Riport: Búcsúkor Hilibben

2004. július 6., kedd, Archívum 2003–2007

A gelencei katolikus anyaegyház filiája a hilibi hitközösség. Van szép ősi temploma, de időtlen idők óta a mater papjai gondozzák itt a lelkeket. A keleti végeken fekszik, ha a hegylábi Szarvasszökőt elhagyjuk, könnyûszerrel elérhetjük az egykori, ezeréves magyar-román országhatárt. Közigazgatási szempontból Ozsdolához tartozik ez a kicsiny falu, ahová Keresztelő Szent János napján látogattunk el.
Néma a határ
Amikor a hilibi templom védőszentjének napja van, elnéptelenedik a határ. Senkinek sem lehet oly sok dolga, hogy ekkor munkához fogjon. Keresztelő Szent Jánost szigorúan a születése napján ünnepelik.
Június 24-e csütörtökre esett. Tizenegy órakor zsúfolásig tele volt a templom, szólt az orgona, énekeltek az ünneplők. ,,Búcsúkor imádkozni, ünnepelni és nem dolgozni kell? - mondták a helybeliek. Virágban állt nem csak az oltár, hanem a határ is. Hófehér és halványlila virágait bontogatta a krumpli, virágzott a gabona és az itt-ott díszelgő lila akácok is. A templom oltárát hófehérbe öltöztették, hófehér virágok hirdették az ünnepet. Tizenkét pap mûködött közre az ünnepi szentmise celebrálásában Gelencéről, Martonosból, Esztel­nekről, Kővárról, Nyujtódról és más falvakból. A szentbeszédet Pater Tarziciusz atya mondta, az esztelneki ferences rendház főnöke. A cintermet is körülállták, akiknek bent a templomban már nem jutott hely. Áhítatos csend ülte meg a falut. A templom előtti kis téren, az öreg millenniumi fák árnyékában asztalkákról árusok kínálták a búcsúfiát: mézeskalácsot, színes-édes szopókákat. A templom előtti, 1901-ben állított kőkeresztet körülölelő korláton tizenhárom süldőgyerek ült, s hallgatta az ünnepi szentmisét. Mindannyian tiszta, vasalt ingbe, ruhába öltözve. A kisebbek a búcsús cukorhalacskákat szopogatták, de ők is tudják már: ,,a Szent János-i templombúcsú Hilib legnagyobb ünnepe?.
Keresztelő Szent János napja az egyházi év legjelesebb napjainak egyike. Gazdag hagyománya volt a magyar népszokások sorában. Legismertebb az ősi tûzgyújtogatás, a tûzön való átugratás. Sajnos, ezek jobbára mind feledésbe merültek - még a háromszéki Szentföldön is. Keresztelő Szent János nevét őrzi néhány település Erdélyben. Ilyen például a Homoród menti Jánosfalva, majd Biharszentjános. Középkori freskómaradványokon látható alakja Nagydisznódon, Rádoson, Szász­bogácson vagy gótikus szárnyas oltárokon Kisszebenben, Rádoson.
A hilibi Gál-harang
A mûemlék templom tornyában van egy mûkincs értékû harang, melyet e falu egyik legjobb, legnemesebb famíliája, a Gál család öntetett és adományozott 1770-ben. Hilibben 1567-ben tizennégy családot jegyeztek, volt még egy régebbi temploma, de elpusztult az idők viharaiban, és helyette 1861-ben épült a mai. Oltárképe védőszentjét ábrázolja. Régi kápolnája a ma is Kápolna utca névre hallgató helyen állott. A mai templom kőből faragott, késő gótikus stílusú ajtaját minden bizonnyal a régi kápolnából hozták ide és építették be sekrestyeajtónak. Rajta az 1797-es évszám olvasható. Deszkaajtaja is korabeli, eredeti. Ebben a templomban keresztelték Fábián Sándort (1848-1912), aki gyulafehérvári kanonok volt, tanár, Fogarassy Mihály erdélyi püspök titkára. 1882 és 1884 között ő szerkesztette a Közmûvelődés címû római katolikus irodalmi közlönyt. Az említett Gál famíliából született Hilibi Gaál János (1779-1891) író, jogász, közéleti személyiség, A székely gazdászat viszonyai címû könyv szerzője.
- Én kétszeres Gál vagyok - mondja Gál Vencelné Gál Rozália. Miközben a konyhában ő az ünnepi ebédet készíti a papoknak, férje, az életének 69. évébe lépő Gál Vencel hilibi gyermekéveire emlékezik, feledhetetlen kántortanítójára, Kovács Istvánra. Elmondta, hogy sokévi munka után kap állami nyugdíjat, de most is úgy dolgoznak a mezőn, mint fiatal korukban. - Szép a mező - mondja -, de ha nem lesz eső, kopogtat a szárazság az ajtón.
- Mit jelent az Ön számára a hilibi Keresztelő Szent János-napi búcsú? - kérdeztük a misén is jelen levő ft. Bodó Imrét, a kézdi-orbai római katolikus egyházkerület főespe­resét.
- Mindenekelőtt örömet jelent, végtelen nagy örömet, mert egyszer egy évben legalább lehetőség nyílik számomra, hogy találkozzam az itteni filiában levő kedves híveimmel. Örvendek, hogy a szentmisén olyan szépen énekeltek és örvendeztek ők is, én pedig azon örvendeztem, hogy milyen mélyen él a hit e falucska maroknyi székely­magyar népében. Keresztelő Szent János összehoz minden esztendőben híveimmel, akiknél buzgóbbakat-jobbakat nem kívánhatok egyházamnak.
Miközben a búcsús étekből is megkínálnak, megtudjuk, hogy a 284 lelket számláló filia gondot is okoz az egyháztanácsnak, s hogy egy filia akkor lehet önálló, ha meg tudja tartani, fenn tudja tartani ingatlanjait, el tudja végezni a soros javításokat. Ha ügyelnek javaikra, nem kell százmilliókat kiadni a javításokra. Kelemen Szilveszter Pál, a filia gondnoka kérésünkre elmondta, hogy az elmúlt években sikerült megejteni a templom külső tatarozását, szép és ízléses kerítéssel vették körül az épületet. Megérett már arra az idő - jelezte -, hogy elvégezzük a templom belső javítását is.
Helyet nekünk is
A nekünk a hilibi kisovisokra, az iskolásokra és a falu fiataljaira vonatkozik. Az iskolában biztató jel, hogy a közeljövőben enyhe növekedés mutatkozik.
- Tizennégy kisgyerek járt ebben az évben óvodába. Ezek közül egy szaporítaná az én első osztályomat, de ő Kézdivásárhelyen kezdi tanulmányait, oda viszik a szülei. Az ovis kiscsoportosok száma két-három gyerekkel növekedni fog - tudtuk meg Vitályos Emília tanítónőtől. - Nekem negyedikes tanulóm ebben az iskolai évben nem volt, így hát az ősztől is maradok a kilenc gyerekkel.
- Lesz-e valamilyen javítás az idén az óvoda és az iskola épületében?
- Ígérte újraválasztott polgármesterünk, hogy a nyáron kijavítják az iskola cserépfedélzetét. A cserepet már ideszállították. A fásszínünk palával fedett, ezt is meg fogják javítani. Az iskolaépületben nincsen, nem is volt ivóvíz. A faluban már évek óta folynak a munkálatok, az ozsdolai önkormányzat vezetteti az ivóvizet. Ha a munka megfelelő ütemben halad, gyermekeinknek nem kell majd az ősztől üvegben vagy mûanyag flakonokban hordaniuk otthonról a vizet.
Hilibben a lepergett időszakban a nevelő-szórakoztató jellegû mûvelődési mozgalom csak abból állt, amit a gyerekek mutattak be az óvónő és a tanítónő mun­kálkodása eredményeképpen. Kulturális és sportrendezvényeket szerveztek közösen a sárfalvi iskolával. Ebben a faluban a farsangi vigadalom is csak a kicsinyek gondja-feladata volt. De volt itt nőnapi és anyák napi ünnepség is, szép üdvözlőlapokat készítettek a gyerekek. A sárfalvi gyerekekkel közösen rendeztek kirándulást Gyer­gyó­ba, a Békási-szoroshoz.
A felnőttek egyetlen, sikeres kosarasbált szerveztek, kimondottan a családosok számára. A népszínmûvekkel emlékezetessé tett táncmulatságok a múlt emlékei közé tartoznak... Sajnos, mindezekből a hilibi fiatalok kimaradtak. Nem került senki, aki számukra szórakoztató jellegû rendezvényt kezdeményezett volna. Néhanapján a szomszédos falvakba mennek diszkózni, és okkal idegeskedhet a szülő, hol van, mit csinál, mikorra kerül haza, nem keveredik-e valami rosszba a gyermek?
- Vagyunk itt mi Hilibben fiatalok vagy húszan - számolta össze az ifinemzedéket Vitályos István, a kézdivásárhelyi Apor Péter Mezőgazdasági Szaklíceum XII. osztályos tanulója, és elismerte, hogy nem volna rossz, ha a helybeli fiatalok valahol összegyûlhetnének fegyelmezett szórakozás céljából. Barátai csak mosolyogtak, és úgy éreztük: a hallgatás beleegyezés. Közhely-e, ha azt mondjuk, hogy az új ozsdolai önkormányzatnak és a hilibi képviselőnek kell erre valamelyes lehetőséget találnia?
Falugondok
- Van bizony itt éppen elég falugond - mondja Vajda Dávid, a falucska újraválasztott községi képviselője, falufelelős. A hilibiek bizakodnak, iparkodó embernek tartják, és azt mondták: ,,ha ő valamit megígér, azt meg is teszi?. - Kovács Géza polgármester és Csíki Dávid alpolgármester ígéretet tett, hogy folytatják és befejezik a már régebb megkezdett ivóvízhálózat megépítését, s az ősszel az iskolába és a magánházakba is be fogják köttetni a jó forrásvizet. Nincs mit tenni, a kutak régiek, vizük itt-ott szennyeződött. A gyûjtőmedence tetejét hamarosan be fogják fejezni, és le kell még fektetni mintegy kétszáz méter fővezetéket. A napokban kezdték meg a Gelence felé vezető kavicsozott út javítását is, a sáncok egy részét már mélyítették - mondta a képviselő, és kifejezte a hilibi gazdáknak azt az óhaját, hogy az ősszel egy gréderrel simíttassa le a mezei utakat az ozs­dolai községvezetés. - Meggyőződésem, hogy keresni fogják a környék polgármesterei a lehetőséget, hogy megépüljön az az út, amely az elkészített terv szerint Berecket kötné össze Zabolával, s áthaladna Martonoson, Ozsdolán, Hiliben, Gelencén és Haralyon. Akkor én is reménykednék abban, hogy itt is megveti majd a lábát a pénzt is hozó és mostanában oly sokat emlegetett falu­turizmus.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép