Mi újság Kovásznán: Minőségi turizmust szeretnénk

2004. július 13., kedd, Archívum 2003–2007

Beszélgetés ZSUFFA LEVENTE polgármesterrel
Zsuffa Levente, Kovászna független polgármestere másodízben nyerte el a város lakóinak bizalmát az RMDSZ jelöltjével szemben. Alig egy hónappal ezelőtt 800 szavazattal kapott többet, mint ellenjelöltje, s bár még a sajtóban is az jelent meg, hogy a vajnafalvi románok választották meg, Zsuffa fontosnak tartotta leszögezni: elemezte a választási körzetek eredményeit, és csak a kovásznai magyarok voksaival is nyert volna. Bizonyára így van. Mégis most, a választások után az a lényeg, mit kíván tenni a régi-új polgármester a városért, milyen tervei vannak az elkövetkező négy esztendőre.
- A baj ezeken a kisebb településeken, városokban az, hogy idő múltával nemhogy nőne bevételünk, hanem stagnál vagy csökken, ezért a tervezésekkel csínján kell bánnunk. Természetesen, vannak elképzeléseink, vágyaink, álmaink és reményeink is. Tesszük, amit tehetünk, és próbálunk felkutatni olyan lehetőségeket, melyek városfejlesztési elképzeléseinket támogatják.
nPályázatokra gondol?
- Elsősorban természetesen arra, hisz ezek a 15-20 százalékos önrészen kívül vissza nem térítendőek. Ha hiteleket vennénk fel, azokat kamatostól kell megadni, ami bizony megterhelné költségvetésünket. Igaz, van, amikor ez a megoldás, s vállalni kell a vele járó kockázatot. Lévén, hogy független vagyok, nem is egy, hanem két párttal kell megküzdenem a tanácsban, az RMDSZ-szel és az SZDP-vel. Eddigi tapasztalataim nem rózsásak. Az elmúlt években úgy éreztem, a tanácstagoknak, a frakcióknak nem az a céljuk, hogy eredményesen együtt dolgozzunk, hanem az, hogy keresztbe tegyenek nekem. Most új szakaszt nyithatnánk kapcsolatainkban, jó lenne, ha sem az RMDSZ-frakció, sem a SZDP nem politikai érdekeket hajszolna, nem az én lejáratásomra törekedne, hanem a város gondjainak megoldásával foglalkoznánk. Pénteken megalakult a tanács, millió probléma vár megoldásra, tanácsi határozatra, nagyon remélem, hogy ezt belátják a tanács tagjai is, s ennek szellemében cselekednek.
n Az elmúlt négy év során Kovászna körülbelül olyan ütemben fejlődött, ahogyan az ország vagy Erdély más kisvárosai. Milyen tervei vannak a következő négy évre?
- Folytatni akarom, amit elkezdtem: a városépítést, városszépítést. Fő foglalatosságom az elmúlt négy évben az volt, hogy az utakat próbáltam rendbe tenni. Borzasztó rossz állapotban vannak, mivel nem tudtuk folyamatosan s kellő mértékben karbantartani, a romlási folyamat gyorsabb, mint amilyen ütemben javítani tudtuk. Az útjavítás tehát továbbra is elsőrendû feladatunk, beruházással, pályázatokkal kell pénzt szereznünk, s a főtértől kezdve a város összes útját, utcáját meg kell javítanunk. Olyan pályázatra szeretnénk benevezni, melyen nagyobb összeget lehet elnyerni, hisz ha csak a főutat vesszük - a Sepsi felőli bejárattól az ortodox templomig -, százmilliárd lejes nagyságrendû összeget igényelne a teljes felújítás, amiben természetesen benne foglaltatik az út alatt futó összes vezeték cseréje is.
n Az utak teljes felújításának szükségessége országos gond. Meglátjuk, az uniós pályázatok biztosítanak-e annyi pénzt, amennyit Románia, a települések igényelni fognak. Más tervei vannak-e?
- A másik célkitûzésem a félig felépített kultúrház értékesítése. Befejezésről ugyanis szó sem lehet, 30-35 milliárd lejre lenne szükség, ennyit mi nem tudunk áldozni, s a központi költségvetés sem ígér pénzt. Túl nagy és túl drága épületet terveztek nekünk, ha valami csoda folytán elkészülne, nem tudnánk mûködtetni, pedig a városnak kultúrházra is szüksége lenne. Tehát ha ezt az évről évre pusztuló, félig kész épületet valaki megvenné, vagy társulásos szerződés formájában átvenné és befejezné, nekünk nagyon jó lenne. Eddig hárman jelentkeztek rá, egy belföldi vállalkozó és két amerikai. Tárgyalásaim során azt tapasztaltam, hogy komoly emberek, pénzük is van.
n Mit kezdenének az épülettel?
- Négy- vagy ötcsillagos szállodát, kezelőbázist, konferenciateremet, kaszinót, vendéglőt nyitnának. Kovászna jelen pillanatban olyan fürdőhely, ahová elsősorban a lapos pénztárcájú emberek jönnek, nem a módosabbak, akik pénzükért minőségi szolgáltatást várnak. Úgy gondolom, eljött az ideje, hogy nekikezdjünk a minőségi turizmus fejlesztésének. E célból olyan járulékos beruházásokat kell serkentenünk, melyekkel az itt gyógyuló turisták szabad idejét tartalommal tölthetjük ki. Nincs strandunk, nincs sportpályánk, teniszpályánk, van egy sípálya, de nincs felszerelve, kellene egy korcsolyapálya, egy olyan szabadidőközpont, mely minőségi szórakozást nyújt. Ma már ilyenszerû létesítmények nélkül a turizmus nem versenyképes.
n A kisvasút rehabilitálása és felhasználása is turistacsalogató lehetne. Valami előrelépés e téren történt-e?
- Visszalépés történt. Ismeretes, hogy e vidék egykori fafeldolgozó vállalatainak teljes vagyonát a Brafor nevû brassói cég vette át. Tönkrement, felszámolás alatt áll. Hatalmas értékekkel rendelkezik, területekkel, épületekkel, munkacsarnokokkal, és az övék a kisvasút is. Több mint két éve kérjük, hogy adják át nekünk, erre vonatkozó törvény is létezik. Két évig hintáztattak, végül is nem adták. Most megtudtam, hogy igen rövid időn belül el akarják adni a régi kis gőzmozdonyokat a hegyen túlra, s ezzel minden tervünk dugába dől, hisz a kisvasút vonzerejét épp ezek a régi masinák jelentik. Sajnos, politikát kell sejtenem az egész mögött, miközben azt is tudjuk, hogy a Brafor vezérigazgatóját, Madaras Lázárt az RMDSZ tette oda, s lám, nem segíti a várost egy ilyen fontos kérdésben.
n A Keleti-Kárpátok Múzeuma által a Tündérvölgybe tervezett szabadtéri múzeum ügye miként alakult?
- Létesítéséhez a tanács nem adta beleegyezését, tehát arról nincs amit mondani.
n A város gazdasági életében elmozdulás van-e?
- A pepsitöltő beindult, illetve egyelőre a kovásznai borvizet palackozzák, de hamarosan megkezdik az üdítőital-gyártást is. Ami még fontosabb, terjeszkedni szeretnének, területet vásárolni, kacérkodnak a szállodaépítés gondolatával is. Ez jó a városnak. Sajnos, a törvények rosszak, még mindig nagy a bizonytalanság, s ez taszítja a beruházókat. Nem mondtunk le az állami beruházásokról sem. Jövőre a lakásügynökséggel akarunk egyezkedni, hogy legalább két tíz lakrészes társasházat építhessünk.
n Mit tekint a legközelebbi feladatnak?
- Hamarosan neki kell fognunk a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont udvara és sportpályája rendbehozásának, hisz ősszel fennállásának 425. esztendejét ünnepli a skóla. Úgy érzem, be kell segítenünk, mert nem akármilyen eseményről van szó.
Simó Erzsébet
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép