Ojtozban a Janka-vár szabad nyílású fásszínében fakalapáccsal hatalmas fenyőrönköket hasogat a Drányicás Ember. Távolról látni azt is, hogy a mester messziről érkezett, de azt is, hogy nem ma tanulta a hornyolatlan zsindely, drányica készítését. Jól áll a szerszám a kezében. És jól forog a szó is a szájában, a nyelvjárási ízekkel spékelt, hegyen túli román nyelv. Szívesen beszél, a munkát abba sem hagyva mondja-magyarázza a mesterség minden titkát. Joian Ion (C?lian) Sovejából telepedett át időszakosan Ojtozba, ahol a fánc nélküli zsindelynek, amelyet az erdélyiek drányicának, a moldvaiak ,,sicának? (?i??) mondanak, van még becsülete. 73 éves, 1946 óta foglalkozik hornyolatlanzsindely-készítéssel. Bejárta az országot, sok hegyvidéki településen megfordult, ahol honos a drányicakészítés: volt Hétfaluban, Törcsvár vidékének módos építkezéseinél, de azt a fakalapácsot, amellyel az ojtozi fenyőrönköket hasogatja, Dobrudzsából hozta. Babadagon, Mangálián készített tetőfedő elemeket módos villákra, kempingtáborok házikóira. A drányicahasító szekercéje galaci. Háromszéken is jó ismerős: hat évig dolgozott Kommandón, most ,,idekapott? Ojtozba, ahol a Janka-vár - Pittino Anselmo fogadó - hatalmas tetőzetére készített gyönyörû sapkát, kucsmát. Joian bácsit nem véletlenül szemeltük ki. A drányica a hegyvidéki építkezés fontos, ősi eleme volt. Elsősorban a románok építkezési anyaga, de a néprajzi határövezetekben, vegyes lakosságú hegyi településeken kedvvel használták a nem románok is. Olyannyira, hogy például a magyar mérnökök tervezte Úz-völgyi laktanyasor eredeti fedőanyaga a drányica, amelyet, sajnos, az egykori pionírtáboros moldvai honfoglalók hullámpalára cseréltek ki. Hegyvidéki településeken tapasz, vakolat helyett - amelyet a madarak lárvákat keresve nagy igyekezettel kopogtatnak le - hornyolatlan zsindellyel fedik a ház oldalát is. Ojtozban is láthatunk gyönyörû rajzolatú drányicával ,,vakolt? garázs- és színoldalt is. Az egymásra pikkelyszerûen lapuló deszkaelemek rajzolata olyan, mint egy hímzett takaró, a deszkalevelecskék korszerû impregnálóanyaggal kezelve hosszú ideig szolgálnak. Ma a modern építkezés világában is megtalálta helyét, s a kő- és faépületek kombinációjában remek díszítőelem. Valaha a kúriaépítésben is szerepet kapott. Az Erdélyi szótörténeti tár szócikkeiből idézünk: ,,1757: Fedele ezen Nemes Háznak Dranitzabol való Fa szegekkel le szegezve. Galambbugos kapu ... Dranitzaval Fedve. (Szentmihály), 1836: a Tiszti Tornátzos Ház, melynek fedele (Drányitza. Borsa), 1829: az Udvarház... vagyon kő fundamentumra rako fából Drányitza fedél alatt 7 alkalmatosságokra osztva. (Felfalu)?
Jó tudni, hogy Joi?a bácsi ott van Ojtozban, s egy kis szekercével, bunkós fakalapácsával olyan míves munkát végez, amitől az egykor ilyen építkezési elemekkel fedett és most restaurált házak vagy az új épületek is mosolyogni, kacagni kezdenek, köszönnek az arra járónak, de a kalapot nem veszik le.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.