Értékeink: Aki tudja, merre akar hajózni?

2004. július 3., szombat, Archívum 2003–2007

(BERSZÁN LAJOS MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJAS)
Földinket, a zágoni születésû Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház hitbéli, szellemi és fizikai főpallérját Magyar Örökség Díjjal tüntették ki.
A Magyar Örökség Díj egy híján tízéves múltra tekint vissza, kezdeményezői a Magyarországért Alapítvány kuratóriumának három tagja, Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre. A kezdeményezők korabeli nyilatkozatából idézünk:
,,Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne társadalmi, tudományos, kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, akik kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek. Ettől reméljük, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők, az unokánk unokái számára is példát jelentenek.?
Az évek során a ma még viszonylag kicsiny, de az idők múltán a díjazottak népes seregéből áll össze a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeuma.
A Magyar Örökség Díj kitüntetésre állampolgári jogon mindenkinek módjában áll személyt, együttest, intézményt vagy teljesítményt javasolni. A bírálóbizottság kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. A demokratikus szellemi építkezés lehetővé teszi, hogy a díj a mindenkori hatalmi, kormányzati ágazatoktól és fórumoktól mondhatni független módon a közvélemény óhaját is a díjba építse.
Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint - a post mortem kitüntetettek közül - Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek, a díjazásra méltó teljesítmény kategóriában ilyen neveket találunk: a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum.
Magyar Örökség díjas a Duna Televízió is.
A kortárs nevek közül Böjte Csabát, Egerszegi Krisztinát említjük.
Talán a foghíjas felsorolás is elégséges annak az érzékeltetésére, hogy Berszán Lajos esperes-plébános Magyar Örökség Díja a magyarság érdekében megvalósított rendkívüli teljesítményét építi be a Magyar Szellemiség Láthatatlan Múzeumába.
Berszán Lajos esperes-plébános iskolaigazgató a mostanit megelőzően Márton Áron-díjjal is kitüntetett személyiség. A díj átvétele alkalmára Halász Péter néprajzkutató, Domokos Pál Péter után a moldvai csángómagyarok jelenlegi apostola írt laudációt. Halász Péter ebben találó hasonlattal és illő emelkedettséggel Homéroszt idézve érzékelteti a kitüntetett személyiségének súlyát: aki nem tudja, merre hajózzon, az sohasem kap kedvező szelet.
Berszán Lajos tudta - tudja -, merre hajózzon, s ekképpen minden körülmények között be tudta fogni a magyarság önmegvalósításának vitorlájába a kedvező szelet.
A Sziklára Épített Ház
Berszán Lajos 1943-ban született Zágonban, a Berszán család öt fiúgyermekének egyikeként. Márton Áron legendás hírû püspök szentelte pappá. Előbb Csíkszentgyörgyön volt káplán, ezt követően a mezőségi Szarvaskenden szolgált, rövid ideig itthon, Felsőtorján is. Szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte, Tekén, Szentmátén a római katolikus hívek mellett, ha a szükség úgy kívánta, református vallásúak és görög katolikus románok lelki gondozását is ellátta.
Egy esztendő híján negyedszázada, 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. Elsősorban nem az érdekesség, hanem a papi hivatás és elkötelezettség hasonlóságának érzékeltetése miatt említjük meg, hogy a szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetû lemhényi Dani Gergely látta el. A ,,Kárpátok Géniuszának? brutális vallásellenessége, ateista kampányai közepette Dani Gergely ugyancsak cselekvő, építő egyházi ember volt, aki szintén tudta, hogy merre hajózzon, s a viharos időkkel is dacolva kifogott a templomépítéshez elegendő kedvező szelet.
Egészségével és életével fizetett érte.
De a templom áll.
Berszán Lajos cselekvő ember, a cselekvési kényszernek felerősítését szolgálta számára minden egyházi és világi példa, ekképpen Dani Gergely templomépítő küzdelme is.
A Gyimes völgyében, aki addig nem volt az, valamilyen szinten az is néprajzossá - gyakorló néprajzossá - válik. Berszán Lajos a gazdag népi hagyományvilághoz igazodva előbb a népi szokások felelevenítésére, a népviselet és általában a népmûvészet értékeinek az egyházi-világi szokásrendhez kapcsolására összpontosított. Általa a karácsonyi betlehemezések a csángók közösségi élményévé válhattak újra, Berszán plébános elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermekseregeket.
Jellemző, hogy a Sziklára Épített Ház létrehozásának gondolata is vallási és népi hagyományokhoz kapcsolódik.
1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. 1990-ben a debreceniek a gyimesi keresztaljak mély áhítatú és színpompás viseletû csapataihoz csatlakoztak. Az élmény mélyen és maradandóan rögzült, ettől kezdve a Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége rendszeres búcsújáróvá vált, és 1992-ben a búcsúról hazafelé tartva fogalmazódott meg bennük a Sziklára Épített Ház megvalósításának gondolata. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre.
Keresztesné dr. Várhelyi Imola beszámolója szerint kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek, amely a helyi egyházi élet funkcióit is ellátja, és búcsúk alkalmával a zarándokok elhelyezésére is alkalmas lesz, ifjúsági táborok, egyházi és világi konferenciák szálláshelyéül szolgálhat. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták.
Debrencenben Haranghy Sándor elkészítette az épülettervet, Kerekes Szabolcs csíkszeredai építész és munkatársai összeállították és ,,kijárták? az engedélyezési papírokat. Beder Tibor csíkszeredai főtanfelügyelő is ott bábáskodott a terv kivitelezésénél, a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnek köszönhető, hogy a későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de természetesen, a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt. Számunkra viszont fontos kiemelni, hogy a terv megvalósítása csak a Kárpát-medence különböző övezeteiben élő közösségek akaratának és cselekvőkészségének összehangolása révén volt lehetséges.
Haranghy Sándor mûépítész a Sziklára Épített Házról vallotta:
,,E ház senkinek sem fordít hátat, mindenkire egyformán tekint, mindenkit egyformán vár, bármely irányból, bárhonnan is jön, hiszen aki e hajlékba betér, az a mindenségre tekint. Az ablakok formája is messziről mutatja, hogy e házban lakók karjai az ég felé lendülnek fohászra.?
Haranghy olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik, a felhasznált anyagféleségek, a fa, a kő ugyancsak a táji értékeket emeli az építőmûvészet szféráiba. Az épület minden irányú nyitottsága különlegesnek tûnik, pedig erre is van ,,hagyomány?, a várak, kastélyok általában körbejárhatók és körbenézhetők, de a Gyimesi-hegyek is, amelyek a népdal szerint ,,kőből vannak rakva?, és az egek a befedői, a hegyek is körbejárhatóak, annyi főnézetük van, ahány oldalról rájuk tekintünk.
Az építési terv ,,menet közben? módosult, új funkciókkal gyarapodott, s egy katolikus egyházi iskolai intézmény befogadására és ennek mûködtetésére vált alkalmassá.
Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba.
Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum
Halász Pétert idézve: ,,Berszán Lajos kitûnő szervezőkészségét mutatja, hogy számos magyarországi szervezet, közösségi és egyéni adakozó segítő hozzájárulását sikerült megszereznie. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Debreceni Tagozatának támogatása nélkül pedig egyáltalán nem készülhetett volna el ez a ház. (?) A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. 1994 után a felsőloki gimnázium építése valóságos versenyfutássá vált, az újabb és újabb osztályok csak esztendőről esztendőre költözhettek be a különféle, főleg anyagi nehézségek miatt csak fokozatosan készülő tantermekbe és kollégiumi szobákba. Berszán Lajosnak egyszerre kellett előteremtenie az iskola építéséhez és fenntartásához, a bennlakó diákok étkeztetéséhez, a kezdetben kizárólag vendégként tanító tanárok utazására és szerény díjazására szükséges pénzt.? (Halász Péter: Nem lehet nyugtunk, Magyar Napló Kiadó, Bp., 2004)
Beszán Lajos és társai tudták, merre akarnak hajózni.
Az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum épülete, a Sziklára Épített Ház nem csak fizikai értelemben járható körbe, nem csak vizuális látványelem az épület többféle főnézete, hanem a Kárpát-medencében, Moldvában, erdélyi szórványban szétszóródott magyarság valóságos és szimbolikus egymásra találása lelki és szellemi fészekmelegének a feltételteremtője is. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen, akik a székelyföldi tömbmagyarság mezsgyéjén együtt tanulhatnak az erdélyi szórványokba szorult társaikkal. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább.
Berszán Lajos esperes-plébános iskolaigazgató a Gyimesi-hegyek között annak a ,,főnézetnek? szerzett érvényt, amely a mindenkori magyar kormányzatnak a tiszte és kötelessége kellene hogy legyen: a nemzet és az elszakított nemzetrészek, a szórványban élő magyarság körbejárhatóságát, együvé ölelését, a hit- és a világi élet eresztékeinek egymás támasztékául szolgáló egybeácsolását teszi lehetővé.
A Duna Televízió a múlt évben a karácsonyi éjféli misét Gyimesfelsőlokról közvetítette. A mûsor szerkesztői fogalmazták meg: ,,Az iskola sajátos arculatához hozzátartozik, hogy összefogja ezt a három magyar néprajzi csoportot, kifejezve ezzel a magyar nemzet egységét és oszthatatlanságát. Különösen fontos, hogy Moldvából, ahol a magyar nyelv használata régóta korlátozott szinte minden fórumon, eljöhettek ide a csángó gyermekek tanulni, mégpedig anyanyelvükön őseik nyelvén.?
Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános, Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános két háromszéki szimbólumember a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották, és ma már Berszán Lajos plébánosnak és segítőtársainak köszönhetően a középfokú magyar oktatás lehetőségeit tekintve is újraegyesítették. Sőt, a szellemi határvidéket a Szeret partján túlig szélesítették.
A Magyar Örökség Díjjal Berszán Lajos személyes teljesítményét jutalmazták, ami, hinni merjük, szûkebb pátriájában, Háromszéken és szülőfalujában, Zágonban is építő visszhangra talál.
Egy zágoni ember erős akarattal és elszántsággal a semmiből teremtett a hit és a szellem számára otthont, példája nyomán hinni merjük, hogy mások sem a meglévőt herdálják el.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-07-03: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás