Nemzet-nemzetiség: Kévekötés - kévebontás

2004. július 28., szerda, Archívum 2003–2007

A bálványosi/tusványosi programözön összegező napján Orbán Viktornak az uniós csatlakozással, az autonómiával és a magyar állampolgárság könnyített megszerzésével kapcsolatos pontos és markáns megfogalmazásait fontos lenne nem elszálló felhőként vagy felszálló füstként szemlélni, hanem eljuttatni mindazokhoz, akiknek és akikhez szól. Azaz minden magyar emberhez és mindenkihez, akinek a magyarsággal valamiképp egy mennybolt fedele alatt kell élnie, s ezt meg kellene tenni akkor is, ha ez az együttélés nem volt vagy még ma sem felhőtlen. Ezt a gondolatot azért emeljük ki, mert bizonyosak lehetünk afelől, hogy a bálványosi/tusványosi autonómiaköveteléstől magát távol tartó politikai közeg, a médiauszály azt szolgáló szelete vagy kemény erózió alá próbálja fogni, vagy megkísérli ledönteni a Tusnádfürdőn megfogalmazott, akár gondolatszervező és cselekvési programként is felfogható üzenetek toronyköveit.
Bár a döntögetés kétséges sikerû vállalkozás, mert a Nagy-Sólyomkő toronykövei már akkor is álltak, amikor itt a magyar királyok vagy később, az erdélyi fejedelemség idejében a török szultán számára röptették az ajándék sólymokat.
Manapság a honi magyarság körében az autonómiával kapcsolatosan kevesebb hezitálással találkozunk, mint ennek előtte - véltem a minap. Jelzés értékûnek foghatjuk fel azt is, hogy a magyarság autonómiaigényét ma már az erdélyi magyar politikai elit kormányközeli csoportja sem próbálja nyíltan elutasítani, vissza-visszatér az RMDSZ eredeti programjához, amely ezt az érdekképviselet vezetői számára is kötelezővé teszi.
Új jelenség az is, ahogyan a román értelmiség Emil Cosntantinescu, Smaranda Enache és mások képviselte csoportjai az autonómia, a regionalizmus, az önrendelkezés és bizonyos állami funkciók decentralizálását kezelik, és ezt a mostani és a várható európai változások folyamatához illesztik.
Az autonómiastatútumok egységesítését, megvalósíthatóságát az önrendelkezés ellenzőin kívül az is nehezíti, hogy a jelenlegi fázisban sokasodik a kis- és nagyokosok száma, félő, hogy ezek az egyénieskedő, mindent mindennel kiegészítő, betoldó és átfogalmazó hajlamaik kiélésével szétcincálják azt is, ami eddig megfelelő formába öntetett.
Mire az erdélyi sajtóban a toronykő ledöntésének majdani kísérletét megelőlegeztem, máris röpködni kezdtek az autonómia- és kettősállampolgárság-ellenes hírmadarak a magyarországi és a romániai sajtóban.
Markó Béla RMDSZ-elnök Orbán Viktor Tusnádfürdőn elhangzott beszédére reagálva magát az autonómiát elvileg ugyan nem utasítja el - nem is teheti, hisz a szövetség programjában is szerepel -, de az Európai Néppárt alelnökének azt a kijelentését, hogy amennyiben az önrendelkezésnek ezt a formáját megtagadják az erdélyi magyaroktól, akkor ,,Románia nem kellő alappal kéri a fölvételét az Európai Unióba?, fenntartással kezeli. Orbán Viktor véleménye szerint az erdélyi magyarság az autonómiáért folytatott küzdelmében csak akkor ér el eredményt, ha erőt mutat. Az RMDSZ-elnök szerint a csatlakozást arra kell felhasználni, hogy a romániai magyarság jogokhoz jusson, s úgy véli, hogy annak drámai következménye lenne, ha a csatlakozás bármiért halasztódna. Az autonómia megvalósítását egy folyamatnak tekinti, és nem politikai eszköznek.
Mindebből érzékelhetően kitetszik a bukaresti halogató teklimeklizés, ily módon soha labdába nem rúg vagy öngólt rúg Romániában az, aki az autonómiáért kiáll. Orbán Viktor tusnádi beszédében világos, átgondolt felvezető okfejtés következtetéseként rögzítette, illetve mondta: ha a székelyföldi autonómia nem lesz Románia uniós csatlakozásának feltétele, akkor nem lesz autonómiánk. Az más kérdés, hogy lesz-e RMDSZ-ünk - de immár sokan fogalmazzák meg azt is, hogy ilyen áron minek?
A Fidesz-RMDSZ-csúcsvezetés egyes tagjainak személyeskedő antipátiájából következő konfliktusos helyzetek eltûrése és az ellenszenv gerjesztése mérhetetlen károkat okoz a magyarság egészének. A két ország jelenlegi kormányzó pártjai közé szorult RMDSZ-vezetés elveszítette politikai lavírozó képességét. A kettős behódolás egymagában is kínos, a magyarság számára nehezen ,,eladható? kompromisszumos megoldások elfogadását eredményezi, amelyek - mint most is az autonómiaügyben - a határokon kívül rekedt nemzetrészek alapvető érdekeit, végső soron a létét veszélyeztetik.
Erre a csapdahelyzetre most ráépül az RMDSZ európai státusának felette kínos volta. Ha el is tekintünk attól, hogy az RMDSZ Európai Néppárthoz kapcsolásában milyen szerepe volt a magyar polgári oldalnak, akkor is furcsa - de használhatnók az aberráns kifejezést is -, hogy egy nemzeti alapon induló politikai csoportosulás brüsszeli-strasbourgi képviselői önnön pártvezetésük (jelesen az Európai Néppárt) ellen foglaljanak állást, s a magyar és román szociáldemokrácia (?) értékeit képviseljék.
Ez az elvileg előbb-utóbb kezelhetetlenné váló kusza helyzet olyan torzulásokhoz vezet, amelyeknek máris tanúi és károsultjai voltunk/vagyunk, de amelyeket eddig az okosabbak elhallgattak-elsimítottak, mások szerepüket túldimenzionálva agresszív és nyegle személyi támadásokkal kompenzáltak. Olyannyira, hogy már az a gyanú támadhat, nem fontosabb-e számukra a bukaresti-brüsszeli bársonyszék, mint a regulázatlan, az autonómiáról, a magyar állampolgárságról ábrándozó erdélyi magyarság, amely egyre csak borsot tör a román és a magyar kormányok orra alá ahelyett, hogy négyévenként fegyelmezetten elmenne és megválasztaná a maga érdekképviselőit.
Mindehhez aztán támasztékul ott vannak Bársony úrék a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumában. Bársony András külügyi államtitkár már sietett is kijelenteni: ,,?nem Orbán Viktor, hanem a koppenhágai kritériumok döntenek egy csatlakozó ország felvételéről. (...) Ezek között szerepel, hogy az adott ország teljesítse az előzetesen elfogadott vállalásait, de az autonómia kérdését Románia esetében nem sorolták ide.?
Világos, nem?
Ezt egy hivatalban lévő magyar karrierdiplomata mondja, ahhoz a korszakos mondáshoz passzítva szavait, hogy a magyar kormányok ,,túlszerettek? bennünket.
Ezek után Vasile Pu?ca?, Románia EU-integrációs főtárgyalójának álláspontját csak azért idézzük, nehogy valaki azt higgye, hogy Bársony úr és magyar kollégái egymagukban végzik küzdelmes munkájukat. Pu?ca? úr véleménye szerint az autonómiával kapcsolatos kijelentések a XIX. századbeli nacionalizmusra emlékeztetnek, és fülsértően hangzanak a XXI. században. Az EU nem támogatja - fejtegeti továbbá - a nemzeti államok szétforgácsolását, és szerinte a regionális fejlesztésnek nem lehetnek nacionalista vonatkozásai.
Nem folytatom, csak kérdezem: ki akarja ezt a nemzetállamot az autonómiával szétforgácsolni? Olaszországot, Spanyolországot és a többieket szétforgácsolták Dél-Tirol, Baszkföld lakói?
A magyar sajtó egy része már a gyakorlottabb ragadozó mozdulatával ugrik az autonómiára, mint prédára. A Magyar Hírlap címbe kiemelve jelzi, hogy mi a véleménye a szóban forgó témáról: Bálványosi álmok az autonómiáról. Továbbá: ,,van azonban már két magyar szervezet, amely már térképeket rajzolgat?. Később, hogy a ,,térképrajzolókat? a magyar olvasó előtt kompromittálja, Sztálini magyar sziget néven közli az 1952-ben létrehozott Magyar Autonóm Tartományt.
Ennek a cinikus fanyalgásnak annyi haszna van, hogy egyértelmûen kitetszik, egyes mai magyarokhoz viszonyítva még a Generalisszimusz is méltányosabb volt az erdélyi, illetve Székelyföld egy tömbben élő magyarságához. Tulajdonképpen a mai Magyarországhoz is, mert nem metélte akkorára, mint amekkorával a Baranyai Köztársaság kikiáltói megelégedtek volt az első világháborút követő zûrzavarban. Maradt akkora országdarab, amelyen egyesek merhetnek és tudnak is kicsik lenni. Az erdélyi autómia/autonómiák, a Hungáriát körülvevő ,,Kis-Magyarországok? - ahogyan az egyik román újságíró megfogalmazta - nem lesznek ártalmasak sem a kis-magyarország-pártiak számára, sem a szuverenitását féltő Nagyobb-Románia részére, és nem lesznek ismeretlenek és szokatlanok a földgolyó egyetlen kontinensén sem.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép