
A pénteki tusványosi program az európai integráció alapvető kérdéseit boncolgatta: a jellegzetesen interetnikus környezetben miképp alakul az országok, nemzetek, régiók Európája. Németh Zsolt moderátor felvezetése szerint olyan kérdésekre keresték a választ, mint: milyen folyamatok várhatók az unión belül, miként zajlik a következő bővítési kör, mi lesz a bővítési körön kívül.
Michael Mates, az Egyesült Államok romániai főkonzulja az amerikai államszövetség több évszázados integrációs tapasztalatait foglalta össze. Azt az utat, amelynek során a ,,vadnyugat? telepesei, majd a hihetetlen mennyiségû és változatosságú, indíttatású bevándorló közösségek meghatározták, illetve kialakították a sajátos amerikai integrációt mind kulturális, mind politikai értelemben.
Immár európai szemszögből közelítette meg a kérdést az Osztrák Néppárt Politikai Intézetének projektmenedzsere. Christian Passin szerint az integráció folyamatában egyik legfontosabb kérdés, hogy ismerjük az illető ország, térség, nép vagy népcsoport történelmét, kultúráját. Hiszen csakis ezen az alapon lehet közelíteni, netán megvalósítani a tényleges integrációt. Mondandóját rengeteg, elsősorban balkáni példával illusztrálta, ahol a diverzitás, az etnikai és kulturális sokszínûség rendkívül sok kérdést vetett és vet fel. Románia tekintetében az előadó úgy vélte, hogy bár nem annyira bonyolult, illetve kényes a helyzet, mint a többi balkáni államban, itt is rendkívül hamar változik a politikai tájkép, a törvények labilisak, illetve sokszor diszkriminatívak (konkrétan a hazai párt- és választási törvényre utalt). Ugyanakkor a magyarságon belüli demokrácia alapvető kérdésének nevezte azt, hogy érvényesülhessenek a különböző politikai opciók.
Szilágyi Zsolt képviselő az integrációt egy magasabb fokú komplexitás befogadásaként és hasznosításaként határozta meg, amelyben az állam egyrészt Európa, másrészt a régiók számára enged át szuverenitásából, hatásköreiből. Ezért jogos a kérdés, hogy abban a Romániában, ahol még mindig azt sugallják, hogy a nem román, a nem ortodox és a nem regáti identitás eleve veszélyforrás, lehet-e sikeres az európai integráció. Hiszen Európában a szuverenitás hagyományos megközelítése megszûnt, ezért azokat az európai modelleket kell előnyben részesíteni, amelyek a regionalizmust erősítik. A régiók Európa motorjai, az autonómiák pedig a stabilitás, a béke, a biztonság és a társadalmi béke garanciái. Ezért Szilágyi úgy gondolja, hogy az autonómia nem egy sajátosan magyar ügy, hanem európai, az integráció egyik legfontosabb kérdése.
Nagy István, Magyarország genfi tiszteletbeli konzulja mint befektetői tanácsadó vetette fel az integráció néhány gazdasági vonatkozását. Szerinte rengeteg lehetőség van, de azok érvényesítése legalább annyi változást, változtatást feltételez. Van politikai befogadókészség, földrajzi közelség, gyorsabb a gazdasági növekedés, a piacok bővülése is perspektívát nyújt, ám mindehhez stabil adórendszer, magas fokú szakosodás, minőségi munkaetika, növekvő versenyképesség hozzárendelése szükséges.
Martonyi János, ,,a nemzet külügyminisztere? (Németh Zsolt megfogalmazása) előadásában az integráció két alapvető kérdésére világított rá: az integráció a korlátlanul szuverén állam meghaladásáért jött létre, ebben jelentős sikereket ért el (egységes piac például), de alig foglalkozott az emberi közösségekkel, a nemzeti és egyéb kisebbségekkel. Ezért az elkövetkező időszak legfontosabb integrációs feladatának a közösségi jogok európai szintû kodifikációját tekinti. Az európai ,,alkotmányban? szereplő kisebbségi jogok ugyan korántsem ezt a szintet szavatolják, de Martonyi egyértelmû előrelépésként értékeli a folyamatot. A fejlesztési régiók tekintetében magától oldódnak meg a gondok, ám ami nehezebb, az a nemzeti kisebbségek közösségként való elismerése, elismertetése - fejtegette Martonyi, aki szerint ezt a kérdést épp a területi autonómiák kiépítése révén lehet rendezni. Továbbá a demokrácia mélyítésében is jelentős eszköz az autonómia, ezért az integráció útja a területi autonómiákon át vezet. Meg kell teremteni a szinergiát az európai integráció és az egyes országokon belüli megoldások között - összegezett Martonyi János.
(Az előadások közben megtudtuk: Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyûlésének tiszteletbeli elnöke, a tábor állandó vendége, bár idén is elfogadta a meghívást, azért nem tudott jelen lenni, mert a kormányfő Moszkvába delegálta.)
Ferencz Csaba
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.