Végéhez közeledik Magyarországon a búza aratása: a gazdák a múlt évivel megegyező 1,1 millió hektár vetésterület kilencven százalékáról már betakarították a gabonát. Augusztus elejére kerülhet az összes búza a raktárakba, de csak feleannyi kenyérnek való termett, mint szokott. Az előzetes várakozásokkal megegyezően mintegy négymillió tonna búzát takarítanak be az idén a gazdák.
Mivel tavasszal két hónapon át alig esett eső, ez a termésmennyiség harminc százalékkal elmarad a múlt évi, mintegy 5,5 millió tonnás szinttől. A magyarországi igényeket még ez a mennyiség is bőven kielégíti, hiszen a malomipar és az állattartó gazdák évente átlagosan két és fél millió tonna búzát vásárolnak föl. Magyarországon az étkezésibúza-szükséglet évente 1,2 millió tonna. A búza 1,138 millió hektáros magyarországi vetésterülete az idén sem változott. Hektáronként az átlagtermés 3,5 tonna, ami 0,5—1 tonnával marad el a tavalyi hozamtól. A világpiaci túlkínálat miatt várhatóan csökken az évente mintegy 1,5—2 millió tonnás magyar búzaexport, így szűkül a magyar termelők mozgástere.
Szaporodnak a termőföld-felvásárló befektetési alapok
Abdallah király, szaúdi uralkodó személyesen vette át a Szaúd-Arábia által Etiópiában felvásárolt több ezer hektár termőföld első terméséből származó rizsszemeket. Szaúd-Arábiához hasonlóan Kína, Dél-Korea és Líbia is termőföldeket vásárol fel szerte a fejlődő világban. Példájukat már befektetési alapok is követik, harmadik világbeli termőföldekbe fektetve pénzüket. Akár kormányokról, akár magánbefektetőkről legyen szó, szemük előtt ugyanaz a cél lebeg: a növekvő világnépesség élelmiszerigényének kielégítése. Az ENSZ becslései szerint 2005 óta 15—20 millió hektárnyi termőterületet vásároltak fel a harmadik világban más országok, illetve magánbefektetők. Ez az Európában mezőgazdasági művelés alatt álló terület egyötödének felel meg. Jacques Diouf, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO igazgatója új gyarmatosításnak nevezi a folyamatot, mivel a termőterületet felvásárló országok olyan országokban biztosítják maguknak mezőgazdasági termőterületek hozamát, amelyek maguk is terménybehozatalra szorulnak. A befektetők a világ lakosságának az elkövetkező évtizedekben várható rohamos növekedésével párhuzamosan bekövetkező élelmiszerár-robbanásra spekulálnak. És már most nem csupán a harmadik világra összpontosítanak: a német Palmer Capital egy brit befektetővel együtt 211 millió eurós alapot hozott létre termőföldek felvásárlására Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Romániában.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
