Nyílt tér: Az utca hangja

2004. szeptember 3., péntek, Archívum 2003–2007

SIGMOND ELIZ, Marosvásárhely. Sepsiszentgyörgyön jártomban elnézegettem az öregasszonyokat, azokat, akik úgy 60-62 éve voltak a város ifjú leányai, és akikről Heinrich Böll Nobel-díjas német író olyan elismerően vélekedett életrajzi írásaiban. A II. világháborúban ugyanis fiatal német katonaként rövid ideig itt tartózkodott csapatával, és szép emlékeket őrzött meg a rendezett, nyugalmas, kellemes városról, valamint jó erkölcsû, ápolt és igazán szemrevaló lányairól. (Nem lehet véletlen, hogy a Heinrich Böll Alapítvány éppen itt, Erdélyben nyújt támogatást pl. a marosvásárhelyi Pro Európa Ligának.) Az idős hölgyek ma is kellemes látványt nyújtanak fehér, ápolt hajukkal, öltözködésükkel, egész megjelenésükkel.
SZÉKELY ÉVA, Sepsiszentgyörgy. Hirtelen elhunyt, nagyon kedves barátunk hozzátartozóinak augusztus 19-én részvéttáviratot szerettem volna küldeni Brassóba. Mivel nem tudtam az utcájuk új irányítószámát, nagy nehézségekbe ütköztem. Elfoglaltságom miatt a barátnőmet kértem meg a távirat továbbítására, akit a szemerjai postáról a központba, onnan a másik hivatalba küldtek, mert nem volt, aki fellapozza a brassói könyvet, és közölje az irányítószámot. Bravó! Ez a hazai posta szolgáltatása!
KEREKES BÉLA, Sepsiszentgyörgy. Augusztus 31-én a központi piacról jövet szerettem volna a városi közszállító vállalat 2-es járatával hazamenni. A CV 03 TMC rendszámú busz jött is időben, és mert a megállóban nem tudtam elég gyorsan járni, intettem a sofőrnek, hogy várjon, de ő rálépett a gázpedálra, és én ott maradtam. 72 éves vagyok, 20 éve mozgássérült, nem tudok gyalogolni. Felültem tehát az 1-es járatra, felmentem a végállomásra, hogy onnan majd átülök a 2-esre. És jött is, ugyanaz a CV 03 TMC rendszámú busz, ugyanazzal a szemüveges sofőrrel. De a megállóban nem állt meg, még csak nem is lassított, és én másodszor is ott maradtam. Talán a sofőr úgy gondolta, hogy egy utasért nem érdemes megállni. Én azonban úgy gondolom, ők vannak értünk, nem fordítva. Várom a vállalatvezetőség válaszát!
BAJKA ANNA, Illyefalva. 1991-ben a helybeli földosztó bizottság kimért nekem 0,27 hektár szántóterületet a Zsenge-hegyen, amelyre 2003-2004-ben tulajdonjogi papírt is kaptam a polgármesteri hivataltól. Mivel öreg vagyok, kiadtam a földet részes megmûvelésre. Augusztusban megjelent Ráduly László volt illyefalvi lakos, és tudomásomra hozta, hogy többet ne használjam a földet, mert az övé. De nem mutatott semmilyen tulajdonjogi papírt, és tudomásom szerint sem neki, sem elődeinek nem volt ebben a dûlőben földjük. Pár nap múlva egy rendőr jött a lakásomra, elkérte a személyazonosságimat, és románul írt valamit, aminek sem célját, sem tartalmát nem ismertette. De megfenyegetett, hogy ha nem írom alá, tízmillió lejre megbüntet, mert jogtalanul elvettem más földjét és kiadtam részibe. Panaszt tettem a polgármesternél, azt mondta, nem kaphatom meg a részemet a terményből, és majd kimérnek nekem egy másik földet. De én úgy gondolom, a termény és a föld is engem illet, mert birtoklevelem van róla. Így játszottak ki egy 81 éves öregasszonyt a jussából.
FERENCZ LAJOS, Sepsiszentgyörgy. Nagylelkû védelmezést ígér C??unean elvtárs a Székelyföldre betelepített románoknak. Ha érdekeiket másképpen nem tudja védelmezni, javasolhatná a parlamentben, hogy a kormány adjon megfelelő anyagi támogatást ahhoz, hogy a betelepültek a saját szülőföldjükre vissza tudjanak telepedni, s így ne legyenek kitéve az elmagyarosodás veszélyének. Talán ott jobban is boldogulnának, felhasználva az itt tanultakat, és saját hagyományaikkal csatlakozhatnak majd az egységes Európához.
GY?RBÍRÓ ISTVÁN, Sepsiszentgyörgy. Ismerem az ügyeimet, tudom, hogy heten örököltünk egy telket, s tudom, mert a magam tenyere kérgesedett tőle, hogy arra a telekre heten építettünk házat. Mivel bizonyítanom kell, szükségem van a telekkönyvi kivonatra, s a hivatalnál telefonálgatások után kisütik, hogy nekem csak a telek felére van jussom, holott tudom, mert rádolgoztam arra is, hogy az egészből 23/28-ad rész az enyém, 5/28-ad rész a másé, de - bizonyos türelmi idő eltelte után - kiderül, hogy nem jól tudom, mert a 23/28-ad rész csak fele a teleknek, az a papírforma s az én tudomásom szerint is 5/28-ad rész a másik fele. Azok a bizonyos telefonok, azok a bizonyos betyárkapcsolatok... Hát nem kihozzák, hogy annak az 5/28-ad résznek más a perspektívája, máshonnan kell nézni, olyanból, ahonnan természetesnek látszik, hogy az 5/28-ad rész méltánytalanul kicsi, feltétlenül meg kell nagyobbítani az én káromra. A telekkönyvi hivatal persze szolgálatkész, mindjárt ki is utalja abból a bársonyszékből a másnak hiányzó részeket, az egész csupán egyetlen telefonálásba kerül. Hát nem éri meg? S az igazság? Valaki az 5/28-ad részével elég erős ahhoz, hogy kidobjon engem a magam 23/28-ad részéből - pedig az sem bizonyos, hogy van-e neki 5/28-ad része, mert olyan telekkönyvi kivonatot is váltottam ki, ahol az egész az én nevemen van! Lesz-e igazság a sepsiszentgyörgyi törvényszéken?
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép