Egy korábbi riportunkban Gecse Anna néni kálváriáját igyekeztünk bemutatni. A 95 éves asszony két házasságából származó gyermekei között konfliktus robbant ki, az egyik tábor azzal vádolta a másikat, hogy kihasználva Anna néni tehetetlenségét magához vette őt, a közös vagyont (egy sepsiszentgyörgyi beltelket), a nyugdíjas asszony jövedelmeit pedig csalárd módon kaparintotta meg. Riportunkban a másik tábor nem szólalt meg, hiszen nem volt hajlandó érveit elmondani, beszélt viszont Anna néni, aki elmondta, hogy őt verik, ezért a másik leányához szeretne költözni. Az írás megjelenése után Mocanu Katalin, a Stadion utca 21. szám alatti 17-es tömbház felelőse keresett meg, magával hozva Oláh Andráskát, Anna néni árva unokáját. A családi történet egy másik dimenziója is feltárult?
Kisemmizték a gyermekeket
Mocanu Katalin elmondta: felháborodott, amikor a riportot olvasta, mert az igazság nem az Oláh György (Gecse Anna néni elsőszülött fia) oldalán áll. S ő mindezt dokumentumokkal tudja igazolni. Oláh György ugyanis András testvére halála után, kihasználva azt, hogy annak két gyermeke, Andráska és Ibolya magukra maradtak, azon igyekezett, hogy megkaparintsa az elhunyt után maradt 17-es tömbházbeli kétszobás lakást. A lépcsőházfelelős elmondásából, illetve a hozott dokumentumokból az derül ki, hogy András 2000-ben bekövetkezett halála után a gyermekek felügyeletét ellátó testvér, Oláh György magához vette őket, a lakást bérbe adta, majd idén áprilisban saját nevére íratta, és rövid egy hónap alatt el is adta. A lépcsőházfelelős - aki, mint a beszélgetés folyamán kiderült, jó viszonyban van azzal a Moise Mariával, akit Oláh György édesanyjuk kiszipolyozásával vádol - úgy értékeli, hogy a két árva épp nagybátyjuk kapzsisága miatt maradt fedél nélkül. Ezért ő addig megy, ameddig kell, de nem nézheti, hogy a két gyermek hajléktalan legyen. A 18 évet betöltött András arra a kérdésre, hogyan bántak vele, miután áprilisban Moise Mariához költözött, azt válaszolta, jól, sőt, nagyanyját sem verte senki. András kora ellenére csupán a kilencedik osztályt végezte el a Kós Károly Szakközépiskola kisegítő osztályában.
Kérdéseinkre a következőket válaszolta: ?hát ott jó nekem Moise Mariáéknél? április hetedikén kerültem oda, addig bátyáméknál voltam, Gyuri bácsinál? nagymamát egyszer sem verték, én jártam oda örökké, de Gyuri bácsi megtiltotta, hogy odamenjek, mert nem tartották a kapcsolatot?
Mocanu Katalin egy másik dokumentumot is elhozott. Eszerint András halála után bátyja, Oláh György negyvenmillió lejt adományozott az árváknak, hogy azzal édesanyja Goldi? utcában lévő kétszobás lakását megvásárolhassák.
Az elmondottakból, a dokumentumokból egy újabb ,,kiszolgáltatottsági? helyzet körvonalazódott: ezúttal nem a második gyermekkorát élő Anna néni, hanem a két árva sorsa került előtérbe.
Természetesen, ezt a történetet is igyekeztünk kizárólag a tényekre, a véleményekre, illetve a gyermekjogvédő hivatal közléseire alapozva feltárni. Az érintettek közül Moise Mariával ismét nem sikerült beszélnünk, Mocanu Katalin szerint a történtek annyira kikészítették idegileg, hogy nem tudja vállalni a szembesítést.
Egy kis családtörténet
A történtek megértéséhez - minden részletre természetesen nem térhetünk ki - az elhunyt testvér életéhez kell visszatérnünk. György testvére elmondása szerint András nagyon szerette a gyermekeket, ám feleségétől nem lett gyermeke. Ugyanakkor az italt sem vetette meg, ezért sem volt felhőtlen a házasságuk, olyannyira, hogy a nyolcvanas évek közepén András elkergette az asszonyt, és egy bizonyos Glejar Klárát vett magához. Összeköltözésük után alig pár hónappal megszületett Andráska, egy évre rá Ibolya, de állítólag mindenki tudta, hogy nem András gyermekei. A vadházasság nem is tartott sokáig, az asszony hamar továbbállt, a gyermekeket Andrásra hagyta. Testvére állítása szerint - ezt azonban dokumentumokkal nem tudta alátámasztani - András azért íratta saját nevére őket, elfogadva ezáltal a hivatalos apa szerepét, hogy - ha már ő neveli - a gyermekpénzt ő kaphassa meg. András 2000-ben bekövetkezett halálakor a gyermekek magukra maradtak, Ibolya az oltszemi kisegítő iskolába került, Andrást György nagybátyja vette magához. Hivatalosan nem lett gyámja, mert a gyermekek édesanyja még él. György elmondása szerint terve az volt, hogy mindkét gyermeknek legyen lakása, ezért adományozott nekik negyvenmillió lejt, hogy édesanyja lakását megvásárolják (hogy a pénz tényleg Anna néni kezébe jutott-e, arról nem szól a fáma). András kétszobás lakását pedig szintén a gyermekeknek ,,tartogatták? (mint ismeretes, a lakást bérbe adták).
Oláh András öröksége
2003 októberében, amikor Anna nénit Moise Maria magához vette, az események felgyorsultak. Mivel Anna néni nagyon szerette unokáját, Andráska idén áprilisban odaköltözött. György szerint azért, hogy Maria az Anna néni jogosultságain kívül az András lakását is megkaparintsa. Ezt a másik fél tagadja. Idén márciusban György arra hivatkozva, hogy Andrásnak tulajdonképpen nincsenek saját gyermekei, közjegyző előtt, mint ,,egyetlen jogos örökös?, saját nevére íratta András kétszobás lakását (egyébként András korábban elhunyt hivatalos felesége György első unokatestvére volt), majd egy hónapra rá el is adta, állítása szerint azért, mert különben Moise Maria kaparintja meg a lakást, és kisemmizi a gyermekeket. Mocanu Katalin viszont, mint kész tényt állítja ugyanezt - a lakást tényleg eladta György -, és mint lépcsőházfelelős fogadja, mindent megtesz annak érdekében, hogy az adásvételi szerződést érvénytelenítsék.
A papírok beszélnek
Megkérdeztük a megyei Gyermekjogvédő Igazgatóságot is, hiszen a testvérek perlekedésének - függetlenül attól, hogy milyen rokonsági viszonyban állnak azokkal - valójában a gyermekek az áldozatai. Szász Katalin kérdésünkre elmondta: ismerik a rendkívül bonyolult ügyet, de ők nem a felek elmondására alapoznak, hanem csakis a hivatalos papírokra. Ezért függetlenül attól, hogy ki a gyermekek valódi apja, keresztlevelükben hivatalosan Oláh András szerepel. Ezért az áprilisban kiállított örökösi igazolást csakis törvénytelennek vehetik, mint ahogy a lakás adásvételi szerződését is. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, Oláh György ügyét valójában okirat-hamisítás gyanúja miatt vizsgálják.
Utószó helyett
,,A szülő-gyermek viszony magánügy - tartja a közerkölcs. S talán annak is tekinthető mindaddig, amíg a családon belüli ellentétek nem lépnek túl egy bizonyos határon, mert a perpatvarnak akkor már nem csupán anyagi következményei, hanem elsősorban tehetetlen szenvedő alanyai vannak? - írtuk Gecse Anna néniről szóló riportunk bevezetőjében. Oláh Andráska és Ibolya, az unokák szomorú története ugyanazon perpatvar, a rendezetlen családi viszonyok következménye. Az ügyek tisztázása természetesen az igazságszolgáltatás megfelelő intézményeire tartozik.
De hivatalos ítéletek megfogalmazása nélkül is egyértelmû: a perpatvar vesztesei mindig - és hány ehhez hasonló viszályról hallani! - a kiszolgáltatottak, tehetetlen idős emberek, illetve fejlődésükben megzavart ifjak.
Ferencz Csaba
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.