Sport: Olümpiától Athénig

2004. július 12., hétfő, Archívum 2003–2007

36.
Röplabda
A sportág gyökerei után kutatva Springfieldig kell mennünk, időben pedig a XIX. századig kell utaznunk azon a bizonyos alagúton, hogy megtudjuk: a Holyoke YMCA egyetem testnevelési igazgatója, I. G. Morgan a téli felkészülés mozgásformáinak kiegészítésére, változatosabbá tételére egy 2,5 méter magasan kifeszített hálóval kettéosztotta a termet, s azt a célt tûzte a háló két oldalán felsorakozott csapatok elé, hogy igyekezzenek a háló felett az ellenfél térfelére juttatni a labdát. Hogy milyen módon, azt egyelőre nem szabta meg, így aztán a játékosok üthették, dobhatták a labdát, annyiszor adogathattak egymás között saját térfelükön, ahányszor csak akartak.
A Springfieldbe látogatott szakemberek nem jósoltak ragyogó jövőt a minnonetnek - mert így nevezték a Morgan-féle játékot. Ám ez nem törte le a minnonett hiveit, ellenkezőleg, lelkesen kezdték más városokban is bemutatni kedvenc játékukat, majd kidolgozták az első szabályait, megszabták a játéktér méreteit, a játékosok létszámát, előírták, hogy a labdát nem szabad megfogni, annak el kell pattannia a kéztől.
Az Amerikában tanuló japán diákok ezt a maitól még sokban különböző röplabdát vitték haza a felkelő nap országába, ahol aztán önállóan fejlődött tovább? A földteke különböző részein szinte egy időben vált sporttá a röplabda. Japánban nagyobb pályán (22x10 m), alacsonyabb hálóval és 9-9 játékossal, akik közül bárki leüthetett, bárki sáncolhatott a forgásszabály alkalmazása nélkül.
Európában elsőkként a balti államok karolták fel, de rövid időn belül az egész kontinens híve lett az új játéknak. Eleinte a Nemzetközi Kézilabda-szövetség irányította a tevékenységét, majd 1947 óta (ekkor alakult meg) a Fédération Internationale de Volleyball, azaz a Nemzetközi Röplabdaszövetség vette kezébe a sportág sorsát.
A sportág fejlődésében fontos szerepet vállalt Japán, és nyitotta meg a röplabda előtt az olimpiai játékok kapuját. 1964 óta rendszeresen szerepel a játékok mûsorában. Az első bajnoki címet a japánok (férfiak) és a szovjetek (nők) szerezték meg, négy évvel később, az inkák földjén már teljessé vált a szovjet siker. Ilyenre azóta is csak egyszer került sor: az 1980-as csonka olimpián. Azóta is zajlik az éremosztozkodás. A nők vetélkedőjén kialakult egy kubai fölény, a csokoládébarna szépségek sorrendben három bajnoki címet szereztek.
Mind a román, mind a magyar röplabdázók többször is versenyben voltak az olimpiai érmekért, a románoknak egyszer - 1980 - sikerült is a bronzérem megszerzése, a magyarok négyszer kerültek éremközelbe - kétszer negyedikek, egyszer-egyszer pedig ötödik, illetve hatodik helyen zártak. Büszkeség számunkra, hogy Erdővidék is adott egy olimpiai versenyző röplabdázót - Derzsi Edét, aki Tokióban tagja volt a negyedik helyen zárt román válogatottnak, és aki ma Sepsiszentgyörgyön él.
1996-tól a játékok színpadára léptek a strandröplabdázók is. Ez a változat egyelőre tangerentúli monopolium.
A röplabda olimpiai bajnokai

Év Férfi Női Férfi strandröplabda Női strandröplabda
1964 Szovjetunió Japán - 1968 Szovjetunió Szovjetunió - 1972 Japán Szovjetunió - 1976 Lengyelország Japám - 1980 Szovjetunió Szovjetunió - 1984 Egyesült Államok Kína - 1988 Egyesült Államok Szovjetunió - 1992 Brazília Kuba - 1996 Hollandia Kuba Egyesült Államok Brazília
2000 Jugoszlávia Kuba Egyesült Államok Ausztrália

Az éremtáblázat

Ország Férfi Női Férfi strandr. Női strandr. Összesen
Szovjetunió 3 2 1 4 3 - - - - - - - 7 5 1
Egy. Államok 2 - 1 - 1 1 2 1 - - - - 4 2 2
Japán 1 1 1 2 2 1 - - - - - - 3 3 2
Kuba - - - 3 - - - - - - - - 3 - Brazília 1 1 - - - 2 - 1 - 1 2 1 2 4 3
Kína - - - 1 1 1 - - - 1 1 1 1 1 1
Hollandia 1 1 - - - - - - - - - - 1 1 Lengyelo. 1 - - - - 2 - - - - - - 1 - 2
Jugoszlávia 1 - 1 - - - - - - - - - 1 - l
Ausztrália - - - - - - - - - 1 - 1 1 - 1
Németország 0-2-1, Olaszország 0-1-2, Csehszlovákia, Bulgária 0-1-1, Oroszország 0-2-0, Peru 0-1-0, Észak-Korea, Dél-Korea, Románia, Argentína, Kamerun 0-0-1.
Gyeplabda

Egy i. e. 510-ből származó attika dombormû - görbe botokkal labdát ütő alakok - arról tanúskodik, hogy már az ókori görögök hódoltak egy, a mai gyeplabdához hasonló játéknak. Valószínû, hogy ezt a görög játékot tanulták meg a rómaiak, és hordozták szét hadjárataik során Európa nagy részében. Valószínû? Tény azonban, hogy Angliában látott napvilágot 1889-ben az első gyeplabdaszabályzat, és hogy Ázsia és Afrika az angol gyarmatosítók révén ismerte meg a játékot, mondjuk ki nyugodtan: időben.
1908-ban, a londoni játékokon vonult be az olimpiák színterére. Már sok olimpiai érmet szétosztottak, de a sportágnak még nem volt nemzetközi fóruma, ez csak később, 1924-ben alakult meg Fédération Internationale de Hockey sur Gazon, azaz Nemzetközi Gyeplabdaszövetség néven, amely ma több tíz tagszövetséget számlál.
Olimpiai vetélkedői kezdetén a britek aratták a babérokat, aztán 1928-tól 1956-ig indiai ,,egyeduralom? állt be az olimpiai dobogó legfelső fokán. A trónfosztást Pakisztán hajtotta végre 1960-ban. Azóta rendszeresen váltják egymást a bajnokok, ismételni, azaz a bajnoki címet megvédeni csak a hollandok tudták.
1980-tól a női gyeplabdázók is bekapcsolódtak az olimpiai küzdelmekbe. Zimbabwe szerezte az első olimpiai aranyérmet, Ausztrália szerezte vissza, majd védte meg bajnoki címét.
A gyeplabdázók olimpiai bajnokai
Év Férfi Női
1908 Nagy-Britannia 1920 Nagy-Britannia 1928 India 1932 India 1936 India 1948 India 1952 India 1956 India 1960 Pakisztán 1964 India 1968 Pakisztán 1972 Német SZK 1976 Új-Zéland 1980 India Zimbabwe
1984 Pakisztán Hollandia
1988 Nagy-Britannia Ausztrália
1992 Németország Spanyolország
1996 Hollandia Ausztrália
2000 Hollandia Ausztrália
Az olimpiai éremtáblázat

Ország Férfi Női Összesített
India 8 1 2 - - - 8 1 2
Pakisztán 3 4 2 - - - 3 4 2
Ausztrália - 3 3 3 - - 3 3 3
Hollandia 2 2 3 1 - 3 3 2 6
Nagy-Brit. 3 1 4 - - 1 3 1 5
Németo. 2 2 2 - 2 - 2 4 2
Spanyolo. - 2 1 1 - - 1 2 1
Új-Zéland, Zimbabwe (női) 1-0-0, Dél-Korea 0-3 (két női)-0, Írország, Dánia, Japán Csehszlovákia (női), Argentína (női) 0-1-0, Egyesült Államok, Szovjetunió (egy-egy női) 0-0-2, Belgium 0-0-1.
Lacrosse
A kanadai indiánok gyeplabához hasonló nemzeti játéka. Európába a francia misszionáriusok hozták át, és a minden játékra fogékony angolok honosították meg. 1875-ben már megrendezték az első angol-skót mérkőzést. Nem véletlen tehát, hogy a lacrosse kétszer szerepelt az olimpiai játékok mûsorában - 1904-ben (St. Louis) bemutatóban és 1908-ban (az első londoni olimpián). Olimpiai bajnoka Kanada.

Lovaspóló

A legősibb köztéri játék. Perzsiában már i. e. a VI. században népszerû, katonai kiképzésre is használták. Öreg kontinensünkre eléggé későn kerül. 1854-ben egy angol tábornok elhatározta, hogy beiktatja a lovaspólót az angol hadsereg felkészítési programjába, öt évvel később pedig a Kalkuttában állomásozó angol tisztek megalakították az első lovaspólóklubot, 1870-ben aztán Angliában is bemutatták. Az angoloktól átvették a franciák, és ezzal a játék elindult a kontinens belseje felé.
A lovaspóló elnyerte a tengerentúliak tetszését is, olyannyira, hogy azok új technikai elemekkel gazdagították.
A négy főből álló csapatok 275x150 méteres pályán, lóháton nyargalva igyekeznek 110 cm hosszú ütőikkel a 8 cm átmérőjû labdát (súlya 150-160 gramm) az ellenfél kapujába ütni. A mérkőzés nyolc menetből áll, egy-egy menet (chukker) időtartama 7,30 perc. A menetek közt engedélyezett a lőcsere. A játékosok parafa mellényt, háton és törzsön védőkötést viselnek, úgyszintén a lovak lábát, fejét is védőkötés borítja. A kapu szélessége 7 méter, felül nyitott. Minden gól után térfelet cserélnek a csapatok.
A világszerte eléggé elterjedt játék - a magyarok már 1900-ban elkezdték játszani - az olimpiai játékokon is megállta helyét. Az első londoni (1908) olimpián került mûsorra, majd a második párizsi (1924) és a berlini (1936) játékokon szórakoztatta a mindig megtelt lelátók közönségét. Drága sportág, ez nem vitás, s talán ezért is került fokozatosan háttérbe.
A lovaspóló olimpiai bajnokai
1908: Nagy-Britannia
1924: Argentína
1936: Argentína
Az éremtáblázata:
Argentína 2 - Nagy-Britannia 1 2 1
Egyesült Államok - 1 Írország - - 1
Mexikó - - 1
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-07-12: Archívum 2003–2007 - :

Világsport

2004-07-12: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás