Tusványos,,Civil? politika

2004. július 22., csütörtök, Archívum 2003–2007

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem tegnapi napját elsősorban a civil szféra és a politikum közötti viszony boncolásának szentelték a szervezők. Az előadók - hazai és nemzetközi szervezetek képviselői - azt vizsgálták, hogy miképp hathat a civil társadalom a politikai döntésekre, illetve a politikai szereplőkre.
Medgyesy Balázs, a Fidesz - MPSZ zöld tagozatának elnöke egy rendkívül aktuális téma, a verespataki aranybánya esetleges beindítása kapcsán elemezte azokat a mechanizmusokat, amelyekkel - a demokrácia látszatát is fenntartva - egy környezetkárosító hatása miatt katasztrofális következményeket indukálható ügyet a megvalósulás irányába lehet terelni. Miután részletesen ismertette az eddigi történéseket, leszögezte, az ügyben, főként az Alba Maior szervezet munkája révén, példás civil összefogás van kialakulóban, s bár a siker még korántsem teljes (a bányászat beindításának rémképe még mindig a térség, de a Maros és Tisza mentén élő emberek feje fölött lebeg) a hasonló összefogás, a hiteles informálás a leghatékonyabb eszköz a rendkívül kifinomult érvényesítési technikákkal szemben. Ugyanakkor példák egész sorát hozta fel annak megvilágítására, hogy a román és a magyar kormány, a hatóságok, a politikai élet szereplői miképpen játszanak negatív szerepet az ügyben.
A Pro Democratia képviselője, Cristian Pârvulescu a párt- és a választási törvények általuk kezdeményezett reformjának sikertelenségét, illetve az elért eredményeket ismertette. Véleménye szerint mindkét jogszabály mélyen antidemokratikus, valójában a politikai korrupció melegágyává vált. Ám több jelentős civil szervezet összefogásával is csak minimális eredményeket tudtak elérni a törvények,­ ­illetve a választási rendszer reformja kapcsán. Az úgy­nevezett választási kódex, amely a legtöbb európai országban használt vegyes választási rendszert kívánta bevezetni, épp az RMDSZ és a Nagyrománia Párt ellenkezésébe ütközött (a parlamenti bizottságban Márton Árpád kép­viselő ellenezte leginkább). De egyetlen parlamenti párt sem érdekelt abban, hogy a listás rendszer megváltozzék - összegezett Cristian Pârvulescu, aki szerint a hasonló emberjogi szervezetek a demokrácia őrző kutyáiként legtöbbször konfliktushelyzetben kényszerülnek valamilyen együttmûködési formát kialakítani a demokratikus pártokkal (a szélsőségesekkel nincs kapcsolatuk).
Codru Vrabia egy, a korrupciót, az átláthatóságot vizsgáló nemzetközi szervezet, a Transparency International Romania képviselője előadásában arra kívánt választ adni, hogy a hazai politikai élet miért nem mûködik reális közképviseletként, miért nem szolgálja a közösséget. Elméleti fejtegetésében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi politikai közegben a politikai elit saját érdekei és nem a közösségi érdekek képviseletében érdekelt. Ezért marad távol a politikai szférától a hazai elit értelmiség java része, ezért történhet meg, hogy az aktív-reaktív, konszenzuális-rákényszerített ellentétpárok második elemei érvényesülnek a politikai közéletben. Innen ered az állandó konfliktushelyzet, illetve az adok-kapok egyébként természetes politikai harc terméketlensége (egyik felet sem gazdagítja).
Mintegy konkretizálva az elméleti fejtegetést, Hámos László, a Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) elnöke a civil társadalom érdekérvényesítésének négy alapvető elemét hangsúlyozta. Szerinte a lobbitevékenység korántsem a lekenyerezés intézményesített módszere, hanem a döntés-előkészítés immár elengedhetetlen összetevője. Hatékonysága elsősorban a tevékenységet folytató egyén képességeitől függ. De legalább ilyen fontos az ideológiamentesség (a politikai szférával ellentétben itt nem az egyéni érvényesülésen, hanem az ügy érvényesítésén van a hangsúly), a rugalmasság és a hitelesség (ez utóbbi a lobbista legerősebb fegyvere). Az uniós csatlakozás a magyar emberjogi kérdések tekintetében is új helyzetet teremt, új kihívások elé állítja az emberjogi szervezeteket - vélte Hámos László -, hiszen ki kell dolgozni az európai nemzeti kisebbségek közös jogi rendszerét, tisztázni kell az autonómiák kérdését, illetve a kisebbségek támogatási rendszerét. Az előadó ugyanakkor úgy látja, hogy Romániában a magyar nemzeti közösség helyzetét az integráció előtt a csatlakozás egyik feltételeként kell kezelni.
Ferencz Csaba
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-07-22: Archívum 2003–2007 - :

Lemhényi hírhalom

2004-07-22: Archívum 2003–2007 - :

Belföldi hírek