A második nap a táborban már évek óta napirenden lévő, ám idén különleges hangsúllyal bíró téma, az autonómia került napirendre. Az európai modellek bemutatása mellett az aktuális hazai történésekről is szó esett.
Toró T. Tibor parlamenti képviselő számba vette a tavalyi és idei esztendő autonómiatörekvéseit. Szerinte 2003 az intézményesítés éve volt (az SZNT és az EMNT megalakulása), 2004 a vállalások esztendejeként vonul majd be a politikatörténetbe. A folyamat három szakasza jól elkülöníthető, a kinyilvánított akarat után befejeződött a több éve tartó kodifikációs munka, a tervezetek elindultak a megvalósítás útján.
Toró elismerte, hogy az érvényesítés tekintetében két elkülönülő stratégia jelent meg: egyesek az általánostól a sajátos felé kívánják bejárni az autonómiához vezető utat, míg mások a partikulárisra koncentrálva igyekeznek érvényt szerezni az autonómiának. Szerinte mindkét út járható, egymást kiegészítik, sőt, ebben a kérdésben nem is szabad prioritásokat felállítani. A képviselő szerint tovább kell haladni a parlamenti érvényesítésben (a személyelvû autonómia tervezete már a képviselőház asztalán van, a kerettörvényt ősszel nyújtják be), erősíteni kell a dialógust a kisebbségekkel, illetve a román többséggel, további lépéseket kell tenni a külpolitikai érvényesítésben (ebben a tekintetben jelentős eredménynek tartja a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács megalakulását). Ami az autonómia politikai képviseletét jelenti, Toró úgy látja, hogy olyan helyzetet kell teremteni, amelyben az autonómiát ellenző politikusok eltûnnek a hazai magyar közéletből.
Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-tiroli Intézetének vezetője ismertette az ottani területi autonómia néhány sajátosságát, majd röviden áttekintette kialakulásának történetét. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Dél-Tirolban nem kisebbségek, hanem etnikai csoportok autonómiáját sikerült mintegy negyven év alatt kialakítani, amelyben a három csoport számarányának megfelelően vesz részt az autonóm terület igazgatásában, a közszolgáltatásokban, illetve a döntéshozatalban és a helyi törvénykezésben. Hangsúlyozta, hogy a hatáskörök leosztása egyértelmû gazdasági fellendülést is eredményezett, ma Dél-Tirolban nincs munkanélküliség, az egy főre eső jövedelem elérte a 27 000 eurós szintet, s ezzel a legmagasabb Olaszországban. A professzor szerint a Székelyföld területi autonómia révén Románia Dél-Tirolja lehetne.
Érdekes, Lőrincz Csaba moderátor szerint római nézőpontból világította meg a dél-tiroli autonómiát Davide Zaffi olasz nemzetiségû elemző. Mint a ,,kisebbség kisebbségének? képviselője fontosnak tartotta, hogy az autonóm területen számszerû kisebbségben élők is megértsék a berendezkedés lényegét. Szerinte Erdély autonómiájáról nem lehet beszélni, hiszen az Románia új állami berendezkedésének kérdését veti fel, ám a Székelyföld ideális egy dél-tiroli jellegû területi autonómia kiépítésére. Autonómia csakis államon belül létezik, ahol sem technikai, sem elvi szinten nincsenek kisebbségek, csakis egyenlő jogokkal rendelkező népcsoportok. Zaffi felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a hazai magyar közösség identitásának természetes része az, hogy népcsoportként is meghatározza magát, ám ez nem mondható el például a Székelyföldön élő románokról. Rendkívül fontos tehát megértetni a román közösséggel - és ez a saját példájukból kiindulva nem lesz könnyû és rövid folyamat -, hogy elfogadja ezt a helyzetet, hiszen identitásában ez az elem jelenleg nem szerepel. De ha mindenki megérti, hogy az autonómia számára is előnyös, a terv kivitelezhető - összegezett az olasz nemzetiségû dél-tiroli meghívott.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke a jelenlegi politikai kontextusba ágyazva közelítette meg az autonómia kérdését. Szerinte a kommunista struktúrákat őrző adminisztratív berendezkedés teljes reformját kell megvalósítani, csakis így lehet regionalizmusról s ennek keretében területi autonómiáról beszélni. Ám erre ma a kétpólusú hazai politikai élet egyik szereplője sem hajlandó, sem a kormánypárt, sem a győzelemre készülő liberális-demokrata szövetség nem érdekelt a központosított államberendezkedés megváltoztatásában, ezért lenne rendkívül fontos egy jobboldali politikai alternatíva megjelenítése. Ebben az egyelőre kis jobboldali pártok mellett a magyar képviseleteknek is helyük lenne. Smaranda Enache úgy látja, hogy valós regionális reform nélkül az európai integráció sem a lakosság érdekeit fogja szolgálni, ugyanakkor óva intett attól, hogy az autonómia etnikumközi vagy etnikai csoportokon belüli konfliktust gerjesszen. Csakis a konszenzus keresése révén lehet érvényes autonómiákat kialakítani - összegezett Smaranda Enache.
Komlossy József, a FUEV alelnöke a hallgatóságból szólva összegezte az autonómia aspektusait. Eszerint a humán, érzelmi jellegen túl (otthon érzem magam szülőföldemen) az autonómia gazdasági vonatkozásait (egyértelmû fellendülést eredményez), kulturális, jogi és biztonságpolitikai előnyeit (megszûnik az állam szétesésének esetleges veszélye) kell tudatosítani.
Ferencz Csaba
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.