1899-ben, Erzsébet magyar királynő (1837-1898) halálának első évfordulóján Zalánban emlékparkot létesítettek a Kiegyezés patrónájának. Ez volt az Erzsébet-kert. Az időközben leromlott kis parkot Bodok község önkormányzata és a helyiek felújították. Százhat esztendő után a református templomba gyûlt össze emlékezésre a falu és a vidék népe.
Nem véletlen
Mármint az, hogy a falu kálvinista parókiájának könyvtárában Gocsmán Sándor helybeli tiszteletes ráakadt arra a megsárgult korabeli kiadványra, amely az akkori Magyarországon és Háromszék vármegyében elültetett Erzsébet-emlékfák lajstromát tartalmazza (Erzsébet királyné fái, Bp., 1898). Abból tudtuk meg, hogy Zalán akkori elöljárósága a temető körül és a községháza előtt 262 fenyőfát ültetett el. Abban az időben Darányi Ignác (1849-1927) volt Magyarország földmûvelésügyi minisztere, aki a két évvel azelőtti millenniumi esztendőben - 1896-ban, akárcsak a gyászos 1898-ban - elrendelte, hogy az ország minden településén fenyőcsemetéket ültessenek a magyar millennium, majd a királynő halálának emlékére. Ezekből a fenyőkből - hála a helybelieknek és a klíma alakulásának - sok máig megmaradt megyénkben. Zalánban a mûemlék templomot körülölelő temetőkertben áll még két hatalmas feketefenyő (Pinus nigra), a 106 évvel ezelőtti országos gyászra emlékeztetve. Háromszék vármegye minden falujában hasonló ültetvények születtek akkor, Zalánban is abban az esztendőben létesítették az emlékparkot. Háromszéken 1898 őszén egymást érték a gyászmisék és a gyászistentiszteletek. Erzsébet bécsi temetésén jelen volt megyénk küldöttsége, élén Pótsa József főispánnal, Gábor Péter alispánnal és sepsiszentgyörgy polgármesterével, Gödri Ferenccel. A szentgyörgyi parkban levő Szent József-templomban Fejér Manó gyászmisét celebrált, a vártemplomban Révay Pál hirdetett igét, és gyászkeretben jelent meg a megye lapja, a Székely Nemzet. Zúgtak mindenütt a háromszéki harangok, mert Erzsébet királyné úgy élt akkor minden magyar lelkében, mint a hervadhatatlan jóság szimbóluma. Száz meg száz negyvennyolcas politikai elítéltnek járta ki férjénél, Ferenc József osztrák császárnál a közkegyelmet, esküvőjük esztendejében szüntette meg a császár Magyarországon az ostromállapotot. Deák Ferenccel együtt egyengette az 1867-es kiegyezés útját. Ennek az esztendőnek a nyarán koronázták meg Pesten a királyi házaspárt. Ettől kezdve Erzsébet mint koronás magyar királyné még odaadóbban szolgálta a nemzet ügyét. ,,? szeretett minket, magyarokat először, és nem mi őt - írta egy korabeli krónikás. Háromszéken nem járt a királyné, de szeretetének kisugárzó ereje itt is sok könnyet törölt le, sok reményt és bizakodást nyújtott a székelységnek. Gróf Andrássy Gyulának, a magyar ház elnökének egyszer azt mondta, hogy ,,ha férjem ügyei Olaszországban állnak rosszul, az nekem fáj, ha Magyarországon, akkor belehalok?. Mindent azonban ő sem tudott kivívni. Nehéz idők voltak, mert 1854. április 24-én, amikor őt a birodalmi fővárosban fényes pompával, alig 16 évesen feleségül vette az ifjú császár, ne feledjük, már álltak a sepsiszentgyörgyi ?rkő-hegy alatt a szabadságért küzdő székely vértanúknak, Váradi Józsefnek és Bartalis Ferencnek elkészített bitófák. Az olaszhoni monarchiaellenes hangulat hevének lett áldozata a királyné: 1898. szeptember 10-én egy olasz anarchista megölte. Földi porait szarkofág őrzi a bécsi kapucinusok templomának kriptájában, s a magyarhoni Sziszi-barátok köre adott hírt arról, hogy koporsóját magyar nemzetiszínû szalagok díszítik, és soha nem hervadnak el rajta a friss virágok.
A nagyvilágban és Háromszéken
Szinte a lehetetlennel próbálkozunk ugyan, mégis megkíséreljük felsorolni, hol is vannak Erzsébet-emlékmûvek a világban és itthon. Budapesten a Királyi Várban, a Mátyás-templomban áll Sziszi-emlék, nevét őrzi az Erzsébet híd és az Erzsébet-szobor a Duna budai partján, a Csillaghegyen, a János-hegyi kilátón, a Tudományos Akadémia épületében, a Vigadóban, Pestszenterzsébetet is róla nevezték el. Emléket állított számára Pécs, Gyula, Szeged, Makó, Debrecen, Jászberény, Komárom, Gödöllő, Visegrád, Székesfehérvár, Veszprém. Angliában három, Ausztriában tizennyolc, Belgiumban két emlékmûvéről tudunk, Csehországban három, Franciaországban kilenc, Görögországban kettő, Hollandiában egy, Horvátországban három, Jugoszláviában és Máltában egy-egy, Németországban tizennyolc, Olaszországban húsz, Portugáliában három, Spanyolországban kilenc, Svájcban nyolc, Szlovákiában három, Szlovéniában egy, Törökországban kettő és a Vatikánban egy emlékmûve van. Más földrészekre is kisugárzott emléke, hisz Algírban és Tunéziában két emlékmû áll, de ott látjuk Egyiptom fővárosában, Kairóban és Jeruzsálemben is.
A román, hazai, erdélyi, vonatkozások sem ritkák. Feljegyezték, hogy Sziszi kapcsolatot tartott Erzsébet román királynéval, a Prahova festői völgyében fekvő Sinaián is megfordult.
A történelmi Magyarország legkeletibb Erzsébet-emlékmûvét - éppen vidékünkön - Bereck mellett, a Magyarós-tető (Ojtozi-hágó) oldalában állították fel 1899-ben Lécfalvi Gyárfás Győző, Sepsiszentgyörgy városa királyi főmérnökének tervei alapján, amely ma is áll. A királyné halálának 100. évfordulója alkalmával újíttatta fel és jelölte meg újra a berecki Gábor Áron Alapítvány és kuratórium. Az akkori eseményekről részletes tudósítást közölt lapunk. Ennek ismeretében elmondhatjuk, hogy a zaláni Erzsébet-emlékkopja megyénk második, ma is álló Erzsébet-emléke. Sziszire emlékeztet sok más, róla elnevezett intézmény vagy park Háromszéken. Az ő nevét viselte-viseli a kézdivásárhelyi áravaleány-nevelő intézet, amely ma is mûködik, az Erzsébet-domb Magyarhermányban, az Erzsébet-kert Barátoson, az Erzsébet-park Sepsiszentgyörgyön, az Erzsébet tér Zágonban, az Erzsébet híd Futásfalván. Alkalomadtán arra is emlékeztettünk lapunkban, hogy a Homoródalmási cseppkőbarlangban is állt egy Erzsébet-emléktábla, melyet időközben összetörtek a fegyelmezetlen látogatók. Áll azonban Hargita megyében a csíkdánfalvi Erzsébet-emlékkereszt (1900), valamint Csíkszeredában az Erzsébet-oszlop (1902). Ugyancsak Hargita megyében, a Kis-Homoród menti karácsonyfalvi templomkertben áll még egy emlékmû, melyen a következő szöveg olvasható: ,,Erzsébet nagy királyasszonyunk áldott emléke mindaddig él, míg egy magyar szív dobog. 1904. A karácsonyfalvi unitárius egyházközség?. A XIX. század elején Székelyudvarhelyen több Erzsébet-szobor készült. Ezek egyike szinte hihetetlen módon vészelte át a lepergett évtizedeket, s áll ma is a Fogaras-földi szórványmagyar falu, Halmágy temetőjében.
Felsorolásunk bizonyára nem teljes. Tudomásunk van egy Erzsébet-emlékről Nagyváradon. Azt már nehéz lenne megmondani, mi lett ama emlékmû sorsa, melyet a Duna vize által teljesen elárasztott régióban, Orsován állítottak.
Nemcsak park, emlékkopja is
A bodoki önkormányzat és a helybeli református egyházközség július 17-én rendezte meg a park és emlékkopja avatóünnepségét, amely istentisztelettel vette kezdetét. T. Gocsmán Sándor ünnepi igehirdetésében (Kir. I. 10:1-13) hangsúlyozta a munkás hétköznapok közé beékelt ünnepeink fontosságát, különösen az olyanokét, amelyek népünk harcos múltjára emlékeztetik a ma élőket. ,,Erőt gyûjtünk ezeken az ünnepi pihenőkön - mondta -, felerősödünk lélekben, és biztatást kapunk Istentől újabb ünnepekre.? Sába királynéjának bibliai példájával emlékeztette a gyülekezetet Sziszire. E sorok írója Erzsébet életét és tevékenységét ismertette ünnepi előadásában. Sokan emlékeztek a gyülekezetben a Sziszi életét bemutató játékfilmre, melynek forgatókönyvét az osztrák Ernst Marishka írta, és ő is rendezte, s amelyben Romy Schneider alakította a királynét.
A templomi ünnepségről, amely nemzeti imánk éneklésével ért véget, az új Erzsébet-kert felé vonult az ünneplő sereg, melynek élén az uzoni Atlantisz fúvószenekar és az ismert mazsorettcsoport masírozott. A kis parkot ma nyárfák veszik körül. Király Lajos helybeli képviselő kezdeményezésére új, díszes kerítéssel vették körül. Leleplezték a bodoki népi faragómester, Zsunkuly József által készített díszes emlékkopját, melyen ez a szöveg olvasható: ,,Erzsébet királynő emlékére, 2004?. Áldást mondott a helybeli lelkipásztor, emlékkoszorút helyezett el és ünnepi köszöntőbeszédet mondott Fodor István, Bodok község polgármestere és e sorok írója. Népviseletbe öltözött fiatalok a Székely himnusz eléneklése közben emelték fel a község ide is elhozott millenniumi zászlóját. Az ünnepséget jelenlétükkel tisztelték meg Bodok község tanácstagjai. A polgármester a park megőrzésére szólította fel a fiatalságot, és elmondta, létrehozásában és felújításában köszönet illeti a mindenkori támogatókat: Köntés Ernő, Fehér Zoltán, Para Zoltán, Nagy Mihály vállalkozókat, a bodoki szövetkezetet, a zaláni üzleteseket és az aprómunkásokat, nemkülönben a zaláni Katona Sámuelt, aki az emlékpark ülőpadjainak elkészítésében vállalt oroszlánrészt. Gocsmán tiszteletes bejelentette, hogy az ősszel sor kerül Zalán következő nagy ünnepére, a hagyományos falutalálkozóra, melynek alkalmával leleplezik a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak emlékmûvét.
Kisgyörgy Zoltán