Emlékparkot avattak az OltfejbenÉlő múlt: Sziszi Zalánban

2004. július 22., csütörtök, Archívum 2003–2007

1899-ben, Erzsébet magyar királynő (1837-1898) halálának első évfordulóján Zalánban emlékparkot létesítettek a Kiegyezés patrónájának. Ez volt az Erzsébet-kert. Az időközben leromlott kis parkot Bodok község önkormányzata és a helyiek felújították. Százhat esztendő után a református templomba gyûlt össze emlékezésre a falu és a vidék népe.
Nem véletlen
Mármint az, hogy a falu kálvinista parókiájának könyvtárában Gocsmán Sándor helybeli tiszteletes ráakadt arra a megsárgult korabeli kiadványra, amely az akkori Magyarországon és Háromszék vármegyében elültetett Erzsébet-emlékfák lajstromát tartalmazza (Erzsébet királyné fái, Bp., 1898). Abból tudtuk meg, hogy Zalán akkori elöljárósága a temető körül és a községháza előtt 262 fenyőfát ültetett el. Abban az időben Darányi Ignác (1849-1927) volt Magyarország földmûvelésügyi minisztere, aki a két évvel azelőtti millenniumi esztendőben - 1896-ban, akárcsak a gyászos 1898-ban - elrendelte, hogy az ország minden településén fenyőcsemetéket ültessenek a magyar millennium, majd a királynő halálának emlékére. Ezekből a fenyőkből - hála a helybelieknek és a klíma alakulásának - sok máig megmaradt megyénkben. Zalánban a mûemlék templomot körülölelő temetőkertben áll még két hatalmas feketefenyő (Pinus nigra), a 106 évvel ezelőtti országos gyászra emlékeztetve. Háromszék vármegye minden falujában hasonló ültetvények születtek akkor, Zalánban is abban az esztendőben létesítették az emlékparkot. Háromszéken 1898 őszén egymást érték a gyászmisék és a gyászistentiszteletek. Erzsébet bécsi temetésén jelen volt megyénk küldöttsége, élén Pótsa József főispánnal, Gábor Péter alispánnal és sepsiszent­györgy polgármesterével, Gödri Ferenccel. A szent­györgyi parkban levő Szent József-templomban Fejér Manó gyászmisét celebrált, a vártemplomban Révay Pál hirdetett igét, és gyászkeretben jelent meg a megye lapja, a Székely Nemzet. Zúgtak mindenütt a háromszéki harangok, mert Erzsébet királyné úgy élt akkor minden magyar lelkében, mint a hervadhatatlan jóság szimbóluma. Száz meg száz negyvennyolcas poli­tikai elítéltnek járta ki férjénél, Ferenc József osztrák császárnál a közkegyelmet, es­küvőjük esztendejében szüntette meg a császár Magyarországon az ostromállapotot. Deák Ferenccel együtt egyengette az 1867-es kiegyezés útját. Ennek az esztendőnek a nyarán koronázták meg Pesten a királyi házaspárt. Ettől kezdve Erzsébet mint koronás magyar királyné még odaadóbban szolgálta a nemzet ügyét. ,,? szeretett minket, magyarokat először, és nem mi őt - írta egy korabeli krónikás. Háromszéken nem járt a királyné, de szeretetének kisugárzó ereje itt is sok könnyet törölt le, sok reményt és bizakodást nyújtott a székelységnek. Gróf Andrássy Gyulának, a magyar ház elnökének egyszer azt mondta, hogy ,,ha férjem ügyei Olaszországban állnak rosszul, az nekem fáj, ha Magyarországon, akkor belehalok?. Mindent azonban ő sem tudott kivívni. Nehéz idők voltak, mert 1854. április 24-én, amikor őt a birodalmi fővárosban fényes pompával, alig 16 évesen feleségül vette az ifjú császár, ne feledjük, már álltak a sepsiszentgyörgyi ?rkő-hegy alatt a szabadságért küzdő székely vértanúknak, Váradi Józsefnek és Bartalis Ferencnek elkészített bitófák. Az olaszhoni monarchiaellenes hangulat hevének lett áldozata a királyné: 1898. szeptember 10-én egy olasz anarchista megölte. Földi porait szarkofág őrzi a bécsi kapucinusok templomának kriptájában, s a magyarhoni Sziszi-barátok köre adott hírt arról, hogy koporsóját magyar nemzetiszínû szalagok díszítik, és soha nem hervadnak el rajta a friss virágok.
A nagyvilágban és Háromszéken
Szinte a lehetetlennel próbálkozunk ugyan, mégis megkíséreljük felsorolni, hol is vannak Erzsébet-emlékmûvek a világban és itthon. Budapesten a Királyi Várban, a Mátyás-templomban áll Sziszi-emlék, nevét őrzi az Erzsébet híd és az Erzsébet-szobor a Duna budai partján, a Csillaghegyen, a János-hegyi kilátón, a Tudományos Akadémia épületében, a Vigadóban, Pestszent­erzsébetet is róla nevezték el. Emléket állított számára Pécs, Gyula, Szeged, Makó, Debrecen, Jász­berény, Komárom, Gödöllő, Visegrád, Székesfehérvár, Veszprém. Angliában három, Ausztriában tizennyolc, Belgiumban két emlékmûvéről tudunk, Csehországban három, Franciaországban kilenc, Görögországban kettő, Hollandiában egy, Horvátországban három, Jugoszláviában és Máltában egy-egy, Németországban tizennyolc, Olasz­országban húsz, Portugáliában három, Spanyolországban kilenc, Svájcban nyolc, Szlovákiában három, Szlovéniában egy, Törökországban kettő és a Vatikánban egy emlékmûve van. Más földrészekre is kisugárzott emléke, hisz Algírban és Tunéziában két emlékmû áll, de ott látjuk Egyiptom fővárosában, Kairóban és Jeruzsálemben is.
A román, hazai, erdélyi, vonatkozások sem ritkák. Feljegyezték, hogy Sziszi kapcsolatot tartott Erzsébet román királynéval, a Prahova festői völgyében fekvő Sinaián is megfordult.
A történelmi Magyarország legkeletibb Erzsébet-emlékmûvét - éppen vidékünkön - Bereck mellett, a Magyarós-tető (Ojtozi-hágó) oldalában állították fel 1899-ben Lécfalvi Gyárfás Győző, Sepsiszentgyörgy városa királyi főmérnökének tervei alapján, amely ma is áll. A királyné halálának 100. évfordulója alkalmával újíttatta fel és jelölte meg újra a berecki Gábor Áron Alapítvány és kuratórium. Az akkori eseményekről részletes tudósítást közölt lapunk. Ennek ismeretében elmondhatjuk, hogy a zaláni Erzsébet-emlékkopja megyénk második, ma is álló Erzsébet-emléke. Sziszire emlékeztet sok más, róla elnevezett intézmény vagy park Háromszéken. Az ő nevét viselte-viseli a kézdivásárhelyi áravaleány-nevelő intézet, amely ma is mûködik, az Erzsébet-domb Magyar­her­mányban, az Erzsébet-kert Barátoson, az Erzsébet-park Sepsiszentgyörgyön, az Erzsébet tér Zágonban, az Erzsébet híd Futásfalván. Alkalomadtán arra is emlékeztettünk lapunkban, hogy a Homoródalmási cseppkőbarlangban is állt egy Erzsébet-emléktábla, melyet időközben össze­törtek a fegyelmezetlen látogatók. Áll azonban Hargita megyében a csíkdánfalvi Erzsébet-emlékkereszt (1900), valamint Csíkszeredában az Erzsébet-oszlop (1902). Ugyancsak Hargita megyében, a Kis-Homoród menti karácsonyfalvi templomkertben áll még egy emlékmû, melyen a következő szöveg olvasható: ,,Erzsébet nagy királyasszonyunk áldott emléke mindaddig él, míg egy magyar szív dobog. 1904. A karácsonyfalvi unitárius egyházközség?. A XIX. század elején Székelyudvarhelyen több Erzsébet-szobor készült. Ezek egyike szinte hihetetlen módon vészelte át a lepergett évtizedeket, s áll ma is a Fogaras-földi szór­ványmagyar falu, Halmágy temetőjében.
Felsorolásunk bizonyára nem teljes. Tudomásunk van egy Erzsébet-emlékről Nagyváradon. Azt már nehéz lenne megmondani, mi lett ama emlékmû sorsa, melyet a Duna vize által teljesen elárasztott régióban, Orsován állítottak.
Nemcsak park, emlékkopja is
A bodoki önkormányzat és a helybeli református egyházközség július 17-én rendezte meg a park és emlékkopja avatóünnepségét, amely istentisztelettel vette kezdetét. T. Gocsmán Sándor ünnepi igehirdetésében (Kir. I. 10:1-13) hangsúlyozta a munkás hétköznapok közé beékelt ünnepeink fontosságát, különösen az olyanokét, amelyek népünk harcos múltjára emlékeztetik a ma élőket. ,,Erőt gyûjtünk ezeken az ünnepi pihenőkön - mondta -, felerősödünk lélekben, és biztatást kapunk Istentől újabb ünnepekre.? Sába királynéjának bibliai példájával emlékeztette a gyülekezetet Sziszire. E sorok írója Erzsébet életét és tevékenységét ismertette ünnepi előadásában. Sokan emlékeztek a gyülekezetben a Sziszi életét bemutató játékfilmre, melynek forgatókönyvét az osztrák Ernst Marishka írta, és ő is rendezte, s amelyben Romy Schneider alakította a királynét.
A templomi ünnepségről, amely nemzeti imánk éneklésével ért véget, az új Erzsébet-kert felé vonult az ünneplő sereg, melynek élén az uzoni Atlantisz fúvószenekar és az ismert mazsorettcsoport masírozott. A kis parkot ma nyárfák veszik körül. Király Lajos helybeli képviselő kezdeményezésére új, díszes kerítéssel vették körül. Leleplezték a bodoki népi faragómester, Zsunkuly József által készített díszes emlékkopját, melyen ez a szöveg olvasható: ,,Erzsébet királynő emlékére, 2004?. Áldást mondott a helybeli lelkipásztor, emlékkoszorút helyezett el és ünnepi köszöntőbeszédet mondott Fodor István, Bodok község polgármestere és e sorok írója. Népviseletbe öltözött fiatalok a Székely himnusz eléneklése közben emelték fel a község ide is elhozott millenniumi zászlóját. Az ünnepséget jelenlétükkel tisztelték meg Bodok község tanácstagjai. A polgármester a park megőrzésére szólította fel a fiatalságot, és elmondta, létrehozásában és felújításában köszönet illeti a mindenkori támogatókat: Köntés Ernő, Fehér Zoltán, Para Zoltán, Nagy Mihály vállalkozókat, a bodoki szövetkezetet, a zaláni üzleteseket és az aprómunkásokat, nemkülönben a zaláni Katona Sámuelt, aki az emlékpark ülőpad­jainak elkészítésében vállalt oroszlánrészt. Gocsmán tiszteletes bejelentette, hogy az ősszel sor kerül Zalán következő nagy ünne­pére, a hagyományos falutalálkozóra, mely­nek alkalmával leleplezik a magyar sza­badság­harc és a két világháború hőseinek és áldozatainak emlékmûvét.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép