Környezetünk: Nem jó kölykes medvének fiát faggatni

2004. július 20., kedd, Archívum 2003–2007

2.
Brigitte Bardot, az állatvédő mozgalom elszánt harcosa a nevét viselő alapítvány képviseletében előbb a Romániai Vadászok és Horgászok Egyesületének elnökével, Nicolae ?elaruval váltott levelet, majd Adrian N?stase franciaországi látogatását megelőzően Jacques Chirac francia államelnököt és Jean-Pierre Raffarin miniszterelnököt győzte meg, hogy a találkozó alkalmával nyilatkozzanak elítélően ,,a medvék és farkasok Romániában történő mészárlása? miatt. A román miniszterelnök számára rendkívül kellemetlen incidensről az Erdélyi Nimród idei május-júniusi számának Természetvédelem rovatában találunk részletes ismertetőt.
,,A France Presse jelentése szerint a N?staséra szánt harminc perc túlnyomó részét Chirac elnök arra használta, hogy kifejezze mélységes elégedetlenségét a Romániában is védett állatfajok lemészárlásáért - olvashatjuk az idézett lapban -, és hogy a vadászok fölött éppen a bukaresti kormány ?feje? gyakorol védnökséget. (?) A két francia államférfi magatartása jórészt annak a fokozott nemzetközi kampánynak tulajdonítható, amelyet a romániai AVES Alapítvány kezdeményezett. Ehhez járulnak még az EU bővítési biztosának, Günther Ver­heugennek az év elején megfogalmazott nyilatkozatai, amelyek elismerik az AVES Alapítvány jelentéseit, és aki afölötti aggodalmának adott hangot, hogy Romániában mészárolják a barnamedvéket, miközben a szóban forgó fajt a Berni Egyezmény és a román törvények is szigorúan védettnek nyilvánítják.?
Az említett alapítvány az Erdélyi Nimród több számában a Hargita megyei medvevadászatok kapcsán közölt leleplező adatokat és bő fotódokumentációs anyagot. Ezek ismeretében válik érthetővé, hogy a Brassó külvárosában bocsait védő anyamedve támadása kapcsán a helyi vezetés ,,medve­ölő indulatait? a szakminisztérium miért lohasztotta le, és rendelte el a kukázó med­vék befogását és áttelepítési kísérletét távolabbi medveélettérbe.
A téma napi időszerûségén túl, mivel a kárpáti barnamedve sorsa a hazai és a nemzetközi érdeklődés fő sodrába került, tekintsünk bele a mai állapotokat is meghatározó medvevadászati előzményekbe és az egyes medvepopulációk ,,identitásvesztését? előidéző folyamatokba.
Medvét kell ölnünk, hogy medvénk legyen?
Az USA-ban élő egyik székelyföldi fiatalember, akit szakmája és hivatása is a természethez köt, néhány hónappal ezelőtt postázta címemre az Atlantic Monthly múlt évi augusztusi számát David Quammen A medvék hóhéra címû nagy ívû esszéjével. Akinek a hóhérlás és a medve szó összekapcsolására sem ugrana be a Kárpátok Géniuszának a neve, azt eligazítja az al­cím: Negyedszázados diktátorsága alatt Nicolae Ceau?escu olyan rosszul bánt Románia barnamedvéivel, mint az emberekkel. Csak a vadőrök ismerték a szörnyû valóságot.
,,Románia keleti hegyeiben, észak felé, a Brassó irányába haladó rémisztő kétsávos mûút mentén található a Muzeul Cinegetic al Carpa?ilor - írja a szerző. Lazán fordítva a Kárpátok Vadászmúzeuma. - Nem vonzza mágnesként a nemzetközi turistákat, és még a jobb útikalauzban sem található meg. (?) Lényegét tekintve alig különbözik egy koponyákkal és prémekkel megtöltött raktárhelyiségtől. De bárki számára, akit érdekel a táj és emlékezet, az ember és a veszedelmes vadak közti bonyolult kapcsolat, a román történelem és Románia leghírhedtebb zsarnokának élete és halála, érdemes e helyet meglátogatni. (?) A legtöbb itt látható, rekordok könyvébe illő állatot Nicolae Ceau?escu lőtte - teszi hozzá ambivalens büszkeséggel. Nem kell magyaráznia, hogy ki volt. Ennek ellenére Ceause?cu neve feltûnően hiányzik innen. (?) Semmi információ arról, hogy ki ölt és mit. Mindezt csak szóban közli a hölgy. Igen, Ceau?escu. Igen, ismét Ceau?escu. És még van Ceause?cu-trófeánk elraktározva is - dicsekszi. (?) Egy posztkommunista múzeum, amelynek állománya kétségtelen bizonyítéka egyrészt az ország páratlanul gazdag vadállományának, másrészt annak, hogy milyen mértékben fosztotta ki mindezt a kincset a kommunista érában egy veszedelmes perszóna, aki magát nagy vadásznak képzelte. (?)
Idegenvezetőnk a vadkanok között kalauzol tovább, és én követem a legbelsőbb szobába, amelyet a látottak ragyogó betetőzésének szántak. A szoba nyugati falát egymagában betölti a kollekció dísze: egy hatalmas medvebőr. Ez a trófea - legalábbis a fiatal nő állítása szerint - a legnagyobb medvebőr a világon. Az állatot, amely viselte, N. Ceau?escu lőtte. (?) Aztán a nő hangja hirtelen dicsekvőből beismerővé válik. El kell mondanom, hogy ezt a medvét mesterségesen táplálták. Zsákmánynak Ceau?escu számára. (?)?
David Quammen rutinosan jó érzékkel cserkészi be az önmagában is izgalmas témát. Történeti dokumentációra és bennfentes adatközlőkre alapozva nyomon követi a ma Romániához tartozó Kárpátok medveállományának alakulását. 1940-ben kb. ezer medve volt az országban, ez az egyedszám 1950-re nyolcszázötvenre esett vissza. 1951-re, amikor Ceau?escu még csak egy figura volt a központi pártapparátusban, a medvék száma mintegy ezerötszázra nő, két év múltán az Ursus arctos arctost - a kárpáti barnamedvét - védetté nyilvánítják. Ekkor 2400 egyedet tartanak nyilván. 1960-ban 3300, 1965-ben 4014 medvét számlálnak.
,,?Kezdetben Ceausescu sem mutatott érdeklődést az erdei vadászat iránt. De a ?60-as évek vége felé, amikor az ország legfőbb vezéreként megerősítette hatalmát, felfedezte a vadászat nyújtotta izgalmakat, és lelkesedni kezdett értte - pontosabban azért a vadászatért, amelyet csak egy zsarnok tud véghezvinni és egy nagyzási hóbortban szenvedő egoista képes élvezni? - írja David Quammen.
Az amerikai szerző esszéjének törzsanyagát az egykori - és mai - vadőrök, vadászmesterek visszaemlékezéséből ,,hozza össze?, az élmények konkrét vadászatok szervezésének és lebonyolításának eseményeit is tartalmazzák. Mindannyi meghökkentő és vérfagyasztó. David Quammen Ceau?escu egyik - később könyvet is író - vadászmesterét idézi:
,,(?) Crisan főnöke (Ceausescu) valóban egy mészáros volt, nem igazi vadász. Például addig lőtt vadul egy állatra, amíg az összeesett vagy elmenekült. Ha egy szarvasbikát sebzett meg, azt parancsolta Cri?annak és a többi kísérőnek, hogy keressék meg és hozzák el neki a trófeát. Hogyha nem találta el, akkor azt mondták neki, hogy a szarvas megsebesült, és meg fogják találni. Ilyenkor a szarvast vagy egy hasonlót kilőttek, és odavitték neki. Néha több szarvasbikát találtunk meg, mint amennyit lelőtt - írta Cri?an. - Egyszer vadászat után az egyik párttikár hívta fel, és jelentette, hogy mind a hat szarvast megtalálták. A fenét - mondta Ceau?escu -, hogy találhattak meg hatot, amikor én csak négyet lőttem??
Guberáló medvék
David Quammen romániai dokumentálódása seregnyi kétely megfogalmazására is alkalmat teremt. De listája természetesen korántsem teljes. A ,,guberáló medvetípus? kialakulásával kapcsolatos információk például nem jutottak el hozzá, hisz másképp elképzelhetetlen, hogy a világon első ízben létesített romániai ,,bocsnevelési? kísérleti telepről esszéjében ne essék szó. A témát Sepsi Árpád etológus az Erdélyi Nimród tavalyi 2-3. számában megdöbbentő történet feltárásával vezeti föl. A Kárpátok külső peremén, egy Rîu?or nevû helységben 1974-81 között 227 medvebocsot neveltek - az ,,árván maradt mackók? anyját sok esetben ,,likvidálták? -, a ,,medveóvodát? azzal a céllal létesítették, hogy nagyobb pontszámú trófeák nyerésére alkalmas egyedek kitenyésztését megalapozzák. Másfél évi ,,nevelés? után a süldőkorú állatokat helikoptereken hordták szét az ország medvés élőhelynek minősülő területeire. Sepsi Árpád következtetései szerint a normálistól eltérő viselkedésformák kialakulásában a széttelepített nagyszámú ,,előnevelt? egyed is szerepet játszik. Ezek és utódaik átörökítik a szülők tulajdonságait, a vadász puskacsöve elé kerülő medve az ember közelségét megszokva élelemre, barátságra vár - és ehelyett golyót kap.
Romániában a civil szférában és a szakemberek körében a nagyragadozók vadászatával kapcsolatosan élénk vita bontakozott ki. Ezt az is időszerûvé teszi, hogy a ,,nagy elődök? viselkedési szokásait a mába átörökítő posztkommunista politikai elitnek is fő kedvtelése a vadászat. A jelenség megítélése változatos, a helyi lakosságot általában irritálja a vadállomány kártétele, az elvtársi, illetve úri passziónak minősülő rossz emlékû vadászat, és a mostanság is előforduló puskás túlkapások miatt felháborodva szemlélik ezt az újra ,,elvaduló? világot. Az itt-ott bekövetkező tragédiák - a medvék néha megskalpolnak egy-egy erdőjárót - agresszív indulatokat gerjesztenek a ,,tetteikért? felelősségre nem vonható állatok ellen. Bocsokat, befogott vagy a településekre betévedt medvéket vernek agyon, kínoznak halálra, mielőtt a hatóságiak a helyszínre érkeznének. És megtörténik, hogy ők sem kedvesnővéri vagy mentőszolgálatot teljesítenek.
Székelyudvarhelyen a Szeley-Szabó László vezette AVES Alapítvány dolgozott ki és kezdeményezett országos medvevédelmi programot a kilövési keret csökkentéséért, a zárt vadlesek használatának betiltásáért, valamint a medvék dögökkel való etetésének megszüntetéséért. ,,Mi, természetvédők a medvéinkkel együtt szeretnénk az EU-hoz csatlakozni, és remélhető, hogy a csatlakozásig sikerül megvédenünk a hargitai fenyvesek királyát. Az EU-ban már teljes védelmet biztosít számukra a törvény, nem lehet őket egyszerûen lemészárolni, mint manapság Székelyföldön.?
Adrian N?stase román kormányfő szerint a medvék száma Romániában jelenleg 4750 körüli - mintegy fele az 1988-as állománynak. A kormányfő a romániai medvepopuláció védelmében okvetetlenkedő nyugat-európaiakat azzal intette le, hogy ,,(?) hazánk az egyetlen olyan európai ország, ahol valóban jelentős barnamedve-populáció él, és nem kell elfogadnia olyan országok szakértőinek tanácsait, ahol ez a faj már kihalt. Pontosan tisztában vagyunk a kérdéssel, és azt akarjuk - jelentette ki N?stase, aláhúzva, hogy a vadászatot szigorúan szabályozzák annak érdekében, hogy megteremtsék az egyensúlyt az állomány létszáma és a táplálékmennyiség között? - közölte a Rompres.
Üzleti vadásztatás
David Quammen idézett esszéjében az üzleti jellegû vadásztatás romániai aspektusainak is figyelmet szentel. A bérvadászattal kapcsolatos pró és kontra érveket a sepsiszentgyörgyi székhelyû Abies Hunting Vadásztató Társaság elnökével, Sárkány Árpád erdőmérnök-vadászmesterrel folytatott beszélgetésre alapozza.
,,Az, hogy az üzleti jellegû vadászat a legjobb útja-módja-e egy bizonyos vadállomány megőrzésének, már egészen más kérdés - írja a szerző. - Sárkány Árpád állítja, hogy igen, érvelése szerint, ha nem létezne medvevadászat, a medveállomány pusztulásra lenne ítélve, és hamarosan eltûnne Romániából. Miért? Mert semmiféle gazdasági érdek nem fûződne ehhez a fajhoz. Azok nélkül a vadászati illetékek nélkül, amelyek az erdészeti szakosztályhoz folynak be, és azok nélkül a díjak nélkül, amelyekből a helyi vállalkozások részesednek (ellátás, szállás, utazás, taxi), a vadászathoz kapcsolódó ügyigazgatási, gazdálkodási egységek, üzletágak eltûnnének, az etetés megszûnne, és a medvék élettere eltûnne, helyét átvennék a fakitermelés és a termőföld terjeszkedésének más formái a megkeseredett román gazdaságban. Hogy medvénk legyen, medvét kell ölnünk. (?)
De az anyagilag ösztönző intézkedések és a végrehajtási módszerek részletei közötti fennakadáson túl nem találok ésszerû ellenérvet.?
Az ellentmondások feloldásának igénye nélkül, éppen erdélyi tapasztalatokra alapozva mondhatjuk, hogy nem a külföldiek bérvadászata, nem is a vadászati szabályokat respektáló vadászsport hazai mûvelése veszélyezteti, hanem a homo sapiens bizonyos egyedeinek és csoportjainak deviáns viselkedésformái, az orvvadászat, a szabályok és törvények betartásának mellőzése, a társadalmat rákos áttétekkel átszövő korrupció okozza a vadállomány mértéken felüli csökkenését.
A Hargita megyei botrányok és kivizsgálások után lényegesen csökkentették a medvekilövési kvótákat. Érdekes az is, hogy a kíváncsiskodó férfiakra rontó, a bocsait védelmező anyamedve és a fiatal medvék kilövésének elhamarkodott szándéka a környék lakóiban is ellenkezést váltott ki.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-07-20: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás