Kirekesztő záróvizsgaHátrányban a magyar diákok

2004. július 2., péntek, Archívum 2003–2007

Háromszéken több mint ezerkétszáz nyolcadik osztályos diák (a végzősök egyharmada) esett el az érettségi felé vezető középiskolai oktatás lehetőségétől. A tanulók fele az utolsó év tananyagából maradt pótvizsgára, másik részének nem sikerült a záróvizsgája, s mert idén ezt nem ismétlik meg, legfennebb inasiskolába iratkozhatnak.
A 2001-től bevezetett képességvizsga évi eredményei az első esztendő kivételével (amikor 62,4 százalékot jegyeztek) közel azonosak voltak. A júniusi és az augusztusi pótvizsga összesítése szerint minden évben a diákok háromnegyede (73-76% között) záróvizsgázott sikeresen, a kiesők - átlagban hatszáz diák - kényszerből a szakiskolát választották. Mindig voltak olyanok, akik sikeres képességvizsgával is ezekbe az osztályokba iratkoztak, mert ott kívántak szakmát tanulni.
Idén minden eddiginél többen, a tavalyhoz képest kétszer annyian iratkoznak szakiskolába azért, mert nincs más választásuk. Ráadásul a jelenlegi szakiskola már nem az a szakiskola, három év helyett az első szakasz csak két tanévből áll, ami után csak az folytathatja tanulmányait a harmadéven, aki képességvizsgázott. Innen is tovább lehet tanulni negyed és ötöd éven, ez esetben a végzős érettségi diplomát és legmagasabb fokú szakmai fokozatot szerezhet.
A képességvizsga módszertani szabályzóját tavaly szeptemberben tette közzé az oktatási minisztérium a 4787-es számú rendelet mellékleteként. Ennek 3-as cikkelye 1-es bekezdése egyetlen mondatból áll: ,,Az országos teszteket évente tartják, egyetlen vizsgaidőszakban.? Honatyáink kedvéért: ,,Testele na?ionale se sus?in anual, într-o singur? sesiune.?
Fura, hogy érdekvédelmi szervezetünk nem figyelt fel a pótvizsga eltörléséből adódó következményekre. Ehhez csupán annyi kellett volna, hogy ismerjék a korábbi években történteket, és tegyék meg a kellő lépéseket a diákok továbbtanulási esélyeinek növelése érdekében. A jogszabály megalkotása és elfogadása pillanatában lehetett tudni, hogy az egyetlen vizsgaidőszak - a román nyelvi tudás szintje miatt - főként az erdélyi magyar tanulók előtt zárja el a középiskolába jutás lehetőségét.
Tavaly júniusban Háromszéken 1792 tanulónak sikerült első nekifutásra a képességvizsgája, augusztusban pedig azokkal együtt, akik a két vizsga között letették a nyolcadikos tananyagból a pótvizsgákat, még 790-en megszerezték annak jogát, hogy a fennmaradt középiskolai helyekre jelentkezzenek. Idén több mint hatszázan kiestek a záróvizsgán (többnyire románból), és szintén ennyien egy-két tárgyból buktak a VIII. osztályban, pótvizsgáikat csak ezután tehetik le.
Az érem másik oldala az iskolánként, illetve településenként elért eredmények vizsgálata. Tavaly olyan iskola is volt, ahol a második vizsgaidőszakban többen jártak sikerrel, mint az elsőben. Sepsiszentgyörgyön a Váradi József Általános Iskola kivételével, ahol évek óta stabilan jó közepes az átjutás, minden általános iskolában az augusztusi képességvizsga volt sikeresebb, a falvakban megyeszerte szinte általánosnak mondható ez a jelenség. Ahol pedig nem így volt, ott is nagyot emelt az összesített eredményeken a második nekifutás.
Idén két iskolában - Bodokon és Dálnokon - senkinek nem sikerült a képességvizsgája, huszonhárom településen a vizsgázók több mint felét elvágták. Bodokon tavaly tizenegy tanulóból hatan tették le a képességvizsgát, Dálnokon pedig tizennyolcból heten. 20 százalék alatti az átjutás Mikóújfaluban, Málnáson, Bükszádon, Árapatakon, Maksán, Lécfalván, ennél alig több (20-30 százalék közötti) a megyeközponti Kós Károly Iskolaközpont sportosztályában, Kökösben, Illyefalván, Borosnyón, Köpecen, Száldoboson és Hermányban.
A számok önmagukban nem sokról árulkodnak, mert egyes iskolákban, ahol tanév közben szigorúbban osztályoznak, a gyengébb tanulókat pótvizsgára buktatták, így nem rontották a záróvizsga eredményeit, amelyen nem jelenhettek meg. Másutt az elnézőbb osztályozás oda vezetett, hogy az igen gyengén felkészült végzősök is vizsgáztak, ők ellenben sokat rontottak az iskola vizsgaátlagán. És nem mindegy, hogy az ötvenszázalékos átjutást úgy éri-e el egy osztály, hogy négy diákból ketten jutnak át, vagy huszonnégyből tizenketten.
Harmadik szempont: melyik iskolában tanítanak szakképzett, címzetes, ott állandósult tanárok, illetve melyikben képzetlen, helyettesítő, jelenleg szakosodó, illetve évről évre cserélődőek? És mert a legtöbb bukó (555 tanuló) román nyelv és irodalomból volt, érdemes átlapozni, kik tanítják megyénkben ezt a tárgyat.
Tanév elején a 268 román nyelv és irodalom katedrából 129-et (kevesebb, mint fele!) foglaltak el címzetes tanárok. A többin tanítók megoszlása: huszonöt nyugdíjas pedagógus, tizenhat más szakosítású tanár, három szakképesített helyettesítő, harmincöt felsőfokú tanulmányait végző, tizenöt középfokú végzettségû, negyvenöt óraadó.
Az idei vizsgaeredmények tanulmányozásából az is kiderül, a magyar tannyelvû osztályok végzősei városon 79,5 százalékos sikert értek el, falun 57,6 százalékosat, míg a román tannyelvû osztályok diákjai városon 87,6 százalékot, falun 71,3 százalékot.
Fekete Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép