A bodvaji vashámor a Kárpát-medence egészének egyik legérdekesebb ipar- és szabadságharc-történeti kuriózuma. Ma egy romhalmaz. Tulajdonképpen vaskohó névvel kellene illetni, hisz a ma látható építmény a vasérc kiolvasztására szolgált. A hámor megnevezés pontatlan ugyan, de közvetve egy hajdani, már nyomaveszett hámorra is utal, mert a Fenyőspatak középső folyásánál kialakított településen az itt öntött nyersvasból szerszámokat is készítettek. Az 1831-től üzemelő kohó vasából öntötte Gábor Áron az első két ágyúját.
A kohót 1971-ben restauráltattuk. Azóta a gúla alakú építményre rátelepedett gyomfák gyökereikkel szétfeszegették a köveket, s egy idő után az ipari kisvasút vasából készített fémpántok sem voltak képesek egyben tartani az építményt, s vele együtt az 1971-ben öntött betonfödém peremrészei is leszakadtak. Ma már a kohó tetőzetére vezető, a legutóbbi restauráláskor öntött mellvédes betonpallón is kockázatos végigmenni.
Vannak, akik szakszerûtlennek vélik az 1971-es restaurálást, ami abban a pénzszûke világban inkább csak mentés volt, s az is a csodával határos, hogy erre a munkálatra egyáltalán sor kerülhetett. Ez az akkori erdővidéki összefogás nagy mûve, valamint Király Károly ,,királyságának? eredménye volt. Enélkül ma már csak egy begyepesedett kőhalmaz jelölné a vasércbányászat és kohóipar egykori bölcsőhelyét.
A kohó szakszerû restaurálására a ?89-es fordulat előtt az ismert okok miatt nem kerülhetett sor. Ma - a közvélemény nyomására és a mûemlékmentők sürgetésére - a megyei tanács listáján a sepsiszentgyörgyi Lábas Házzal és a kézdivásárhelyi Katonai Nevelde épületével együtt a bodvaji vashámor kiemelt helyen szerepel, s az erre illetékesek a Magyar Köztársaság kormányának, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának az ígéretét is bírják a restaurálásra vonatkozóan. Kilátásban van más magyarországi támogatás is.
A bodvaji kohó egymagában is szimbolikus ipartörténeti érték, amelyet az 1848-as háromszéki önvédelem elindításában játszott szerepe páratlanná és pótolhatatlanná emel. Ezt a szerepkört egészíti ki az egykori település, ennek a még meglévő temetőmaradványa, az egykori tárnák helyei, a bodvaji tisztás természeti-táji értéke és szépsége, a pisztrángban gazdag Fenyőspatak, a nagyvadaktól hemzsegő erdőségek, a közelben található gyógyvizek, az Istenkasa, a Leshegy, a Csíkorra és az ezekhez fûződő mondaanyag. Ez a romantikus táj több mese és monda rögzítésére és megírására ihlette Benedek Eleket, igaz történetek felkutatására idős Máthé János autodidakta történészt és régészt, de az erdővidéki emberek sokaságát is. Ennek a hírnek-névnek tudható be, hogy a völgytorkolatban jó építészeti ízlésre valló hétvégi házakból egész település alakult ki, s lakható vadászházak várják ide a vendégeket.
Turistákban nincs is hiány. Mi legutóbb nyugat-magyarországi (Kőszeg, Szombathely) Erdély-rajongókat kalauzoltunk erre, s ámuldozó dicséretüket, a vashámor újjáépítésének késlekedése miatti aggodalmukat azért is idézzük, hogy ismételten jelezhessük: Erdővidék eme kincse a magyarság egészének féltett vagyona is.
Vasakarattal s az ágyúszónál is hangosabban kell ennek hírét hallatni.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.