Riport: Aratáskor Kiskászonban

2004. augusztus 10., kedd, Archívum 2003–2007

A hagyomány úgy tartja, hogy a falucska lakói az öt kilométernyire fekvő s a tatárok által feldúlt Szentjánosból települtek ide, a Kászon vize mellé. Ott valóban meg is találták és fel is tárták az egykori település XIII. századi templomának alapjait. Szentjánost 1584-ben még írásban említik. Bizonyára az 1658-as vagy az 1661-es tatárjárásnak esett végleg áldozatul. Mint Kézdiszentkereszthez tartozó helyet emlékkereszttel jelölte meg az utókor, és idén is Szent János napján ünnepi szentmisét tartottak ott. Kiskászont 1567-ben említik írásos formában. Akkor tizenkét kaput jegyeztek be, és hosszú időn át Kézdiszentlélek filiája volt. Lakóinak száma háromszáz körüli. Kevesen járnak állami szolgálatra, alig tucatnyi asszonyságot visz és hoz a munkásbusz az esztelneki nadrággyárhoz. A nyugdíjasok száma meghaladja a százat. A közeli Kézdivásárhely üzemeiből elbocsátott munkásság földmûveléshez fogott, várja nyugdíját. Folyik az aratás a kiskászoni határban, elégedettek a gazdák a szemes gabonával.
A falu alsó részén siet a Kászon vize felé a Borvíz pataka. Hídját eltorlaszolta a hordalék, s a víz alámosta az úttestet. Marthi Géza újraválasztott képviselő, falufelelős szólította a férfinépet, hogy építsenek új hidat. Tüstént ott is teremtek, miként azt lencsevégre is kaptuk.
- Három napja dolgozunk a hídon - mondta a képviselő. - Olyan nap is volt, hogy háromszáz ember jelentkezett. Érthető: mindenkinek érdeke ez a munka. Egyébként is a kiskászoniakkal ilyen tekintetben nincs baj. Ennekelőtte a Lőrinczné patakán kellett egy átereszt csinálnunk, ott is jelen voltak. A templomnál is hasznát vettük a közmunkának.
Ki a kiskászoni borvizet issza
Sejthetjük: az oda vágyik vissza. Margit napján haza is siet minden kiskászoni. Túl a határon, magyar földön s még messzébb is érzik a falucska borvizének ízét. Mert került el már kiskászoni ember - boldogulását keresve - még a távoli Svédországba is. Nemcsak a helybeliek, a környék is felkeresi ezt a forrást. Dr. Erdélyi Csaba, a kézdivásárhelyi kórház belgyógyász főorvosa épp a forrás közelében épített hétvégi házat.
- Értékelem ezt a vizet - mondta az orvos -, gyógyhatása vitathatatlan. Szándékomban áll megszerezni vegyi összetételét, gyógyjavallatait, hogy tudatosan használják azok, akik kedvelik. Szívesen támogatom a forrás környékének rendezését, az ide vezető út javítását.
Nos, a kiskászoni ásványvizet a Bukaresti Balneológiai Intézet vegyelemezte, és orvosi javallatait a hazai balneológia kiváló képviselője, Stoicescu doktor állapította meg. Kalciumban és magnéziumban nagyon gazdag szénsavas, bikarbonátos ásványvíz, amely lítiumot és vasat is tartalmaz. Szén-dioxid-tartalma megközelíti a 2000 mg/l értéket. Használata gyomor- és bélbántalmak esetében, emésztési zavarokban, a vese- és az epevezetékek kíméletes kezelésében ajánlott.
- Örvendek, hogy megismerhettem e gyógyvíz értékét, és a községi tanács azon lesz, hogy rendezzük a forrásokat és környéküket - nyilatkozta László István, Kézdiszentlélek új polgármestere. A szóban forgó helyen ugyanis két forrás vize tör elő a környéket alkotó paleogén korú homokkövekből. Éppen ezért hozamuk nem nagy, fürdőkúrára nem alkalmas, ivókúrára igen.
- Kérni fogom a tanácsot, hogy irányozzon elő valamelyes pénzösszeget a jövő évi költségvetésben e két forrás újrafoglalására, takarítására és kifolyásának biztosítására - pontosított a falufelelős.
Mindkét forrást tisztítani és fertőtleníteni kell, s lehetővé kell tenni a kifolyást a közeli patakocska árkába. Szükségesnek látjuk a forrásmedencék lefedését s a terület bekerítését is. A környezet rendezésével egy időben ki lehet majd függeszteni a víz kémiai összetételét és orvosi javallatait. Ottjártunkkor szemetes volt a forrás környéke, és közelében tehénürüléket is találtunk.
Merre vezet a turistajelzés?
A falu utcáit piros ponttal jelölt jelzés követi. Honnan és hová tart? - tettük fel a kérdést, bár a jelzett körút ismert volt számunkra.
- Jaj, ezt a szentgyörgyi fiatalok készítették - mondták. - A Perkőről indul, béjön ide, a faluba, bévezeti azt, aki nem ismeri a helyet, a Búcsújárók emlékházához, a kiskászoni borvízhez, tovább a Bihalak útján át s a Fenyőn esment ki a Perkőre, a kápolnához - magyarázta a jelzett utat Marthi Géza. A helynevek érdekes magyarázatát adta a híd munkálataiban részt vevő, 53 éves Kanabé András.
- Hallott maga ugye Tarnóczi Sáráról, akinek a kastélya ott volt, s még most es megvannak romjai a Perkő alatt? Apám, Kanabé Albert (1886-ban született) magyarázta, hogy az nagyon gazdag asszony vót, és rengeteg bihala vót. Azokat ott legeltette a falun kívül, s ott a Fenyős oldalában hajtották elé az itatóhelyre. Azóta nevezi a nép azt az utat Bihalak útjának. Lőrinczné pataka egy gazdag bukaresti asszonytól kapta a nevét, ott lakott a patak mellett. Most is ez a patak neve. Ne, itt szemben van a Román vágás nevû hely. Azt mesélik, hogy egyszer ott lőttek meg egy román katonát, azóta ez ennek a helynek a neve. A Kicsi ültetett nevû helyen csemetekert vót. De azelőtt kicsi pusztacska volt, és ott termett a legtöbb hóvirág a környéken. Fennmaradt a neve: Hóvirág pusztája. Legérdekesebb a maga számára, mert látom, szereti a régiségeket, hogy ott, ahol most György Están pusztája van, ott ölték meg azt a nevû embert. Az egy szép lapos hely volt, az volt a kiskászoni ifjúság táncolóhelye, a Táncolódomb, oda gyûltek össze vasárnap délutánonként szórakozni, táncolni a fiatalok...
A hídépítő kiskászoniak között közmunkázott a kézdiszentléleki Fagus erdő-közbirtokosság alelnöke, Barthos Zoltán is. Mint látjuk, a birtokosság közös Szentlélekkel. Arról érdeklődtünk tőle, miként mûködik a birtokosság, kap-e tûzifát, ha jön a tél, a helybeli nép, a közbirtokossági tagok. Egyébként az elnöki tisztet betöltő Csüdör Barna is kiskászoni.
- Nekünk nincs gondunk a birtokossággal - felelte. - Jól mûködik, megnyugtató érzés a sajátunkból gazdálkodni. Van fánk bélyegezve a Várpatakában. Vegyes: cserefa gyertyánnal. A tagok - természetesen, ha igénylik - megkapják faadagjukat részarányuk szerint, ahogyan azt megállapította a vezetőség, de lesz fánk szabadeladásra is. 250 000 lejért adjuk köbméterét, de van benne mûfa is, amit építkezésnél lehet felhasználni, azt 350 000-ért adjuk.
Minden pénzforrást meg kell fogni, meg kell becsülni ebben a faluban, mert szemmel láthatólag fokozódik a drágulás, fészket rak a szegénység. Csüdör Etelka postás asszonytól tudjuk, hogy 54 állami és 69 kollektívnyugdíjas van a faluban és Szárazpatakon, mert két falut szolgál a hivatal. Kiskászonban, ahol 240 000 lej a legkisebb téesznyugdíj, a kevéske pénzből is 19-en fizettek elő lapunkra. Jó volt hallani a gazdáktól, hogy szép a kenyérgabona. Hegylábi falu Kiskászon, s így gyakori az eső. Most nem azt várják a termelők, hanem a szárazabb napokat, hogy rá lehessen menni a kombájnnal a gabonaföldekre. A kapásokat itt is visszarántotta a szárazság, de attól tartanak, hogy ha esős lesz az idő, rothadni kezd a burgonya. Pedig ha nem is nagy a település határa, ez a falusi valuta ezen a tájon is.
Szép a mályva
Meglepő, hogy mennyire sok a magas növésû és sokféle pasztellszínben tündöklő mályva ebben a faluban. Integetnek minden utcasoron, régi és új házak előtt is. Mályvák sora övezi a falucska széles e tájon párját ritkító Búcsújárók emlékházát is. Itt gyûjtötték össze, és egy restaurált falusi épületben állítottak minden olyan tárgyat a környékről, a szélesebb Szentföldről, amelyet valaha is használtak és magukkal vittek búcsúk alkalmával a hívek. A kis múzeum vendégkönyvét lapozgatva kerekedik ki a lehangoló valóság: bár Háromszéken is most tetőz a nyári idegenforgalom, megfelelő reklám hiányában nincs látogatója e kuriózumszámba menő létesítménynek, amelyet nem kis munkával és erőfeszítéssel alkottak meg lelkes mûkincsértők, jobbára Jánó Mihály mûvészettörténész. Szinte hihetetlen, július 29-én három látogató beírását találtuk a vendégkönyvben!
- Itt a vendégkönyv, lapozzon bele - mondta Bartha Lőrincz. - A fiam volt a gondozója az emlékháznak, de megnősült, és Esztelneken lakik. Így reánk, a Bartha családra maradt ez az örökség. Feleségem takarít, mi rendezzük a múzeumot, teljesen ingyen. Úgy látszik, a szentgyörgyi múzeum levette róla a gondját. A szentléleki tanács hatáskörébe került. Legalábbis azt a kevés villanyáramot, amit elhasználunk, szó nélkül ők fizetik ki. Nem is csodálkozom, hogy nem jönnek látogatók, mert nincsen aszfalt a falu felé. Pedig csak egy szûk kilométer választ el minket a mûúttól, amely Kézdiről Csíkszeredába vezet...
Hétköznap délután, hat óra tájban feketébe öltözött emberek siettek a kiskászoni templomba. Megemlékező halotti szentmisét tartanak - mondták. A kézdiszentléleki plébános szolgál be ide. Vasárnap reggel fél tízkor órakor, csütörtökön este hat órakor kezdődnek a misék. Szürkére festett, faragott kis székely kapuk díszítik a diktatúra idején sok nehézség és akadékoskodás után megteremtett tempom előterét. A virágmintákat a Svédországba távozott Marthi Alajos és Jakabos István faragta. A templom homlokán álló emléktáblán ez áll: Épült 1978-1984-ig Árpád-házi Szent Margit tiszteletére ft. Bartha Domokos alapítványából, ft. Balázs György plébános és a kiskászoni egyházközség híveinek áldozatos munkájával.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép