Az írás szerint Szlovákia ,,balos irányzatú populista kormánya" azóta szurkálja Magyarországot, amióta 2006-ban hatalomra került. A hetilap megemlíti a közös magyar—szlovák történelemkönyv tervének jegelését, és a Benes-dekrétumok megerősítéséről hozott határozatot. A The Economist részleteket ismertet a nyelvtörvényből, felidézve, hogy ötezer euróig terjedő bírságra számíthat, aki a szlovák nyelv nyilvános használatát előíró jogszabályt megsérti. A magyar kisebbség egyik pártja, amely az alkotmánybírósághoz fordult, XIX. századi nyelvi imperializmusnak nevezte a törvényt, a szlovák vádak szerint azonban a magyarok vágyakoznak vissza a XIX. századba, amikor a Habsburg-érában uralták a térséget.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a valós problémát azok jelentették, akik erővel próbálták rákényszeríteni a déli országrészben élő szlovákokat a magyar nyelv megtanulására — írta tegnapi elemzésében a The Economist. A lap szerint a nagy kérdés az, hogy mit jelent a szlovák nyelv nyilvános használatának kötelme. Köteles-e például egy magyar ajkúak által látogatott szavalókört megszervezni, hogy az összejövetelein elhangzottakat lefordítsák szlovákra? Talán nem, mégis furcsa azonban, hogy manapság az Európai Unióban ilyesmi miatt kelljen aggódni — írta a brit hetilap.

A The Economist szerint a választások előtti szereplési vágy is szítja a viszályt. Fico népszerűségi mutatói rekordokat döntenek, és ez segít elterelni a figyelmet olyan ügyekről, mint a korrupció és a gazdasági hanyatlás. Mikulás Dzurinda, az előző miniszterelnök és az ellenzék jelenlegi vezetője szerint a szlovák nyelvre leselkedő igazi veszélyt nem a nyelvhasználatában korlátozott magyar lakosság jelenti, hanem az, hogy a kormányban ülő ,,mocskos szájú soviniszták" — köztük Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője — teszik közönségessé a szlovák nyelvet — áll a The Economist írásában.