Horia Grama, Kovászna megye nagy hatalmú prefektusa újra fölfedezte a spanyolviaszt, kijelentvén, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések ellentétben állnak az ország alkotmányának betûjével és szellemével. Érdekes, most teljesen igazat mond. Valóban olyan alkotmánnyal, mely első szakaszában kimondja a tényekkel egyáltalán nem bizonyítható, mesterségesen kiagyalt ,,evidenciát?, miszerint Románia ,,egységes nemzetállam?, igen nehéz összebékíteni, összebarátkoztatni az autonómia eszméjét. Prefektusunk és hasonló módon gondolkodó elvbarátai csupán ama bölcs mondásról feledkeznek meg, hogy a tények sokkal makacsabbak a valótlanságokon alapuló elmeszüleményeknél, s előbb vagy utóbb a tények ereje dönti el a világ mozgását. Ama lenini tézis, hogy ,,az elmélet a tömegek tudatába építve a történelem formáló erejévé válik? (lehet, hogy nem egészen pontosan idézem, hiszen régen olvastam, s akkor sem hittem), megbukott, pedig nyolcvan esztendőn keresztül kísérleteztek embereken eme ostobaság nevében, s közben mindannyian tudtuk, hogy elméletben vagyunk boldogok és elégedettek, elméletben gyûrtük le a kapitalizmust, elméletben volt jólét és prosperitás.
Ezzel a nemzetállami kitalációval is így állunk valahogyan: amikor kiötlői először kimondták, Romániának - megbízható adatok szerint - harmincöt-negyven százaléknyi kisebbsége volt. Azóta valóban tetemesen megfogyatkozott az egykor népes kisebbségek lélekszáma és súlya kies hazánkban, hiszen kiárusították a háromnegyed milliós németséget, kiutálták a milliós zsidóságot, rengeteg ukrán és orosz került át Moldovába, a törökök-tatárok, a bolgárok, szerbek, szlovákok tetemes részét, százezres nagyságrendben, sikerült asszimilálni. A magyarokat kevésbé, s bár a lemorzsolódás, az asszimiláció és a kitelepedés (menekülés) a mi sorainkat is százezres nagyságrendekkel fogyatta, egy becsületes népszámlálás ma is kimutathatna kétmilliót megközelítő lélekszámot, csakhogy errefelé nem szokás és nem is megengedett becsületes statisztika készítése, mert mi lenne akkor a nagy nemzetállami álommal?!
Itt nem is kellene külön szólni a romániai cigányság példátlan mérvû számbéli és arányokban mutatkozó térnyeréséről, melyet a legutóbbi népszámlálás néhány százezerre tesz, a valóság viszont sok-sok millióról szól, s önveszejtően bárgyú, aki e tényt nem veszi figyelembe, s elhanyagolható, lesajnálandó ,,etnikumként? kezeli a másutt már lassan nemzeti tudatra ébredő romákat. Ezzel is szembe kellene nézni, de a nemzetállami köldöknézés légvárai nem engedik meg.
Persze, itt most mi a székelység és a Székelyföld autonómiájáról beszélünk - ami egyébként előbb-utóbb mindenképpen megvalósul! -, s arra próbálunk választ találni, miért is rázza a hideg némely önkinevezett politikusainkat az eszme hallatára. Rázhatja, mert megteremtése révén bizonyosan elveszítenék sok-sok meg nem szolgált előjogukat ők, kiknek sem e földhöz, sem az itteni lelkiséghez, a táj valós hagyományaihoz az égadta világon semmi közük nincs. Nehéz szívvel írom le, de leírom: jövevények. A székelység mindig befogadó volt, nagyon sok más nációból származót asszimilált, de rábízta a vendégekre, hogy maguk döntsék el, akarnak-e a székelyföldi társadalom részeivé válni. A gyarmatosítókat viszont soha nem nyelhette le.
Ezt az egykor színmagyar entitást kegyetlenül megbontották, mesterségesen fellazították, ám minden mesterkedés ellenére is a régió nyolcvan-egynéhány százalékban ma is magyar.
Kinek ártana hát az autonómia? Azoknak bizonyosan, kik helytartói gőggel viszonyulnak e föld lakosságához, de semmiképpen az egyszerû és becsületes románoknak, kik e régióban - az adottságokat, az erőforrásokat, a várható támogatásokat, a találékonyság és a szorgalom hagyományait kamatoztatván - maguk is meglelhetnék igazabb boldogulásukat egy autonóm berendezkedésben. Ehhez csak annyit kellene tudniuk, hol is vannak?
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.