Világfigyelő: Nemzetként vagy szabad prédaként Európába?

2004. július 13., kedd, Archívum 2003–2007

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke július 10-i hírlevelében a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szeptemberre tervezett üléséről értekezik. A magyarság nemzetegyesítő törekvéseinek legsúlyosabb problémáit feszegető írást kivonatosan közöljük. (syl)
Máért: fából vaskarika
Szeptember első felében ülést tart a Magyar Állandó Értekezlet. Aligha van olyan intézménye a magyarországi politikai rendszernek, amely annyi vitát váltott volna ki, mint az anyaország és a határon túli magyarok e formálisan legfontosabb egyeztető fóruma.
Nem véletlenül.
Politikai fából vaskarika volt kezdettől fogva. Ha lehántjuk a rárakott és rárakódott ideológiai kérget, feltárul a lényeg. A MÁÉRT intézménye Magyarország EU-csatlakozása előtt nem volt más, mint a magyarországi politikai elit által, a rendszerváltást követő első egymásra találás kiváltotta - főleg a kisebbségek körében tapasztalható - egzaltált tudati állapot hibernálására alkalmazott eszköz. Forma, melyben kialakulhatott a magyar politikai elit távolságtartó, elodázó taktikáját politikailag elfogadható keretbe foglaló konszenzus.
A távolságtartás a kisebbségi - kezdetben egységesen autonómiakövetelő - elitek ,,megfékezésére? vonatkozik. Az elodázás viszont a nemzeti egységesülést célzó történelmi döntés elhalasztását jelenti. Arra az időszakra, amelyben Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata zajlott.
Az Orbán-kormány gyakorlati intézkedéseivel elindult a nemzet egyesítésének útján. Orbán Viktor fellépése a kisebbségi közösségekben mindenképpen, de egyre inkább a magyarországi társadalmon belül is újraéleszteti a nemzeti egység jövőbe mutató vízióját. Mindez azonban - lévén, hogy célegyenesbe ért az EU-csatlakozás folyamata - a MÁÉRT jellegét nem változtathatta meg.
Szembenézni az új kihívásokkal
Magyarország EU-csatlakozása után a MÁÉRT intézménye nyílt funkcionális válságba került. Az EU-csatlakozás után a MÁÉRT-nak csak akkor van értelme, ha szembe tud nézni a Kárpát-medencében élő magyarok nemzeti közösségét érintő új kihívásokkal.
Alapvető kérdés, hogy a magyar politikai elit integrálni akarja kisebbségeit, s nemzetként kíván megjelenni Európában, vagy sem.
Konkrétabban: figyelembe véve a népességfogyás nemcsak a magyarságra jellemző tendenciáit, úgy akarja-e Magyarország biztosítani fenntartható fejlődésének feltételeit, hogy az egész nemzet belső erőforrásaira építve dolgozza ki a nemzet fennmaradásának és fejlődésének stratégiáját, a munkaerő képzésének és foglalkoztatásának modelljét, vagy sem? Ha igen, a kettős állampolgárság nélkülözhetetlen eszköze a nemzeti modell életre keltésének.
Az elmúlt tizenöt év fontos tapasztalata, hogy az autonómia megkerülhetetlen eleme lett a kisebbségi kérdés rendezésének. Ezt ellenzői is elismerik. ?k azzal, hogy autonómiapótló intézményeket igyekeznek elfogadtatni az érdekeltekkel.
Azzal, hogy a Fidesz - MPSZ és maga Orbán Viktor is odaállt az autonómiakövetelő erdélyi magyar ellenzék mellé, a téma Magyarországon is a helyére került: fontos politikai kérdéssé vált.
Az autonómia politikailag nemcsak azért fontos, mert alkalmas kompromisszum a nemzetállami kizárólagosság és a határmódosítás ellentmondásának meghaladására. Ezen túlmenően hozzájárulhat a kétpólusúvá vált határon túli magyar politikai elitek helyi hatalomhoz simuló szárnya és a nemzeti oldal között feszülő reális és nagyon nehezen kezelhető ellentét feloldásához. Ha ugyanis a kétpólusú határon túli magyar politikai elitek helyi hatalomhoz simuló szárnya elkerüli az autonómiát, s tovább diszponál a magyar államtól származó támogatásokkal, olyan helyzeti előnyre tesz szert, amelynek folytán - a huszadik századból származó félelmek továbbélésének bizonyítékaként - hozzásegítheti a szomszédos országokat, hogy a továbbiakban is sápot húzzanak a trianoni diktátum következményeként a területekkel együtt birtokba vett őshonos magyar közösségektől.
Csak a tényleges, a magyar választók névjegyzékére alapuló többpárti választások útján létrejött végrehajtási és jogszabály-alkotási jogosítványokkal is felruházott autonómia képviselheti a nemzeti közösség egészének érdekeit, s tagolódhat be a nemzet politikai rendszerébe. Az EU-tag Magyarország nem rejtheti véka alá, hogy a szomszédos országokban élő kisebbségeinek kérdése nyílt és megoldatlan. Ezzel a batyuval most ott van az EU-ban, s a batyu európai problémává lett.
A kérdés az, hogy a szeptemberi MÁÉRT-on folytatódik az eddigi gyakorlat, vagy a magyar politikai elit elindul a nagy nemzeti sorskérdések rendezése felé? Tekintettel a magyar szavazótestületen belüli, a nemzeti irányban történt változásokra, erre van remény.
Hiller István szociáldemokrata programja, igaz, csak az uniós tagság révén és inkább mechanikai értelemben, mégis a magyarság újraegyesítéséről beszél. Ez is biztató. Azt jelzi, hogy a nemzedékváltás a magyarországi politikai elit vezető köreiben nagyban hozzájárulhat egy új nemzeti konszenzus kialakulásához.
Meghívni minden érdekeltet
A megújulás fontos feltétele az, hogy a MÁÉRT-on ott legyen a kétpólusú kisebbségi elitek mindkét szárnya. De ez nem elég. Arra lenne szükség, hogy - a magyar politikai elit egyetértésének eredményeként - megszülessenek a legfontosabb nemzetstratégiai döntések.
Konkrétan: a MÁÉRT az EU-tag Magyarországgal az élen akkor járna el helyesen, ha nemzeti célként jelölné meg az autonómiát, s már szeptemberben vagy az azt követő ülésén felvenné a nemzetközi színtéren is megjelenítendő követelései közé mindazokat a területi és perszonális autonómiamodelleket, amelyekről az elmúlt években bebizonyosodott, hogy van támogatottságuk.
Továbbá, a kisebbségi közösségek belső kohéziójának a fokozása miatt is, fontos lenne, hogy a magyarországi politikai elit kilépve az elodázó taktikák eddig bevehetetlennek bizonyult sáncai mögül, világossá tenné a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontját. A kérdés az, szükséges eszköznek tartja-e Magyarország a kettős állampolgárságot fenntartható fejlődése feltételeinek megteremtéséhez, végső soron a nemzeti integráció megvalósításához, vagy megmarad a jelenlegi helyzet, amelyben a feketemunka különböző formáinak beiktatásával szabad prédának tekinti a kisebbségi közösségeket?
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-07-13: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta

2004-07-13: Archívum 2003–2007 - :

Világfigyelő: Magyar tükör