Sport: Olümpiától Athénig

2004. július 19., hétfő, Archívum 2003–2007

37.
Tenisz
Az idő viharaiban megmenekült és ránk maradt feljegyzések, amelyek szerint a labdát ütővel vagy kézzel továbbították egymáshoz a játékfelek, arra a következtetésre késztették a sporttörténészeket, hogy akárcsak a többi labdajáték eredetét, a teniszét is a régmúlt időkbe vezessék vissza. Homérosz és a kínai kútfők többször is említik a teniszhez hasonló játékot. Aztán egy ideig szünetel a messzi múltból érkező adatok, feljegyzések sora. Talán csak nem temették el hamu alá a játékot? Erről szó sincs. Mert lám-lám, néhány száz évvel később a középkor váraiban újra kedvenc szórakozást jelent a tenez nevû játék. A szó francia származásra utal, amit később Donato Velluti olasz krónikás igazol is, amikor arról ír, hogy 1350-ben egy tenez nevû labdajátékot hoztak Franciaországból Olaszországba. Aztán azt is megtudjuk, hogy a tenez hódított még Spanyolországban, Németországban is. A XV. században már Angliában is játszották. És nem is akármilyen feltételek között, az angolok ugyanis fedett teniszpályákat is építettek, majd formálták, csiszolták a játékot, egyszóval népszerûsítés mellett korszerûsítették is. Wingfield őrnagy 1874-ben spharistike néven szabadalmaztatta a játékot. Pályája egy homokórához hasonlított, amelyet középen háló osztott két egyenlő térfélre.
Wingfield spharistikéje lázba hozta egész Angliát, s mivel hódolóinak népes tábora nem tudta könnyen kiejteni a szokatlan görög szót, új nevet adott a játéknak - teniszre keresztelte, mert nagyon hasonlított ahhoz a francia jeu de poume-hoz, amely tennis néven járta be a szigetországot. Mivel az angolok szabadalmazta játékot gyepen játszották, a tennist megtoldották a lawn (gyep) szóval, s így született meg a lawn tennis, melynek első hivatalos bajnokságát már 1877-ben megrendezték Wimbledonban. Azóta is a wimbledoni teniszbajnokság a sportág legrangosabb vetélkedője, nem hivatalos világbajnoksága. Mellette csak a Davis-kupa nyert hasonló tekintélyt.
Wimbledon tehát a tenisz Mekkája, valamennyi teniszező álma. Az évtizedek során nőtt, gazdagodott a sportág rendezvényeinek, nagy versenyeinek palettája, ma a Roland Garros-i küzdelmeket a nem hivatalos salakpályás, a Forrest Hills-it pedig a nem hivatalos aszfaltpályás világbajnokságnak tekintik?
Az újkori olimpiai játékok életre hívása tehát nem találta felkészületlenül a sportágat. Figyeljük csak.
,,Egy bizonyos John Boland nevû angol úr éppen Göröghonban gyönyörködött a természet szépségeiben, az ókor hagyományaiban, amikor fülébe jutott a hír: teniszversenyeket is rendeznek az első újkori olimpiai játékokon. Benevezett, s kölcsönkért felszerelésben, kölcsönkapott ütővel egyéni és páros bajnokságot nyert.?
John Boland nyitotta meg tehát a labdajátékok, ezen belül a tenisz olimpiai bajnokainak névsorát.
A tenisz, bár nem volt idegen a franciák előtt, az első párizsi olimpián (1900) került be a játékok mûsorába, St. Louisba viszont meghívták a világ legjobb teniszezőit. Teljes volt az amerikai siker. Négy évvel később Londonban már a nők is színre léptek, de ez sem gátolta meg az angolokat abban, hogy elsöprő sikert arassanak, azaz minden számot megnyerjenek. Stockholmban aztán sor került az első éremosztozkodásra - francia, angol, dél-afrikai és német bajnokokat avattak. Az éremosztozkodás jellemezte az antwerpeni játékokat is, aztán jött a második párizsi olimpia (1924), és újra egy nemzet, az amerikai mindet elsöprő sikere. Na nem ezért, de itt aztán megszakadt a tenisz olimpiai versenysorozata. Hat évtizedes szünet után, 1988-ben került fel újra a játékok mûsorába. 2000-ben aztán egy magyar érmesnek - Szeles Mónika - tapsolhattunk.
A nagy magyar, na és a nagy román teniszezők - gondolunk itt Asbothra, Körmöczire, Taróczira, ?iriacra, N?stasera? - is kiestek az éremszerzés lehetőségéből, egyszerûen azért, mert pályafutásuk ideje alatt a tenisz nem volt olimpiai sportág.
A tenisz olimpiai bajnokai
Év Férfi egyes Páros Női egyes Páros Vegyes páros
1896 Boland (NBR) NBR, NÉ - - 1904 Wright (EÁ) EÁ - - 1908 Ritchie (NBR) NBR Lambert (NBR) - * Gore (NBR) * NBR * Eastlake (NBR) - 1912 Winslow (DAF) DAF Braquedis (FR) - NÉ
* Gobert (FR) * FR * Hannam (NBR) - * NBR
1920 Raymond (DFR) NBR Lenglen (FR) NBR FR
1924 Richards (EÁ) EÁ Wills (EÁ) EÁ EÁ
1988 Mecir (CSZ) EÁ Graff (NÉ) EÁ 1992 Rosset (SVÁ) NÉ Capriati (EÁ) EÁ 1996 Agassi (EÁ) AU Davenport (EÁ) EÁ 2000 Kafelnyikov (OR) KA W. Williams (EÁ) EÁ * Fedett pályán
Az éremtáblázat
Ország Férfiak Nők Összesített
Egyesült Államok 7 4 2 8 - 4 15 4 6
Nagy-Britannia 8 7 4 4 5 5 12 12 9
Németország 3 2 2 2 2 1 5 4 3
Franciaország 3 2 5 2 1 1 5 3 6
Dél-Afrika 3 2 1 - - - 3 2 1
Svédország 1 2 4 - - 2 1 2 6
Ausztrália 1 1 1 - - 2 1 1 3
Csehszlovákia 1 - 2 - 1 - 1 1 2
Oroszország 1-1 (női)-0, Svájc, Kanada 1-0-0, Spanyolország 0-5 (2 n.)-3 (2 n.), Görögország, Japán 0-2-0, Hollandia 0-1 (n.)-3 (1 n.), Argentína, (1 f., 1 n.), Csehország (női) 0-1-1, Ausztria, Dánia (n.), Mexikó, Jugoszlávia (n.) 0-1-0, Horvátország, Szovjetunió, Olaszország 0-0-2 (1 n.), Bulgária (n.), India, Brazília, Belgium (n.) 0-0-1.
A vegyes párost a férfiaknál tüntettük fel.
* Nők
Magyarország 7 3 3
Nagy-Britannia 4 - Jugoszlávia 3 4 1
Olaszország 3 1 2
Szovjetunió 2 2 4
Egyesült Államok 1 4 4
Németország 1 2 1
Spanyolország 1 1 Franciaország 1 - 3
Ausztrália 1 - Belgium 0-4-2, Svédország 0-1-2, Oroszország 0-1-1, Horvátország 0-1-0, Hollandia 0-0-2.
Tollaslabda
A sporttörténészek a tollaslabda őseként a görög szférikát, a római paganikát, a kínai di-dsien-dsit, a japán oibanét, a Gilbert-szigeti tabanét emlegetik. Az ókori Európában tehát két változatát is ismerték, és mégis a spanyolok a Tengerentúlról importáltak egy hasonló játékot, az indiacót, mely nem más, mint az inkák és az aztékok népszerû sportja. Az indiaco rövid idő alatt meghódította Spanyolországot s a vele szomszédos Olaszországot és Franciaországot.
A tollaslabdajáték fejlődésének történetében újabb fejezetet nyitott a XVII. században feltûnt jeu volant vagy repülőjáték (lásd, ha arra jársz, Jean-Baptiste Siméon Chardine a firenzei Uffizi Képtárban őrzött festményét).
Bármennyire is furcsának tûnik, de a mai tollaslabdajáték ősének nem az Európában ismert szférikát, paganikát, indiacót és a jeu de volant-t tekintjük, hanem a japán oibanét. Hogyan jutott a felkelő nap országából az oibané Európába? A múlt század közepe táján Indiában állomásozó angol katonatisztek megtanulták a bennszülöttektől a poona nevû játékot, amely tulajdonképpen a japán oibané leszármazottja, és hazatérve Angliába, versenyszerûen kezdték játszani. S mert a versenyek első színhelye Beafourt herceg badmintoni birtoka volt, a játékot átkeresztelték badmintonnak. Két évtizeddel később (1893-ban) megalakult az Angol Badmintonszövetség, és 1903-ban sor került az első nemzetközi mérkőzésre, az Anglia-Írország találkozóra.
Azóta sok víz lefolyt a Temzén. Évtizedeken át a sportág legrangosabb vetélkedőjének tekintették a nem hivatalos csapat-világbajnokságnak is elkönyvelt Thomas-kupát (a férfiak részére) és az Uber-kupát (nők részére). 1968-tól Európa-bajnokságot rendeznek kétévenként, 1992-tól pedig a tollaslabda bevonult az olimpiai sportágak családjába, méghozzá az ázsiaiak óriási fölényével.
Jeu de paume
A teniszjáték középkori formája. Egyszer szerepelt a játékok mûsorán, méghozzá az első londoni olimpián, 1908-ban.
Olimpiai bajnoka: Gaould Jay (EÁ).
Raket
A mai fallabdához hasonló játék. Két számmal - egyéni és páros - jött, látott (és sajnos távozott) az olimpiai sportágak családjából, szintén 1908-ban.
Olimpiai bajnokai:
egyesben: Noel Evan (NBR)
párosban: Astor és Pennel (NBR).
A tollaslabda olimpiai bajnokai
Év Férfi egyes páros Női egyes páros Vegyes páros
1992 Kusama (INDO) KÍ Susanti (INDO) DK 1996 Larsen (DÁN) INDO Bang Szo Hjun (DL) KÍ DK
2000 Csi Hszi-peng (KÍ) INDO Kong Csi-csao (KÍ) KÍ KÍ

Az éremtáblázat
Ország Férfiak Nők Összesített
Kína 2 1 4 3 2 6 5 3 10
Indonézia 3 4 3 1 1 1 4 5 4
Dél-Korea 2 2 1 2 2 2 4 4 3
Dánia 1 - 1 - 1 1 1 1 2
Malajzia - 1 3 - - - - 1 3
Nagy-Britannia - - 1 - - - - - 1
Vízilabda
Vízilabda - nem, nem így nevezték a derék angolok annak idején, amikor, mint annyi sok sportjátékot, a vízifutballt (mert ezt a nevet adták neki) is szabadalmazták és rávezették a sportágak palettájára. Történt mindez a XIX. század közepe táján, amikor változatosabbá akarták tenni az egyhangú úszóversenyeket.
A közönség szórakoztatására rögtönzött játék rövid idő alatt híveket toborzott maga köré, s az egyre gyakrabban mûsorra kerülő vízifutball arra késztette a szakembereket, hogy kidolgozzák játékszabályait, s 1870-ben napvilágra hozzák. Hat évvel később, 1876-ban a bournemouthi evezősklub megrendezte az első, szabályos keretek között lejátszott vízilabda-mérkőzést. A csapatok hét-hét játékossal szálltak vízbe, a parton pedig egy vezető- és két gólbíró szaladgált, végezte feladatát. Csupán a kapu hiányzott. Viszont ott lebegett a víz színén egy-egy tutaj, s ezekre kellett a játékosoknak ráhelyezniük a labdát. Ez volt a cél, ez jelentette a gólt.
Később Glasgow-ban egy Wilson nevû úriember egy új szabályzattal ajándékozta meg a játék híveit, s ezt a szabályzatot átvette a brit szigetek valamennyi együttese. 1885-ben sor került az angol-skót mérkőzésre. Három évvel később a bajnokság megszervezésére összeült különbizottság felülvizsgálta a korábbi szabályzatot, és két igen fontos döntést hozott: megváltoztatta a kapu formáját, szélességét 8 lábra, magasságát (a víz színétől számítva) 6 lábra szabta, és előírta, hogy a két kaput a medence falától egy méterre kell rögzíteni. A másik igen fontos határozata volt: a labdát csak úszva szabad megjátszani, továbbítani.
1890-ben a vízilabda elhagyta a szigeteket, és az amerikai földrészen folytatta térhódítását, de sajátos körülmények között. Az amerikaiak ugyanis kisméretû, zárt uszodákban játszották a vízilabdát, a kapukat a falra ragasztották, és kiiktatták a kapura lövést. Gólnak csak a rajzolt kapu területének labdával való érintése számított.
Öreg köntinensünk csak a kilencvenes évek elején figyelt fel a játékra, aztán eléggé hamar szívébe zárta.
A vízilabda 1900-ban lépett az olimpiai sportágak sorába. 1924-ig a britek, aztán a franciák, majd a németek lettek olimpiai bajnokok. A magyarok 1932-ben tették le névjegykártyájukat a sportág olimpiai asztalára, és azóta menetrendszerûen ott szerepelnek az érmekért zajló csatában. Kivételt az 1984-es csonka olimpia képezett, mert a játékok bojkottja miatt a szocialista országok jó része nem vett részt a játékokon.
A román vízilabda az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején játszott figyelemre méltó szerepet az olimpiákon. Dobogóra ugyan egyszer sem került a román válogatott, de ott volt a dobogó közelében - Szabó Sándor, Bordy János, Hoszpodár Zoltán, Simon Ferenc és társaik tisztességgel védték és öregbítették a marosvásárhelyi, kolozsvári, nagyváradi és temesvári (ezek a városok voltak a sportág hazai fellegvárai) vízilabda hírnevét. Más erdélyi származású játékosok - Jenei László, Molnár Endre? - az anyaország színeiben szereztek felejthetetlen érdemeket.
2000-ben színre léptek a nők is. Az első bajnoki címet és olimpiai aranyérmet az ausztrálok nyerték.
A vízilabda olimpiai bajnokai
1900: Nagy-Britannia
1904: Egyesült Államok
1908: Nagy-Britannia
1912: Nagy-Britannia
1920: Nagy-Britannia
1924: Franciaország
1928: Németország
1932: Magyarország
1936: Magyarország
1948: Olaszország
1952: Magyarország
1956: Magyarország
1960: Olaszország
1964: Magyarország
1968: Jugoszlávia
1972: Szovjetunió
1976: Magyarország
1980: Szovjetunió
1984: Jugoszlávia
1988: Jugoszlávia
1992: Olaszország
1996: Spanyolország
2000: Magyarország
* Ausztrália
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-07-19: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás