A megyecímerterv ügyében rendezett közvélemény-kutatás bojkottálására szólították fel a román civil szervezetek vezetői a rájuk hallgató közösséget. Az Andrei ?aguna, Mihai Viteazul, Vatra Româneasc?, Neamul Românesc, Iustinian Teculescu nevet viselő szervezetek, továbbá az Astra és a Román Ortodox Ifjúsági Liga által aláírt közleményben ,,meglepődésüknek? adnak hangot amiatt, hogy a megyei tanács elnöke a közvélemény elé tárta a címerterveket.
Megjegyezzük, hogy a megyei közgyûlés határozatban rögzítette a címerterv elkészítésének, véleményeztetésének körülményeit, tehát ezeket ismernie kellett a román közösség képviselőinek is, annál is inkább, hogy részt vettek azon a gyûlésen, és támogatták a kezdeményezést. Továbbá a megyei tanács pályázatot hirdetett a megye címertervének elkészítésére, melynek kiírása nem csak a Háromszékben, hanem a Cuvântul nou napilapban, sőt, a Hivatalos Közlönyben is megjelent, tehát bárki benevezhetett volna.
A román szervezetek tulajdonképpen azt kifogásolják, hogy a címerben nincs ,,román elem?, s szerintük ez a tény a román nemzeti érzés semmibevétele és megsértése. Azt állítják, ,,az osztrák-magyar birodalom idejéből származú régi címer? elfogadtatási kísérlete a megye lakosságának negyedét kitevő román közösséggel szembeni intolerancia jelképe.
Mióta a megyei tanács véleményezésre közszemlére bocsátotta a megye címertervének két változatát, a román közösség hangadói - polgármesterek, újságírók, civil szervezetek, politikusok - azt kifogásolják, hogy a címerből hiányoznak a román elemek. Milyen román elemek? - tesszük fel rögtön a kérdést. Ugyanis a címer nem románul, nem magyarul, de még csak nem is székelyül ,,kommunikál?, hanem a heraldika ,,nyelvén?, amely nemzetközi.
Azt is kifogásolják, hogy a címer osztrák-magyar lenne. Azt hiszik, hogy őseink önként és dalolva hajtották fejüket osztrák igába, annyira, hogy lépten-nyomon visszasírják? A címerben szereplő szimbólumok sokkal régebbiek. Ezek közül is az újabbak, a nap és hold közel hatszáz évesek, hisz még Zsigmond király adományozta. A kardot tartó páncélos kar a vörös szívvel még korábbi.
Igen, még három csillag is van a címerben, utalásként a három székre. De ezek általános címertani jelképek, nem a székelyek vagy magyarok kizárólagos szimbólumai. Tekintsünk csak Románia címerére. Igaz ugyan, hogy magyar ember, Keöpeczi Sebestyén József heraldikus tervezte Ferdinánd király felkérésére, amikor az első világháborút követően Románia megnagyobbodott. De ugyanazt a címert fogadta el a mai Románia is, azzal a különbséggel, hogy a Havasalföldet jelképező címersas fejéről lemûtötték a koronát. (1992-ben még féltek a király visszajövetelétől.) Nos, Románia címerében kétszer jelenik meg a nap, háromszor a hold, s még csillag is van a Moldvát jelképező második negyedben. Havasalföld címerében is a székelyeknek ragyogna a nap? Ugyanott és Moldva címerében is a magyaroké lenne a hold? Hol vannak a román szimbólumok Románia címerében? Melyek azok? Mutassa meg valaki!
De térjünk vissza a megyecímerre! Milyen román elemet akarnak? Egyetlen, a románokra jellemző jelkép létezik, az a román nemzeti trikolór, s ennek alkalmazását szigorúan tiltja a jogszabály. Újabban három dolgot említenek: kereszt, ortodox templom, netán a sepsiszentgyörgyi görögkeleti katedrális és az erősdi kerámia. Nos, a keresztnek mint általános szimbólumnak használatát tiltja az Országos Címertani, Származástani és Pecséttani Bizottság, ugyanakkor épületek ábrázolásának mellőzésére int. Ezek estek. Marad az erősdi festett tál, de nehogy már román lenne! Az neolitikumi, kérem szépen!
De ha már a szaktestületnél tartunk, annak a címerszerkesztési útmutatójában közölt első követelménye: ,,elsődlegesen a helyi címertani hagyományokat kell tiszteletben tartani?.
Nem is indokolt a címerbe idegen elemet illeszteni. Egy ilyen tökéletes címert, mint amilyen Háromszék megyének a nagyromán hatalom által elismert, az országos Heraldikai Konzultatív Bizottság által javasolt, a belügyminiszter által előterjesztett, királyi rendelettel elfogadott, a Hivatalos Közlönyben 1928-ban megjelent címere, elképzelni sem lehet. A címerképek kitöltik a pajzsot, sehol nincs szabad mező, nincsenek indokolatlanul összecsúfolt elemek, a könyökben hajlított páncélos kar tökéletesen beilleszkedik a címerpajzs sarkába.
A címer nem történelemkönyv, hogy fesorakoztassa a jelentős eseményeket, nem földrajzi atlasz, hogy megjelenítse az összes domborzati formát, de ugyanúgy nem nemzetiségi statisztika, hogy a lakosság etnikai összetételét tükrözze. Ezenkívül minél régebbi egy címer, annál értékesebb. A címert nem váltják, mint a fehérnemût! A közigazgatási címer szerepe az, hogy egyénítse a megyét, hogy másoktól minél jobban megkülönböztesse. A jó címer az, amelyről első ránézére tudni lehet, mely közigazgatási egységé. A miénk ilyen!
De ha mindenáron román jelképeket keres valaki a címerben, nagyon is egyszerû a dolga, hisz egyből szembeötlenek a nemzeti trikolór színei: a pajzs kékje, a nap és a csillagok aranya (sárgája) és a szív vöröse.
De a címertan tudomány, a történelem segédtudománya, s bízzák azt szakemberekre, ne politizálják el azt is!
Szekeres Attila
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.