Ezekben a napokban 125. évfordulóját ünnepli a Székely Nemzeti Múzeum. Mostani/régi nevét az 1948-as államosítás következtében 42 évi tilalmas idő után, 1990 óta használhatja. Ez ma mindenki számára természetes, de a fordulat napjaiban, bizony, meg kellett kétszer is gondolni, miként lehessen elfogadtatni minden szinten és a lakosság minden rétegével az intézmény alapítása óta használt nevet. A ,,Székely Nemzeti? jelzőpáros ugyanis külön-külön és együtt is fél századon át megbélyegzett szó volt, az írás- és szóbelizésből egyaránt kitiltott, használója rögvest megkapta az irredenta, szeparatista, nacionalista minősítést.
1990-ben, mikor eldöntöttük, hogy a diktatúra éveiben betiltott település-, utca- és intézményneveinket, köztük a Székely Nemzeti Múzeumét is visszaállítjuk, voltak olyan vélemények, hogy ezzel várjunk még. Ne irritáljuk a nemzeti többséghez tartozókat. Volt olyan javaslat is, hogy az intézmény viselje az épület tervezőjének és kivitelezőjének, a transzszilvanizmus atyjának, Kós Károlynak a nevét.
Akkor salamoni döntés született: a Székely Nemzeti Múzeum a Kós Károly úton legyen elérhető.
A névvisszaállítás egyébként azért is magától értetődő, mert a Székely Nemzeti Múzeum Trianon után is - talán egyedi esetként Erdélyben - kivételes státusú intézményként mûködött, és a két világháború közötti erdélyi szellemi élet két meghatározó személyiségének, László Ferencnek és Csutak Vilmosnak köszönhetően folyamatosan gyarapodott és fejlődött. Különleges státusát annak köszönhette, hogy az I. világháború előtt a múzeumi közgyûjtemény nem volt magyar állami tulajdonban, ennek következtében nem került a román hatalom birtokába, amely arra a sorsra juttatta volna, mint a többi magyar tudományos és kulturális intézményt Erdélyben.
Ennél is előbbre léphetünk: az évfordulóját ünneplő intézmény a húszas és a harmincas években az erdélyi szellemi élet egyik pillérévé vált. A tudományos és kulturális élet kiválóságai, kolozsváriak, marosvásárhelyiek, nagyváradiak, Székelyföld más régióiban élők és tevékenykedők a Székely Nemzeti Múzeum égisze alatt pezsgő szellemi mozgástérbe kerültek. Egy adott időszakban Sepsiszentgyörgy a Székely Nemzeti Múzeum révén több vonatkozásban is az erdélyi szellemiség irányító központjává vált.
A mostani évforduló alkalmával több kiadvány is napvilágot látott. Ezek közül a sepsiszentgyörgyi Délkelet Intézet gondozásában megjelent kétkötetes Emlékkönyv - szerkesztette Boér Hunor és Wolf Tamás - a múzeum ,,belvilágának? olyan témakörünkhöz tartozó históriai mozzanatait tárja fel, amelyek egyértelmûen bizonyítják, kutatási spektrumát tekintve a Székelyföld egészére - vagy egész Erdélyre, sőt, a moldvai csángókra is - kiterjedő tudományszervező munka bázishelye a Székely Nemzeti Múzeum.
Az is maradt 1948-ig. Utána nemcsak nevét orozták el, hanem kutatási területe is beszûkült, Székelyföld egésze helyett ma is Háromszékre korlátozódik. Ideológiai-politikai kényszerzubbonyt húztak rá, de, csodák-csodája, alapjában véve a múzeum ezt a félszáz évet is úgy vészelte át, hogy a közgyûjtemény a háborús pusztítások és a bukaresti eltulajdonítások ellenére lényegében nem sérült. Az intézmény tevékenységét az ideológiai kényszer átszabta ugyan, de ezt a kényszerzubbonyt az egészséges szervezet ledobja magáról, a férceket is eltávolítja, s ami nem is akármi: a magyar kultúra háttérbe szorításának éveiben a múzeum új részlegekkel bővült - Kézdivásárhely, Csernáton, Kisbacon, Nagybacon stb. -, jelentős képzőmûvészeti gyûjtemények kerültek birtokába, s a szó fizikai értelmében is tovább épült, új épületszárnyat, képzőmûvészeti galériát kapott.
Vegyük észre: a Székely Nemzeti Múzeum kulturális autonómiánk egyik bázisintézménye volt - és az is marad.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.