Máról holnapra: Ma fellobban az olimpiai láng

2004. augusztus 13., péntek, Archívum 2003–2007

,,Vigyünk külföldre evezősöket, vívókat, futókat, és íme, szabad forgalmat indítunk meg, amelynek segítségével a vén Európa vérkeringésébe belevisszük a béke gondolatát? - ezzel a mondattal fejezte be előadását Pierre de Coubertin 1892. november 25-én a párizsi tudományegyetem, a Sorbonne aulájában a Francia Atlétikai Sporttársaságok Uniójának az újkor sportjáról szóló értekezletén.
Azt a békegondolatot vitte tovább, melyet az i. e. VIII. században az éliszi Iphitosz és a spártai Lükurgosz ,,ekecheiria?, magyarul istenbéke címen fogalmazott meg, kötött meg, s melyhez csatlakozott a pizai uralkodó, Kleosztenész is, s melyet egy érckorongra, diszkoszra véstek, majd Zeusz felesége, Héra istennő oltalma alá helyeztek, és a szent ligetben álló Zeusz templomában őriztek. Az istenbéke szent hellyé nyilvánította az olümpiai ligetet, és kötelezett minden görögöt, hogy a játékok idejére szüntessenek meg minden fegyveres összetûzést. A szerződés megszegőit kizárták az olimpiai versenyekről. Az ókori játékok történetében ilyen kizárásra nem kellett hogy sor kerüljön.
Bármennyire is nemes volt Coubertin ,,gondolata?, bármennyire is szépen erősödött, gazdagodott az újra életre hívott olimpiai eszme -1912-ben először az újkori játékok történetében éremmel díjaztak; 1914. június 20-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság párizsi ülésén Coubertin bemutatta az olimpiai zászlót (fehér színû, közepén a világrészek egységét jelentő, egymásba fonódó öt színes karika) -, de nem sokkal később kitört az első világháború, s elmaradt az 1916-os olimpia? Hiába csendesedtek el a fegyverek, hiába szûnt meg a vérontás, az emberek szívében kitartóan ott burjánzott a gyûlölet. Így történhetett meg, hogy az 1920-as antwerpeni olimpiára nem hívták meg a világháború veszteseit és a fiatal szovjet államot. Időbe tellett, amíg visszaállt a fejlődést szolgáló kerékvágásába az olimpiai mozgalom. De visszaállt s tovább erősödött, gazdagodott. 1936-tól a játékok ünnepi külsőségéhez tartozik az olimpiai láng - Olümpia szent ligetében a napenergiát felhasználva lobbantják fel, s innen viszik mindig a soron következő játékok színhelyére -, melyet augusztus 1-jén, a játékok előestéjén a Lustgarten emelvényéről ezekkel a szavakkal hívtak: ,,Jöjj, szent láng! Világolj, melegíts, és ne aludj ki soha!?? Augusztus 16-án pedig a berlini est félhomályában felhangzottak a harsonák, majd egy hang zúgta a magasból: ,,Hívom a világ ifjúságát Tokióba!?
Három évvel később kitört a második világháború, kilenc évvel később Japán földjén robbant az első atombomba. Közben kimaradt két újkori olimpia (1940 és 1944), menet közben erősen a feledés homályába merült az istenbéke és Coubertin békegondolata. Szemünk előtt fonódott láncba az emberi életeket követelő események sora: 1956-ban a Szuezi-csatorna körüli ,,vihar?, a magyar forradalom; 1972-ben Münchenben az arab terroristák izraeli sportolók ellen elkövetett gaztette; 1976-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lausanne-i székházának szeparatisták általi néhány órás megszállása, az afrikai országok bojkottja azért, mert Új-Zéland rögbiválogatottja a fajgyûlölő Dél-Afrikában vendégszerepelt; 1980-ban az újabb bojkott, mert a szovjet hadsereg bevonult Afganisztánba; 1996-ban centenáriumát ünnepelte az olimpiai mozgalom, az atlantai játékok olimpiai parkjában pedig bomba robbant? 2004-ben pár hónappal a játékok megnyitása előtt Athént rázogatták a bombarobbanások. Lassan, de biztosan érkeztünk abba a korszakba, melyet a terrorizmus tart rettegésben. Ne tagadjuk, az athéni játékokat is.
Mindezek ellenére hinni merjük, hogy ma este az athéni Olimpiai Stadionban fellobbanó ,,szent láng? tényleg felmelegíti az emberek szívét (a terroristákét is), s ha nem is fog örökké égni, a játékok tizenhat napja alatt egyszer sem remeg meg. A tizenhat nap alatt szent lesz a béke, és még soha nem látott fényben lengi körül a résztvevőket a szeretet, a barátság melege.
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-08-12: Archívum 2003–2007 - :

elveszett