nem tehet, őt kész tények elé állították.
Az egyházi iskola megoldás lenne
Az atyát arról kérdeztük, lát-e abban megoldást, ha az iskolát átvenné az egyház.
Márkus András: - Amikor 1948-ban egyetlen tollvonással az egyházi iskolákat megszüntették, szétkergettek olyan pedagógusokat, nevelőket, akik évszázados hagyományokkal rendelkező egyházi iskolákban tanítottak. Az Úr Jézus azt mondja: Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet. Az egyház kétezer éven át ezt a parancsot komolyan vette.
Néhány héttel ezelőtt Markó Béla és a városi RMDSZ vezetősége meghívta az egyházi vezetőket a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templom alagsorába egy beszélgetésre, amelyen Markó Béla kijelentette, az új tanügyi törvény lehetőséget ad arra, hogy egyházi iskolákat mûködtessünk, és úgy néz ki, hogy a törvény különböző szabályzói, magyarázatai alapján valóban létrejöhetnek az egyházi iskolák. Fájt nekem, hogy úgy fogalmazott: létrejöhetnek. A helyes az lett volna, hogy újjászülethetnek.
Ezen a beszélgetésen a főtanfelügyelő asszony megjegyezte, hogy vajon, ha majd az egyház fogja megmondani, hogy kik tanítsanak, nem lesz-e az baj? Mert akkor a katolikus egyház azt fogja mondani, hogy csak katolikusok tanítsanak az iskolájában, a református azt fogja mondani, hogy csak reformátusok tanítsanak az ő iskolájában. És ekkor Incze Zsolt szemerjai református lelkész olyan ügyesen válaszolta, hogy ez nem fog fennállni, mert a tudás a fontos. Ezt én is aláhúzom, hogy így van. Engem nem az érdekel, hogy ki milyen felekezetû, hanem az, hogy szereti-e a gyermeket, akarja-e tanítani és nevelni. Ez a fontos.
Ahogy én azt fogom látni, hogy módosítják ebben az értelemben a tanügyi törvényt, hogy igenis, az egyháznak joga van fenntartani oktatási intézményeket, meg lehet tenni ilyen irányban az első lépéseket. Az egyház adja a helyiséget, adja a szellemiséget, de az állam köteles fizetni a tantestületet.
- Ezzel a jelenlegihez hasonló konfliktusokat ki tudnák védeni?
- Nagyon fontosnak tartom, hogy a tanfelügyelőséggel együttmûködhessünk. ?k velem és én velük. Természetesen az egyház választaná meg azokat a tanítókat és tanárokat, akiket alkalmasnak talál erre a speciális oktatási formára.
Keresztély Irma főtanfelügyelő támogatná az egyházi iskolát, úgy tartja, ,,a minél színesebb, változatosabb iskolahálózat beindítása lehetőséget biztosít a szülőknek, hogy olyan iskolába írassák gyermekeiket, ahová akarják.? Ugyanakkor állítja, ,,ha egy új intézmény nem képes kidolgozni egy olyan belső követelményrendszert, kritériumrendszert, aminek alapján kiválogatja a pedagógusokat, akkor ez teljes egészében elcsúszik a személyes kapcsolatok és a nepotizmus felé.?
Az igazságot az ?rkőn kell keresni
Koczka Ágnes úgy tartja, ,,fontos a tárgyi ismeret, de elsősorban az, hogy szeressed a gyermeket. Ha nem szereted, mert mocskos, zajos, büdös, akkor nincs kapcsolat. Itt meg lehetett nevelni úgy a gyermekeket, hogy ha bemész az osztályba, nem fordul fel a gyomrod a szagtól. Ahhoz pedig megvolt a tanítók felkészültsége, és az elmúlt tizenegy év azt bizonyította, hogy megállták a helyüket.?
A szóban forgó esetben a pedagógusi állások betöltésére vonatkozó jogszabály érvényesítése erősebbnek bizonyult annál, amit az érintett tanítók a gyakorlatban felmutathattak. Számvetéskor nem az győzött, hogy ki hány cigánygyermeket tanított meg kezet és arcot mosni, köszönni, írni és olvasni, hanem az, hogy mennyit tud a versenyvizsgán, amelyen az egykor tanult száraz tananyag pontos visszaadása a mérce. Az e tekintetben alul maradt hét tanító jelenleg igazságot keres, papírokat, videofelvételeket gyûjt munkája eredményének igazolására. Pedig elég volna, ha a törvények alkotói a helyszínen ellenőriznék az ő eredményességüket egy olyan népcsoport körében, akiktől ők a másság miatt jó messziről távol maradnak.
Ui. A kezemben egy Gárdonyi-idézet, amit a főiskolán adtak minden végzős hallgatónak: ,,Mikor először lépsz az iskolába, legyen arcodon Jézus nyájassága. Szólítsd köréd a kisgyermekeket, és simogasd meg kezecskéjüket. És ha látsz közöttük rútat, rongyosat, gyermeki arccal búbánatosat, ismerd meg benne a korán szenvedőt, és öleld magadhoz, és csókold meg őt.?
Fekete Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép