Czetz János-centenáriumEmlékezet: Valóban szabadok vagyunk?

2004. szeptember 8., szerda, Archívum 2003–2007

Az igazság szabadságáért harcoló Czetz János 1848-49-béli honvéd tábornok halálának századik évfordulóján ökumenikus - protestáns és örmény katolikus - istentiszteletre gyûlt egybe a szülőfalu, Gidófalva, számos meghívott és érdeklődő. Nt. Kató Béla egyházkerületi református püspökhelyettes János evangéliumából választotta tanító textusát, s a szabadságért küzdő tábornok példája alapján a mindenkori szabadság drága áráról beszélt, arról, hogy az igazság szabaddá teszi az embert. Az ószövetségi történettől a mába érve feltette a kérdést: vajon valóban szabadok vagyunk?
A régi álom valóra vált
A tábornokot soha nem feledte el a szülőfalu, Háromszék. Halálának hatodik évfordulóján emléktáblát helyezett el a gidófalvi községháza falára a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium akkor érettségiző ifjúsága. A diktatúra éveiben a Gidófalván lakó Petri János közigazgatási tisztviselő ápolta emlékét, s az akkor megjelenő Megyei Tükör napilapban és mellékleteiben többen - így Kisgyörgy Benjamin (1940-1992) és Nagy B. Viktor is - írtak életéről, munkásságáról, a helybeli Kátai család gidófalvi kertjébe Czetz-almacsemetéket telepített. Czetz igazi feltámadása az 1989-es hazai rendszerváltás után történt, amikor az önkormányzat, az RMDSZ, a református egyház és a ma nevét viselő iskola pedagógusai fémplakettes emléktáblát, kopjafát állítottak, személyét idéző rendezvényeket, évfordulós ünnepségeket tartottak. Álomnak maradt egy Czetz-emlékszoba megteremtése. Nos, ez az álom vált valóra szeptember 4-én, a halálának centenáriumára rendezett emlékünnepségen.
Örül a mi szívünk...
Felhangzott a templomi gyülekezet ajkán az ének, a jelenlevők fülének különösen hangzó örmény templomi ének és az örmény himnusz, melyet a gyergyószentmiklósi örmény katolikus egyház kórusa szólaltatott meg. Nem titok, hogy a magyar szabadságért küzdő tábornok ősei örmények voltak. Bizton állíthatjuk, hogy ebben a templomban eddig még nem hangzott el örmény szó, sem örmény katolikus szentmise. Utóbbit a baróti születésû gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébános, t. Puskás Attila celebrálta. ,,Nem halálát ünnepeljük Czetznek - mondta -, hanem az életet. Számunkra a hősök halála által adatott meg az élet. Az Erzsébetvárosból Gidófalvára került kiváló katonaember emlékét közösen kell hogy ápoljuk székelyek és örmény-magyarok. Ne feledjük, hogy az aradi tizenhárom között is két örmény-magyar adta életét a magyar szabadságért. Második hazája, Argentína sem feledte el, ott jelen van az iskolai történelemkönyvekben. Tûzmadár volt. Példája sokra kötelez minket.?
Az emlékünnepség meghívottja volt dr. Kedves Gyula alezredes, a budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese, hadtörténész, aki a 26 évesen nagy feladatra vállalkozó Czetzről mint katonáról beszélt, aki nem politikával, hanem katonai tudással emelkedett magasba. Szó esett a Czetz-hez írt Kossuth-levelekről is. Kértük, nyilatkozzék lapunknak a Csucsai-szoros és Piski hőséről.
- Én a szabadságharc kutatójaként óhatatlanul szembe kerültem Czetz alakjával. ?reá akkor figyeltem fel, amikor rájöttem arra, hogy egy különös és ráadásul elfelejtett egyénisége az erdélyi szabadságharcnak. Ha a magyar köztudatban már elhalványult emléke, van ezen a nagyvilágon egy olyan nemzet - kétségtelen, itt sem a közönséges hétköznapi emberekre gondolok -, ahol a nemzeti tudatot formáló tudományos szféra, különösképpen a nemzeti hadsereg ismeri Czetz-et, ápolja emlékét. Nem más ez, mint az argentin nemzet. Czetz ott olyan katonákat és tiszteket akart nevelni-neveltetni, akik a legkorszerûbb módszerekkel lehessenek a haza védői. Nem lovagolni, fegyvert forgatni tanította, azt megtették mások, hanem a hadtudomány rejtett berkeibe vezette be őket. Nagy dolog a mi számunkra az, hogy a mai argentin katonai vezetés tudja azt, hogy Czetz magyar ember volt, fontos az, hogy vannak olyan személyiségeink, akik nagyot tudtak alkotni más nemzetek számára is. Czetz nem egyszerûen csak katonai lángleme volt, komoly katonai felkészültséggel rendelkező katonatiszt, hanem egy józan belátású, bûvös, racionális gondolkodással megáldott ember, lángoló hazaszeretettel megáldott katona, aki tudását kiváló módon tudta ötvözni bajtársaival, és Bemmel együtt egy olyan szerencsés páros alakult ki, akik kitûnően tudták egymást kiegészíteni.?
A tábornok kevésbé ismert arca
Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója a katona Czetz egy másik arcát: a geodétáét, a térképészét, a vasútépítő mérnökét és nem kevésbé a földrajzi utazóét villantotta fel lenyûgöző előadásában. Dr. Balázs Dénes, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum immáron néhai igazgatója Czetz-et mint dél-amerikai utazót is számon tartja - mondta. Czetz feltérképezte és beutazta Argentínának Paraguayjal és Brazíliával szomszédos vidékeit. Jelentős kiadványként tartják számon az Andokról írt munkáját. Az ő irányításával végezték a Chilébe átvezető hágók térképezését. Entre Ríos tartományról készült térképes összefoglaló földrajzi munkáját 1883-ban a Buenos Aires-i nemzetközi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Kónya Ádám a Buenos Aires-i Czetz-kápolnáról és az ott levő Czetz-emléktáblákról készült színes képet adott át Elekes Botond geográfusnak, az új Czetz-emlékszoba lelkes berendezőjének, és elmondta, hogy a gyorsan tova suhanó évek forgatagában meg-megfeledkezünk egy-egy, a Czetzéhez hasonló évfordulóról, hiszen ugyancsak száz esztendeje kísérték utolsó útjára a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőbe Tuzson János (1825-1904) honvédőrnagyot, a nyerges-tetői csata hősét. ?reá emlékezni - Bélafalva a szülőfalu mellett - a sepsiszentgyörgyi városvezetés kötelessége lenne.
Fancsali János író, a Budaőrsön székelő Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke a Czetzről készült újabb kiadványokról, Czetz franciául, németül és spanyolul írott munkáinak fordításairól beszélt, és bemutatta Utazás Spanyolországban címû könyvének magyar fordítását, amely a Magyar Örmény Könyvtár XI. köteteként jelent meg.
Szembejött velünk a történelem
Nem máshol, mint a gidófalvi református vártemplom bejáratával szemben álló új Czetz-emlékházban. Miként áldásában mondta nt. Kató Béla püspökhelyettes, ,,ebben a szobában is látszik, hogy mi nem a semmiből jöttünk?. Az emlékszoba létrejöttének fontosságát méltatta beszédében Ördög Gyárfás Lajos, a Kovászna Megyei Tanács főtanácsosa, aki javasolta, hogy az önkormányzat nevezzen el egy utcát Gidófalván a tábornokról. Elekes Botond, aki nagy lelkesedéssel vállalt oroszlánrészt az emlékszoba létrehozásában, szerényen beszélt annak rövid történetéről, felhívta a figyelmet az emlékház előtt ez alkalommal elültetett Czetz-emlékfára. A református gyülekezet gondnoka, Zsigmond Csaba ajánlotta fel emlékháznak a 104 éves, kijavított református harangozói lakot. S ha igaz az az újabban kiderített tény, hogy Czetz-nek nincsen lovas szobra az argentin fővárosban, akkor igaz az, hogy van egy fából készült, egész alakos szobra most már az új emlékházban. Faragója-alkotója a gidófalvi születésû, Budapesten élő Kövér György fiatal képzőmûvész.
- A szobor közös munka eredménye - nyilatkozta. - A gondnok egy szóra hozta Zalánból a diófarönköt, abból faragtam. Márton Áron kölcsönadta faragószerszámait, mert itt, Gidófalván faragtam. Balog Sára főzött, hogy fel tudjam emelni a botot. Tóth Lajos tanár, az RMDSZ elnöke a talapzatot készítette. Része van ebben az egész falunak, azoknak is, akik faragás közben meglátogattak és biztattak.
A fotók és korabeli dokumentumok között Czetz egykori - monogramjával ellátott - sétapálcáját is láthattuk, melyet a Czetz emlékét ápoló, brassói Budai Merza Pál hozott el kedves rokonával, a székelyudvarhelyi Budai Ellával. Mindkettejüket - mint állítják - rokoni szálak fûzik a Czetz családhoz.
- A sétabot ezüst markolatát megviselte az idő. Ötvöshöz viszem, restauráltatom - nyilatkozta Budai -, másolatot készíttettek róla, s akkor az eredetit ebben az emlékszobában helyezzük el.
A nívós templomi ünnepségnek jeles mozzanata volt, amikor Okos Márton, a Magyarok Világszövetségének küldötte átadta a II. Rákóczi Ferenc-emlékzászlót mint a szabadság jelképét, és tolmácsolta az MVSZ elnökének, Patrubány Miklósnak - ki maga is örmény-magyarnak tartja magát - az üdvözletét. Elekes Katalin özvegy tiszteletes asszony elszavalta a Czetzről szóló Elégiát, melynek szövegét a bodosi származású geológus, Budai József írta, zenéjét szerezte Czetz Mária.
Hatékony emlékhely
Az emlékháztól lovas bandérium és a helybeli fúvószenekar vonult az ünneplő tömeggel az önkormányzat székházához, majd a Czetzről elnevezett iskolához. A régi és új emléktáblával megjelölt községházánál Petri János intézett a hallgatósághoz emlékfoszlányokból, Czetz-témában hozzá idézett levelekből font veretes szónoklatot. Népi viseletbe öltözött ikés fitalok biztosították, miként a templomban is, a nívós mûsort.
Ez alkalomra készült el a nyugalomba vonuló pegagógus Para házaspár, Para Zoltán igazgató tanár és feleségének ajándékából egy díszes székely kapu a Czetz János Iskola bejáratához. Ornamentikáját Tóth Lajos tanár, faragómester álmodta tölgyfába. Elhangzott az iskola hajdani tanulójának, t. Ungvári Barna András jelenleg uzoni református lelkipásztornak az áldása, majd a jelenlevők virágkoszorúkat helyeztek a Várkertben álló emlékkopjához, az emlékházhoz, emléktáblákhoz, az iskola névtáblájához. Utóbbinál beszédet mondott Para Zoltán.
Az ünnepségen jelen voltak a budapesti Czetz rokonok, Száva Tibor-Sándor Bécsben élő mgyar-örmény író és kutató, a szamosújvári Czetz János-cserkészcsapat, a Pro Armenia Alapítvány képviselete. Köszöntőt-köszönetet mondott a szervezők részéről t. Elekes Tibor gidófalvi lelkipásztor, Tóth Lajos, az RMDSZ elnöke, Berde József, a község polgármestere.
Állófogadással és baráti beszélgetéssel zárult a centenárium.
Lexikon
Czetz János (Gidófalva, 1822. jún. 8. - Buenos Aires, 1904. szept 6.). A magyar szabadságharc legifjabb tábornoka volt, a bécsújhelyi katonai akadémia végzettje. A nagyszebeni csatában szerzett érdemeinek köszönhetően Bem mellett az erdélyi hadsereg táborkari főnöke s ideiglenes parancsnoka lett. Jelentős része volt a hadsereg megszervezésében. Világos után emigrált, és Argentínában telepedett le. Az argentin katonai képzés irányítója volt, a katonai akadémia alapítója és annak 25 éven át vezetője. 82 éves korában hunyt el. Porai egy később számára létesített kriptában nyugszanak.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-09-08: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta