Német mese
Holsteinben, valahol Lübeck táján egy parasztember az ördöggel bérelt közösen földet. Megegyeztek: a pénzt az ördög adja, a földet a paraszt mûveli. A termést meg elosztják maguk között.
- Hogy ne legyen vita - mondta az ördög -, ajánlom, vessünk kockát, aki a legmagasabb számot dobja, azé lesz az, ami a föld felett terem, aki kevesebbet, azé meg az, ami a föld alatt van.
A paraszt beleegyezett. Az ördög a markába nevetett, mert csalafinta praktikájával úgy irányította a kockát, hogy a legnagyobb számot vesse. A paraszt rábólintott.
- Tied minden, ami a föld felett terem, az enyém meg ami alatta - mondta, mert ő is tudta már a magáét. Felszántotta a földet, és bevetette nemes répával. Amikor betakarították a termést, a répagyökerek a parasztnak jutottak, az ördög meg elvihette a levágott leveleket. Két évre bérelték a földet, így hát újra kivetették kockán, kinek melyik termés jusson, a föld alatti vagy a föld feletti. Az ördög most készakarva a legkisebb számot dobta, így aztán a jövő esztendőben övé lesz a föld alatti termés, a paraszté meg a föld feletti. Erre is rábólintott a paraszt, és búzát vetett a földbe. Osztozkodáskor a kalászokat a paraszt vitte haza, az ördögnek pedig a búza elszáradt gyökere jutott. Dúlt-fúlt az ördög mérgében, s megfenyegette a parasztot:
- Holnapután este eljövök, és akkor karmaimmal kikészítem a bőrödet. Készülj, és várj rám?
A paraszt megijedt, s a feleségének is elmondta, hogy milyen bajba jutott. Az asszony vigasztalta:
- Ne törődj vele. Te menj el hazulról, én majd elbánok az ördöggel.
Így is történt. Estefelé, amikorra az ördög bejelentette magát, a parasztember elment hazulról, az asszony meg elővett egy éles kést, és a szép tölgyfa asztal sima lapjába mély vágást hasított. Alighogy besötétedett, megjelent az ördög. Az asszony izgatottan és dühösen fogadta.
- Mi bajod van, jó asszony, miért vagy ilyen dühös? - kérdezte az ördög.
- Hogyne lennék dühös. Nézz ide - mutatta az asszony a mély bevágást az asztalon -, a férjem a kisujjának a körmével csinálta, és tönkretette a szép tölgyfa asztalom.
- És hol van most a férjed?
- Elment a kovácshoz, hogy még élesebbre reszeltesse a körmeit, mert azt mondta, ma este szüksége lesz éles körmökre?
Az ördög meghökkenve nézte a mély vágást az asztalon, aztán sietve elbúcsúzott, mert ki akarna kikezdeni egy ilyen veszedelmes paraszttal, aki a kovácsnál reszelteti élesre a körmeit??
Fordította: Koncsek László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.